Diktatúrák áldozatainak emléknapja - A nyugati elit ma is kéjes vonzalmat érez a kommunizmus iránt
Európa hatalmon lévő vezetői közül sokan ma is „hihetetlen vonzalmat éreznek" a kommunizmus iránt, és „döntéseikben egyre több kommunisztikus vonást" lehet felfedezni - hangzott el a diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmával tartott megemlékezésen. Latorcai Csaba államtitkár hozzátette, a kommunizmus és a nácizmus bűnei soha nem felejthetők, és nem évülnek el. A KDNP közleményében azt hangsúlyozta, az emléknapon újra és újra fel kell idézni azokat a rémtetteket, amelyekből Magyarországnak olyan sok kijutott az elmúlt évszázadban is. Az LMP ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is morális kötelezettség az állambiztonsági múlt feltárása, és nehezményezték, hogy ezirányú törekvéseiket rendre leszavazzák a Parlamentben. Az MSZP, a DK, a Liberálisok és a Jobbik egyelőre hallgat az emléknap kapcsán.
Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját. A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.
Nyugaton még vonzódnak a kommunizmushoz
A diktatúrák áldozataira emlékezett az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél tartott rendezvényen.
Tartozunk a diktatúrák áldozatainak azzal, hogy a kontinens előtt álló morális és biztonsági kihívásokra bátor, ugyanakkor megfontolt cselekvéssel határozott válaszokat adunk
- jelentette ki Latorcai Csaba. Hozzátette, az országban számos emlékmű tudatosítja, hogy a kommunizmus és a nácizmus bűnei soha nem felejthetők, és nem évülnek el.
Az emléknap arra is figyelmeztet, hogy Európa jelenével építi a jövőt, a jelent ugyanakkor meghatározza az, hogyan viszonyulunk múltunkhoz, hagyományainkhoz, értékeinkhez és gyökereinkhez. Az a kérdés, hogy Európa és Európa nemzetei képesek-e tanulni a múlt hibáiból, bűneiből
- mondta. Példaként említette, hogy a kontinens nyugati feléről naponta érkeznek hírek antiszemita incidensekről, amelyek rettegésben tartanak egyéneket, családokat, közösségeket, illetve hírek a kereszténységük miatt üldözött milliókról.
A kommunizmus atyjának számító Karl Marx még mindig számíthat elismerésre és születésnapi köszöntésre Európa vezető politikusaitól
- mondta Latorcai Csaba. Úgy vélte, hogy a közép-európai népeknek, amelyek saját bőrükön tapasztalták meg a kommunizmus rémtetteit, határozottan tiltakozniuk kell a kettős mérce egyértelmű, az áldozatokat arcul csapó gesztusa ellen.
A nemzetközi szocializmus és a nemzeti szocializmus egy tőről fakad, mindkettő az erőszakot és a szabadságjogok elnyomását élteti, nem tűr ellenzéket, és egyetlen akarat uralmát szolgálja, ami alávetettséget, megalázottságot és pusztulást hozott az emberiségre
- fogalmazott. Latorcai Csaba kifejtette, Európa hatalmon lévő vezetői közül sokan ma is „hihetetlen vonzalmat éreznek" a kommunizmus iránt, és „döntéseikben egyre több kommunisztikus vonást lehet felfedezni".
A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány rendezte. Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke fontosnak nevezte, hogy a felnövekvő generációban tudatosuljon, morális kötelességük, hogy megismerjék apáik, nagyapáik sorsát. A megemlékezés koszorúzással zárult. Az V. kerületi Honvéd téren álló, Veszprémi Imre szobrászművész alkotta emlékmű a világon elsőként állít emléket a Gulág több százezer áldozatának. A carrarai márványból faragott stilizált emberalakot ábrázoló szobrot 1993-ban állította a Gulág Alapítvány a Szovjetunióba elhurcoltak és elpusztultak emlékére.
Magyarországnak kijutott a diktatúrák rémtetteiből
A KDNP a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmával kiadott közleményében hangsúlyozta, az emléknapon újra és újra fel kell idézni azokat a rémtetteket, amelyekből Magyarországnak olyan sok kijutott az elmúlt évszázadban is. Úgy vélték, Magyarország ma valódi demokrácia, ahol biztonságban van az emberek élete, tulajdonuk és értékeik, ugyanakkor megtapasztalták már, milyen a kommunista vagy a náci diktatúrák alatt élni, éppen ezért kell egy erős, szuverén és igazságos ország fejlődéséért dolgozni.
Továbbra is meggyőződésünk, hogy az igazi védelem az elnyomással szemben egy olyan kereszténydemokrácia lehet, amely mindennél jobban óvja az emberi méltóságot és mindent megtesz azért, hogy a közösség értékein belül az egyén minél jobban kiteljesedhessen
- írták a közleményben.
Morális kötelezettség az állambiztonsági múlt feltárása
Az LMP morális kötelezettségnek tartja a szembenézést az állambiztonsági múlttal, ezért tablón állítaná ki azokat az országgyűlési képviselőket, akik leszavazzák az aktanyilvánosságot célzó, csütörtökön tizennyolcadik alkalommal benyújtott javaslatukat. Keresztes László Lóránt, az ellenzéki párt társelnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügynökakták nyilvánossá tételének elmaradásában mindenki cinkos, akinek kormánytöbbség birtokában lehetősége lett volna megoldani a feladatot. Kijelentette, a Fidesz-KDNP az LMP erről szóló javaslatát már tizenhétszer leszavazta, amivel nyilvánvalóvá tette, hogy már minden értéket megtagadott, amely mentén politizálni kezdett.
Forrás: OS/MTI; Vezetőkép: steemit.com
