Pesti Srácok

"Mondják el az igazságtalanságot, a kínzó rettegést" - A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek Brusznyai városában

"Mondják el az igazságtalanságot, a kínzó rettegést" - A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek Brusznyai városában

"A megemlékezéseken általában adni szoktunk. Lerójuk tiszteletünket, hálával adózunk az arra érdemesek előtt. Én ma mégis kérni szeretnék Önöktől: bármennyire fájó emlékek is járják át az 1989 előtti évtizedeket, szakítsák fel a sebeket és meséljenek. Mondják el gyermekeinknek, unokáin és nekünk, milyen volt élni és túlélni a kommunista diktatúrában. Mondják el az igazságtalanságot, a kínzó rettegést és azokat a reményforrásokat is, amelyek erőt adtak ahhoz, kitartsanak mindvégig" - mondta Ovádi Péter a Fidesz veszprémi országgyűlési képviselőjelöltje a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján, Brusznyai Árpád veszprémi vértanúhalált halt tanár szobránál.

A kádári megtorlás során legkevesebb 130 ezer embert deportáltak szovjet munkatáborokba, több mint 25 ezer magyart tartottak kényszertáborokban, a népbíróságok 27 ezer embert ítéltek el, ebből 477 ítélet halálos volt, köztük Brusznyai Árpádé, Veszprém megbecsült polgáráé.

Brusznyai Árpád a veszprémi középiskolai tanár volt. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, hogy távol tarthassa őket a fegyveres harcoktól és megóvja az életüket. Azt mondják, Brusznyai Árpádnak köszönhető, hogy 1956-ban Veszprém utcáin nem folyt vér. Bár a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa tetteiért "csak" életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, Papp János veszprémi tanácselnök személyes közbenjárására az ítéletet megváltoztatták. Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.

"Küzdjünk minden olyan kísérlet ellen, amely meg akarja ismételni modern történelmünk legborzalmasabb időszakát" - Fotó: Holczer Balázs
PestiSracok facebook image

Megemlékező beszédében Ovádi Péter azt mondta, nemcsak azokat illeti tisztelet, akik elszenvedői voltak a kommunista rendszernek, hanem azokat is, akik már csak a bukásának voltak a tanúi. Akik már az új, szabad Magyarország szülöttei, meg akarják érteni, át akarják érezni mindazt, amit a nagyszüleik és a szüleik éltek meg.

Ovádi Péter kijelentette, hogy soha nem szabad lemondanunk a megemlékezésről, hogy évről-évre felidézzük a mártírok szenvedéseit és mindazt, amiért szenvedtek, amiért az életüket adták.

A megemlékezéseken általában adni szoktunk, lerójuk tiszteletünket, hálával adózunk az arra érdemesek előtt. Én ma mégis kérni szeretnék Önöktől - folytatta. Majd arra kérte a vörösterror túlélőit, elszenvedőt, hogy meséljék el történetüket. Mondják el az igazságtalanságot, a kínzó rettegést és azokat a reményforrásokat is, amelyek erőt adtak ahhoz, kitartsanak mindvégig.

Veszprémben Brusznyai Árpád vértanú tanár szobránál emlékeztek a kommunista diktatúra áldozataira - Fotó: Holczer Balázs

Majd a fiatalabbakhoz szólt, akiknek szintén fontos feladata van: megbecsülni ezeket a történeteket és a jelenlegi helyzetünket, amiért elődeink, talán a teremtő gondolat erejével, türelmükkel, kitartásukkal és áldozatvállalásukkal nem hagyták, hogy eluralkodjon a terrorra és fenyegetésre épülő rendszer.

Fotók: Holczer Balázs

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?