Gulyás Gergely a PS-nek: Merkel pártjában is egyre többen szimpatizálnak a magyar migránspolitikával
A CSU-val mindvégig kiváló kapcsolataink voltak, de a CDU-n belül is sokkal többen szimpatizálnak a magyar állásponttal - válaszolta Gulyás Gergely a PestiSrácok.hu azon kérdésére, hogy változhat-e Magyarország és Németország viszonya az Angela Merkel-Orbán Viktor találkozó után. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a német belpolitikai vitát nem kívánta kommentálni, azt azonban elmondta: ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, akkor a belső határok sérülnek, azaz a schengeni övezeten belüli szabad mozgás. Hozzátette: a magyar kormány abban érdekelt, hogy a német kormány stabil maradjon.
Amíg a meghívó fél – jelen esetben Németország – hivatalosan is nem közöl információkat a találkozóról, addig az ezzel kapcsolatos német és magyar sajtóhíreket nem kívánjuk kommentálni - válaszolta Gulyás Gergely a PestiSrácok.hu azon kérdésére, hogy mit vár a kormány a német kancellár és a magyar kormányfő - sajtóhírek szerint július elején esedékes - találkozójától. Annyit azonban elmondott: az elmúlt években a migráció politikai vitája nem nyomta rá a bélyegét a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatokra.
A CSU-val mindvégig kiváló kapcsolataink voltak, a CDU-t ugyan valamelyest megosztották a migrációval kapcsolatos kérdések, és ez érintette a Magyarországhoz, illetve a kormánypártokhoz való viszonyulás kérdését is, de ma a CDU-n belül is sokkal többen szimpatizálnak a magyar állásponttal.
Ennek ellenére szeretnénk, ha a jó kapcsolatok tovább javulnának - tette hozzá. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a CDU és a CSU között kialakult vitáról sem akart szólni, mondván „Magyarország nem akar beavatkozni a német belpolitikába”. Azt azonban elismerte, hogy a magyar kormány álláspontja megjelenik a német belpolitikában, de azért, mert Magyarország egy világos álláspontot képvisel - hangsúlyozta.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a külső határokat nem vagyunk képesek megvédeni, a belső szabad mozgás vívmánya, az unión belüli szabad mozgás fog sérülni.
Ismert: a két uniópárt közötti feszültség abból alakult ki, hogy a CSU elnöke, Horst Seehofer, szövetségi belügyminiszter közölte, már a határon visszafordítanák azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét már elutasították valamelyik más uniós tagországban. Ez valójában a határellenőrzés visszaállítását jelentené. Seehofer hétfőn két hetet adott Merkelnek arra, hogy közös európai megoldást találjon a menekültkérdésre, ha ez nem sikerül, akkor – a szövetségi belügyminiszter közlése szerint – azonnal megkezdik a menekültek kitoloncolását.
A minisztert a bevándorlási különadó hatékonyságáról is kérdeztük, amellyel kapcsolatban azt mondta, még a parlamenti vita előtt állnak, azonban az intézkedéssel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek nemzetbiztonsági körbe tartoznak és az ország számára veszélyt jelentenek.
Minden egyes ezzel kapcsolatos kormányzati döntést egy rendszerben kell nézni, melynek lényege, hogy hogyan lehet megvédeni Magyarországot. A bevándorlási különadó is egy eleme ennek a rendszernek.
A szokásos csütörtöki kormányinfón a miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés szerdán megszavazta az Alaptörvény újbóli módosítását és a Stop Soros javaslatcsomagot is. Kiemelte: az intézkedések Magyarország szuverenitását és biztonságának garantálását szolgálják. Arról is beszélt, örülnek annak, hogy az Országgyűlés messze a kormánypártokat meghaladó többséggel fogadta el a javaslatokat: az alkotmánymódosítást összességében a jelenlévő képviselők 80 százaléka, a Stop Sorost pedig 90 százaléka támogatta.
Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy az ellenzék többségének támogatását elnyertük volna, az ellenzék többsége továbbra is bevándorláspárti álláspontot foglalt el, csak ezt a Stop Soros törvényjavaslatnál sokan a távolmaradásukkal fejezték ki
- mondta Gulyás Gergely, aki a héten beterjesztett adójogi változásokról is beszélt. Mint mondta, a kormány elkötelezett az adócsökkentés, adóegyszerűsítés iránt, és a javaslat is ezt a célt szolgálja. Kiemelte, a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken, a gazdasági növekedés függvényében pedig a következő években további csökkentések várhatók.
Azt reméljük, hogy el tudunk jutni oda, hogy ennek a szociális hozzájárulási adónak a mértéke 4 év múlva akár 11,5 százalék is lehet.
Hozzátette: a kétgyermekes családok adókedvezménye is tovább bővül, havi 5000 forinttal, a nyugdíjasoknak pedig munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell majd fizetni. Az UHT és az ESL tej áfája is 5 százalékra csökken, amivel jövőre 20 milliárd forintot spórolhatnak a családok - idézte fel. Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója átlagosan 20 százalékkal nő - ismertette a miniszter. Gulyás Gergely végül kitért a közelgő V4+Ausztria csúcstalálkozóra és arra, hogy pénteken Magyarországra látogat Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A legfontosabb téma a migráció illetve a következő hétéves költségvetésnek a kérdése.
Azért ez a kettő, mert a bizottsági költségvetési javaslat a kettőt összeköti - tette hozzá. Kifejtette: a magyar kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy ez a költségvetés migráció-barát költségvetés, a migrációt támogatja és erre jelentős forrásokat biztosít. Nem határvédelemről, hanem „határ menedzsmentről” szól - mondta. Emellett Magyarország nem látja a garanciáját annak, hogy a kormány által a határvédelemre költött közel egymilliárd euró megtérítésére sor kerüljön, noha a kormány többször is jelezte az ezzel kapcsolatos igényét. Gulyás Gergely újságíró kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a kormány véglegesnek tekinti a cafeteria-rendszer átalakítását.
Szeretném jelezni, hogy nem csökken a cafeteriára fordítható összeg, de miután az adómérték jelentősen csökkent, mi azt javasoljuk, hogy ha valaki nem kívánja a cafeteriát SZÉP-kártya formájában igénybe venni, akkor béremelés formájában ma nyugodtan oda lehessen adni.
A kormányinfón szóba került az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: a magyar kormány sem örül annak, hogy a világszervezet egyes szervezetei politikai tevékenységet is folytatnak, ugyanakkor a kormány még nem döntött egy az amerikaihoz hasonló lépésről.
Forrás: PS, MTI, Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
