Gulyás: A Sergentini-jelentés politikai vádirat, még megvitatásra is alkalmatlan

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, elkezdődött a jövő májusi európai parlamenti (EP-) választás kampánya, amelyben sajnálatosan részt vesz az Európai Bizottság is. Hozzátette, a Sargentini-jelentés alkalmatlan bármiféle érdemi vitára. A kormányinfón szó esett arról is, hogy 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között, illetve, hogy hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel. Szó esett továbbá Orbán Viktor magánrepülőn történt meccslátogatásáról, valamint Homolya Róbert MÁV-vezér luxushajózásáról is.

A Sargentini-jelentés politikai vádirat

Gulyás Gergely szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, a legutóbbi kormányülésen a Kormány áttekintette a migrációs helyzetet, különös tekintettel a héten zajló ENSZ-csúcstalálkozóra. Hozzátette, arra a megállapításra jutottak, hogy megkezdődött az EP-választási kampány, amelyben hatáskörét túllépve az Európai Bizottság részt vesz. Mint kifejtette, a Bizottság feladata a Lisszaboni Szerződés értelmében, hogy őrködjön a szerződés betartása felett. Ennek ellenére az elmúlt négy évben az Európai Bizottság a szerződés szabta kereteken túllépve politikai szerepet vállalt. Példaként említette Dimitrisz Avramopulosz, az EB migrációs és uniós belügyekért felelős biztosának legutóbbi nyilatkozatát, amelyben nyíltan állást foglalt amellett, hogy a legális migrációt elő kell segíteni, és végre kell hajtani a szervezett betelepítést. Gulyás Gergely úgy látta, amikor az EB egyik biztosa ilyen megállapításokat tesz, akkor nem az Unió egészének nevében beszél, hanem - szembemenve többek között a Visegrádi Négyek, Olaszország és Ausztria álláspontjával - politikai véleményt fogalmaz meg.

A kancelláriaminiszter arról is beszélt, értékelésük szerint a Sargentini-jelentés is az EP-kampány résznek tekintendő: egy olyan politikai vádirat, amelynek már az elfogadása is jogellenesen történt, hiszen szabálysértő módon nem vették figyelembe a tartózkodó képviselők szavazatait, holott a tartózkodás joga minden uniós képviselőt megillet a Lisszaboni Szerződés értelmében. Gulyás Gergely hozzátette, a kormányegy hónapon belül keresettel fordul az Európai Bírósághoz, kérve a Sargentini-szavazás eredményének semmissé tételét, hiszen - a tartózkodó szavazatokat figyelembe véve - bár a szavazás érvényes volt, a kétharmados többség nem állt rendelkezésre a jelentés elfogadásához.

A jelentés alkalmatlan az érdemi tárgyalásra

Portálunk arról érdeklődött, lesznek-e diplomáciai következményei, amennyiben Sebastian Kurz osztrák kancellár Judith Sargentini képviselőasszony nyomásának engedve a következő uniós tanácsülésen napirendre tűzi Magyarország elmarasztalásának ügyét. Gulyás Gergely elmondta, Ausztria látja el az Európai Unió soros elnöki tisztségét, a tanácsülésen tehát ők határozzák meg a napirendet is. Ugyanakkor hangsúlyozta, az osztrák belügyminiszter és az alkancellár is egyetért abban, hogy törvénysértő a Magyarországgal szembeni eljárás. Mint a kancelláriaminiszter hozzátette, az Európa Tanácsnak is van jogi szakszolgálata, amelynek lépnie kell a Sargentini-jelentés elfogadásának ügyében. Megjegyezte, az az osztrák fél saját döntése, hogy a hosszabb, Magyarország által kezdeményezett európai bírósági döntés eredményét megvárják-e, vagy esetleg a soron következő, decembertől illetékes Románia így tesz-e.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, a magyar kormány bármilyen párbeszédre kész, ugyanakkor a Sargentini-jelentés alkalmatlan az érdemi tárgyalásra, mert az abban megfogalmazott kritikák jó része az Európai Bizottsággal történt korábbi egyeztetések alapján lezárt ügyeknek tekinthetőek; ezt bizonyítja több hazai jogszabály-módosítás, és egy ízben alkotmánymódosítás is történt. A Sargentini-jelentés tehát értelmetlen a tekintetben, hogy a felvetett kérdésekben az EB- és a magyar álláspont egyezik. A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott,

Hozzátette, egyes megállapítások természetesen lehetnek egy belpolitikai vita részei, de ehhez nincs köze semmilyen uniós szervnek. Kiemelte, hogy az Európa Tanácsban nehezebb lesz ilyen jellegű koncepciós eljárást lefolytatni, hiszen annak működése szigorú szabályokhoz kötött.

Drasztikusan romlottak a magyarság életkörülményei Kárpátalján

Portálunk arról is érdeklődött, a kárpáatlai magyar konzulátuson készített videofelvétel fölveti-e a kémkedés gyanúját, illetve tervezi-e a magyar kormány az ellenőrzések megerősítését a hasonló esetek elkerülése érdekében. Gulyás Gergely válaszában elmondta, minden egyes ilyen esetben az illetékes szolgálatnak hivatalból meg kell indítania az eljárást, amely azonban titkos. Hozzátette, az egész ügy nem azért fontos, mert hazánknak diplomáciai vitája van Ukrajnával, hanem azért, mert a kárpátaljai magyarság életkörülményei és lehetőségei a magyarellenes politikának köszönhetően az elmúlt időben drasztikusan romlottak, fokozottabb mértékben, mint az egész Ukrajnában különben jellemző. Gulyás Gergely hangsúlyozta, minden államnak szuverén joga, hogy kiknek adja meg az állampolgárságot, és kinek nem, ezért semmilyen jogellenes cselekmény nem történt a konzulátuson. Hozzátette, a konzulátus épülete a magyar állam területe ebben a formában, és ha Ukrajna diplomáciai lépésre szánja el magát, arányos választ fog kapni.

300 milliós tartalékalap a hajléktalan-ellátás támogatására

A hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel - közölte Gulyás Gergely. Tájékoztatása szerint ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt. Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvitel-szerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés. Megjegyezte,

Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.

2020. január 1-től megkezdhetik működésüket a közigazgatási bíróságok

A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között - közölte Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, s azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés. A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok fognak majd érvényesülni.

- jelezte.

- mondta Gulyás Gergely.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu