Vona nyakára rászorul az Arafat-kendő
Az már közismert számunkra, hogy Vona Gábor összes korábbi, a néppárti ambíció előtti kijelentésének félremagyarázásáról a magyar közoktatás harmadik világbeli állapotából adódó általános tudatlanság tehet. Nehéz, bizony nehéz a szellemi emberek dolga ezen a kietlen magyar ugaron. Tegnap Varga-Damm Andrea az iskolapadba küldte vissza a munkájukból és a Jobbikkal kapcsolatos tapasztalataikból adódóan szkeptikus újságírókat, valamint rajtuk keresztül a szavazóképes magyar állampolgárok azon kétharmadát, akik hitetlenül viszonyulnak Vona Gábor lingvisztikai magyarázkodásához, illetve spirituális bizonytalanságához a monoteizmus több ezer éves útvesztőiben. A Jobbik sajtóosztályán keresztül megpróbáltuk megtudni azt is, hogy Varga-Damm Andrea milyen nyelvvizsgákkal, illetve magabiztos nyelvtudással a háta mögött szidja a magyar nyelvoktatást, és küldi vissza az embereket az iskolapadba? Érdemi válaszra - mindeddig - nem méltattak minket. Most, egyfajta emlékeztetőként megpróbáljuk röviden összefoglalni Vona különleges kapcsolatát a politikai iszlámmal.
A TV2 megkérdezte Maróth Miklós orientalistát, a Magyar Tudományos Akadémia tagját Vona mentegetőzéséről. Maróth szerint a törökök és más türk népek egyértelműen az Allah szót használják a Korán egy és igaz, a muszlimok Istenének megnevezésére.
Az Allah egy sémi szó az Isten jelölésére. Ezt a megnevezést a Koránban használták először. A törökök az araboktól vették át, az iszlámmal együtt. A törökül az Isten megnevezése tanri volt, vagy tengri (lásd. tengrizmus, a szerk.), attól függően, hogy melyik tájszólásról van szó.
A Jobbik elnöke korábban többször beszélt az iszlámról. 2013-ban Törökországban egy egyetemi előadáson azt mondta:
Az iszlám az emberiség utolsó reménysége a globalizáció és liberalizmus sötétségében".
Később pedig arról beszélt az RTL Klub Magyarul Balóval c. műsorában, hogy engedélyezné a mecsetek építését Magyarországon. Természetesen értjük a vallási, a közegből adódó átfedéseket, de vizsgáljuk meg röviden, emlékeztetésül ezt a régóta fennálló baráti viszonyt Vona Gábor és az iszlamizmus között.
A TV2 megszólaltatta Lánczi Tamást, a Századvég vezető elemzőjét, hogy vajon mi állhatott a Jobbik elnökének iszlám-barát kijelentései, az iszlám világ felé fordulása mögött:
Ennek a kitörési kísérletnek, ennek az útkeresésnek az egyik állomása volt, amikor muszlim országok környékén házaltak és onnan próbáltak meg támogatást szerezi (a korábban nyilvánvaló politikai, ideológiai egyezések, pl. a palesztin-barát, anti-atlantista kijelentései okán is, a szerk.). Azt nem tudtuk, hogy kaptak-e, de úgy látszik, hogy egészen messzire hajlandóak voltak elmenni annak érdekében, hogy a támogatást megszerezzék".
