Az utolsó szó jogán is tagadták bűnösségüket a kémper vádlottjai
A volt titkosszolgálati vezetõk perének ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszéken. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Két hét múlva hirdet ítéletet a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetőit, illetve a Gyurcsány-kormány egykori titkosszolgálati miniszterét is érintő kémperben a Fővárosi Ítélőtábla - értesült a PestiSrácok.hu. A hétfői tárgyaláson a perbeszédek hangzottak el, az ügyészség képviselője a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását, a védelem pedig az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérte a táblabíróságtól. Szilvásy György volt titokminiszter és Galambos Lajos egykori NBH-vezér az utolsó szó jogán is tagadták, hogy bűncselekményt követtek el. Noha az eljárás egésze egyelőre államtitkot képez, már csak a politikai jóváhagyás kell ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljenek a magyar titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részletei, amelynek során rendkívül kényes adatok kerülhettek orosz kezekbe.
A perbeszédek megtartásával megkezdődött a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBh) egykori vezetőit és a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, Szilvásy Györgyöt is érintő kémügy másodfokú tárgyalása – tudta meg a PestiSrácok.hu a volt titokminiszter ügyvédjétől, Sebes Pétertől. A védő elmondta, az ügyész perbeszédében fenntartotta a vádat és Szilvásyékra a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását, a védők pedig az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérték a táblabíróságtól. Az ügyvéd hozzátette azt is, hogy Szilvásy György az utolsó szó jogán is tagadta, hogy bűncselekményt követett volnael. Ennél többet a védő nem mondhatott, mivel egyelőre minősített ügyről van szó. Hasonló okból volt szűkszavú Molnár Lajos, Galambos Lajos védője is, aki szintén elmondta, ügyfele az utolsó szó jogán is vitatta, hogy bármilyen jogszabálysértést is elkövetett volna (ahogy információink szerint a bűnsegédlettel vádolt P. László is).
Két hét múlva eldől Szilvásyék sorsa
Úgy tudjuk, a következő, szeptember 25-i tárgyalási nap Laborc Sándor rövid felszólalásával kezdődik, ami után a bíróság visszavonul és meghozza az ítéletét, amelynek csak a rendelkező része lesz nyilvános, mivel az ügy teljes egésze államtitkot képez. Igaz, a Magyar Idők éppen ma írtarról, hogy már csak a politikai rábólintása kell ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az eddig titkosított ügy szinte minden részlete, így talán az is elképzelhető, hogy a határozathozatalig feloldják az akták titkosítását.
Galambosra letöltendőt kért az ügyészség
Emlékezetes, a Fővárosi Fellebbviteli FőügyészségGalambos Lajos elsőrendű vádlottat kémkedéssel, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel vádolja. Az eddig felbujtóként számon tartott Szilvásy Györgyöt a kémkedési ügyben már csak hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt akarják felelősségre vonni. Úgy tudjuk, a fellebbezés szerint a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere terhére most már azt róják, hogy az államellenes bűncselekményről nem előre, hanem utólag, a szintén bűnpártolással vádolt Laborc Sándor 2007 novemberi jelentéséből szerzett tudomást, ám feljelentés helyett mindketten „kármentésbe” kezdtek. Mindezek miatt a fellebbviteli főügyészség Galambos Lajos esetében végrehajtandó szabadságvesztés, a többi vádlott vonatkozásában pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a táblától. Galambost egy másik súlyos, korrupciós ügyben is vád alá helyezték, amiről bővebben itt olvashatnak.
Komoly támadás érhette a magyar szolgálatokat
Ahogy arról már többször beszámoltunk, a történet előzménye, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2011 tavaszán feljelentést tett államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) kezdte el, amely 2011 júliusában őrizetbe vette az NBH két korábbi vezetőjét, Galambos Lajost és hivatali utódját, Laborc Sándort, valamint Szilvásy György volt titokminisztert is. A botrány idején a még konzervatív értékeket képviselő Magyar Nemzet korábbi információi szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolták, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott, magukat bolgároknak kiadó oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A történet egy részét az Indexnek megerősítette az NBH volt műveleti igazgatója, Katrein Ferenc is. Szerinte 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati munkatársakat.
Elítélték, majd felmentették a vádlottakat
A Debreceni Törvényszék még 2013 nyarán első fokon bűnösnek mondta ki Szilvásy Györgyöt és a titkosszolgálati vezetőket, ám a táblabíróság eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elmarasztaló ítéletet. Az ügyet a Kaposvári Törvényszék kapta meg. A törvényszék tavaly szeptemberi ítéletében nem jogerősen, a megismételt elsőfokú eljárásban felmentette a kémper vádlottjait. Mivel az ügyészség fellebbezett, a per újra a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely két hét múlva pontot tehet a több mint hat éve húzódó kémügy végére.
Vezető kép: MTI
