Gaudi-Nagy a Budaházy-ítéletről: „A nemzeti ellenállók ünnepe ez a nap”
Budaházy György az ellene és tizenhat társa ellen terrorcselekmény bűntette miatt indult per tárgyalásán, az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. augusztus 30-án. A bíróság elsőfokú ítéletében tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt. Rendbontások miatt, a bíró kérésére a rendőrök kiürítették a hallgatóság részére fenntartott karzatot. Fotó: Horváth Péter Gyula
Megkönnyebbültem – ezt mondta a sajtónak Budaházy György, miután a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú ítéletet, amely összesen 125 évnyi fegyházbüntetést szabott ki rá és 16 társára terrorcselekmény vádjával. Gaudi-Nagy Tamás, az ügyben hangsúlyos szerepet játszó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy értékelt a PestiSrácok.hu-nak, hogy „a jog és a nemzeti ellenállók ünnepe ez a nap”, Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntetőkollégiumának volt tanácselnöke pedig azt mondta portálunknak, nem is dönthetett volna másképp a másodfok.
Ahogy nemrég megírtuk, csütörtökön hatályon kívül helyezte a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ügyében hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette bírói tanácsa, és új eljárás lefolytatására utasította sz elsőfokú bíróságot. A kényszerintézkedést valamennyi vádlott tekintetében feloldották. Ahogy a Turul TV felvételén hallható, Budaházy György azt mondta az ítélethirdetés után, hogy megkönnyebbült, előtte ugyanis feszültség volt benne, hiszen hiába tudta, hogy igaza van, mégis csak büntetőeljárás alatt állt és börtönévek fenyegették. Arról is beszélt, készült rá és reális döntésnek tartja az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezését, a minősítéssel viszont nem ért egyet.
Ha jól értelmeztem az indoklást, az az, hogy továbbra is a terrorcselekmény minősítés terén minthogyha ő is a vád által felvetett koncepciót támogatná, hogy az jogszerű, tényállásszerű. Szerintem nem
- fogalmazott Budaházy, hozzátéve, szerinte ezek a cselekmények piti rongálások.
Gaudi-Nagy: a jog és a nemzeti ellenállók ünnepe ez a nap
Így kommentálta a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette bírói tanácsának döntését Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elmondta, közel 10 kemény év után Budaházy György és 16 hazafitársa ügyében megsemmisítő erejű, kvázi felmentést jelentő másodfokú határozat született. Kifejtette: négy súlyos törvénytelenségi ok miatt is sor került az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezésére:
- nyilvánosság követelményének megsértése,
- az ítélet indokolási kötelezettségének megsértése,
- a tényállás feltárásának hiányossága
- és a védelemhez fűződő jog megsértése
Hozzátette: mindez szerinte azt jelenti, hogy az új eljárásban már nincs törvényes alap és lehetőség arra, hogy Budaházyék bűnösségét megállapítsák:
Az új eljárásban az ún. korona terhelő tanút is meg kellene hallgatni, és sok olyan bizonyítási cselekményt el kellene végezni, amely már eredményre nem vezethet.
Gaudi-Nagy Tamás a továbbiakkal kapcsolatban elmondta, hosszú eljárás kezdődhet, ha nem történik meg az, aminek meg kellene történnie, nevezetesen, hogy ezt „a gyurcsányi boszorkánykonyhában kifőzött tisztességtelen eljárást” a kétharmados többséggel rendelkező kormányzat – amelyhez a nemzeti radikális hazafiak is hozzájárultak – egy közkegyelmi törvénnyel egyszer és mindenkorra megszünteti. Arról is beszélt, a jóvátételnek is el kell következnie, hiszen Budaházy Györgyék tulajdonképpen az egész hazafias közösség helyett és nevében szenvedték el ezt az üldöztetést.
Mindenfajta büntetőeljárás alóli végleges mentesítést és egy fejenként kétmillió forintos jóvátételt szeretnénk az elszenvedett személyes szabadság korlátozása és a hátrányos életminőség-változás bekövetkezte miatt
- tette hozzá a jogvédő.
Völgyesi Miklós: nem tehetett mást a másodfokú bíróság
A legmesszebbmenőkig egyetért a másodfokú bíróság döntésével Völgyesi Miklós is. A Legfelsőbb Bíróság Büntetőkollégiumának volt tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: példátlan dolog volt, hogy 13 év fegyházra ítéltek egy embert, akiről nem tudni, hogy tulajdonképpen miért ítélték el.
Korábban megírtuk: a törvényszék úgy szabott ki a fővádlottra 13 év szabadságvesztést, hogy az ítélet szóbeli indoklásából nem derült ki, a bíróság szerint mit követett el pontosan a nemzeti radikálisok ikonjának számító Budaházy, s hogy ezt milyen bizonyítékok támasztják alá.
A törvényes vád az, amit az ügyész a vád tárgyává tesz ténybelileg. Tehát ha a vádiratot nézzük, akkor nem a jogi minősítés érdekes, hanem az, hogy mit csinált. Ezt kell kivizsgálnia a bírónak. Na most ha ez az ítélet nem tartalmazza Kenéz Andreától azt, hogy mit csinált Budaházy, akkor a kérdésben nem lehet állást foglalni.
Völgyesi Miklós azért is ért egyet az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezésével, mert – mint mondta – sajtóhírek szerint büntető eljárás is indult a Budaházy-ügyhöz kapcsolódóan, még pedig ügyészi és bírói bűncselekmények megvalósulásának a gyanújával. Völgyesi Miklós szerint Kenéz Andrea bírónő nem írhatta az ítéletet, az ugyanis még nem volt készen akkor, amikor Kenéz lemondott, tehát valaki mással kellett, hogy megírassák a szövegezést.
Korábban szintén írtunk róla, hogy az elsőfokú határozat leirata jóval azután született meg, hogy az ügyben eljáró bíró, Kenéz Andrea szolgálati viszonya megszűnt, így elképzelhető, hogy valaki más fejezte be helyette az ítélet szövegezését, ami miatt felmerül a közokirat hamisítás gyanúja, ami bűncselekménynek számít.
Völgyesi Miklós arról is beszélt, nem biztos abban, hogy Budaházyék valóban terrorcselekményt követtek volna el.
Ami 2006-ban történt Budapest utcáin, na az terrorcselekmény volt. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha a hatóság olyan magatartást tanúsít, aminek a célja az, hogy a lakosságot megfélemlítse, az terrorcselekmény. Az, hogy Budaházy mit csinált, kit vert meg, milyen ajtót gyújtott fel... hát ennél azért többet kellene tudni az ügyben, de leginkább bizonyítani, hogy a büntető törvénykönyvi tényállás elemei hogyan valósultak meg, egyáltalán megvalósultak-e.
E tekintetben szerinte a másodfokú bíróságnak komoly és alapos aggályai lehetnek, ha hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet.
Vezető képünkön Budaházy György az ellene és tizenhat társa ellen terrorcselekmény bűntette miatt indult per tárgyalásán, az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. augusztus 30-án. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