A szakértő szerint Vona Gábor egyértelmű politikai hasznot, illetve a kelet támogatását remélte attól, hogy az iszlamista államokkal (pl.: Iránnal is) jó kapcsolatot ápolt. Természetesen ezen politikai közeledés, tapogatózás alapja a Jobbik mindenkori antiszemitizmusa, anticionizmusa volt. Az iszlamizmussal kötött szövetségnek (nevezzük inkább stílusszerűen: testvériségnek) az iszlám, a palesztinok földjét kirabló, a szisztematikus népirtást végrehajtó zsidó állam, a világméretű zsidó összeesküvés, a globális piaci elit, a modernizmus iránt érzett, ressentimentel elvegyülő gyűlölet a vérszerződése.Ez a közös nyelv. Nem pedig a makogva beszélt török vagy az arab. Nem véletlen hát és nem újkeletű a régivonalas szélsőjobboldal (hogy ideológiai képzavart jobban felhabosítsuk: nemzetiszocialisták) vonzalma az iszlám felé. Kijelenthetjük, hogy a néppártosodás előtti Jobbik, ideológiai alapon akár sikerrel indulhatott volna a Hamasz, a Fatah riválisaként a palesztin választásokon. De megmérkőzhettek volna Libanonban, a Hezbollah testvérpártjaként is. Ezért tűnnek fel a mai napig itt-ott Arafat-kendős fiatalok a Jobbik népgyűlésein.
De folytassuk a fentebb megkezdett felsorolást.
Vona Gábor saját, valamint a Jobbik honlapján is közzétette zavarosnak mondható, Nyugat-ellenes eszmefuttatásait az iszlámról:
Már 2002-ben, még egyetemistaként, diploma előtt, kormányváltás után, felszólaltam egy Vácott szervezett palesztin kiállításon, majd Jemenbe utaztam egy ifjúsági konferenciára, számtalan palesztin ügyben szervezett demonstráción jelen voltam"
– számol be élményutazásairól, ez után pedig újból azt fejtegeti, hogy a liberalizmus minden értéket elpusztít a világon, a rothadás a reneszánsszal kezdődött, majd a reformációval és a felvilágosodással folytatódott (vagyis kiokádja magából a félművelt tradicionalisták részigazságait). A földkerekségen egyetlenegy erő van, amelyik hatásosan szembe tud szállni a métellyel, és ez az iszlám. Mondjuk ezen kijelentésnek vannak tényszerűen megtapasztalható jelei, de ha Vona Gábor számára ez egyfajta követendő kiindulópont, cselekvési irány, sőt spiritus rector, akkor esetleg (a tisztánlátás, az átláthatóság kedvéért) a Jobbik logóját kiegészítethetné a Hezbollah kanárisárga színeivel, illetve égbe tartott öklével.
2010. szeptember 11-én (tehát az Egyesült Államokat ért terrortámadás évfordulóján – felettébb ízléstelen, de ha úgy jobban tetszik, provokatív időpontban) Ajkán tartották a magyar-arab barátság napja címet viselő rendezvényt, masszív jobbikos részvétellel. Vona mellett például ott volt a hírhedt Hegedűs lelkész házaspár is. A rendezvény plakátja szerint Hegedűs Lóránt mint a HAMASZ elnöke szólalt fel. Ez a "HAMASZ" egyfajta elmésnek vélt szójáték a református lelkész részéről. Ugyanis nem a palesztin terrorszervezetről, a Hamasról, hanem a Hazafias Magyarok Szövetsége – nevű szervezet rövidítéséről van szó. Ezt azért már nehéz félreérteni, ugye?
Vona Gábor spirituális utazásai során valahogy úgy keveredhetett a politikai iszlám, az iszlamizmus vonzásába, ahogyan álmában egy bizonyos Dorothyt (a csendkeresőt) egy hurrikán Smaragdvárosba repítette. Mindez a rengeteg talány és a mai napig fennálló félreértés megelőzhető lehetett volna, ha a könyveket, amikbe belekezdett, lett volna kapacitása az elejétől a végéig elolvasni. A fentebb megkezdett idézetet Vona így folytatja:
ma az emberiség tradicionális – a transzcendenst a hétköznapival együtt megélő – kultúrájának utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt. (Mondom ezt mint római katolikus vallású ember.) Sikere vagy kudarca nem az iszlám és Amerika/Izrael viszonylatában, hanem az emberiség szempontjából lényeges számomra. Amennyiben az iszlám elbukik, a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem."
TV2, Szombat, PS/Szerencsés D. Márton; Fotó: index.hu (A vezető kép egy 2014-es, az izraeli nagykövetség előtt tartott Jobbikos demonstráción készült.)
