Pesti Srácok

Azbej Tristan: A Szentatya magához vonta a magyar zászlót

Azbej Tristan: A Szentatya magához vonta a magyar zászlót

Fontos megerősítést kaptunk a Szentatyától, aki úgy fogalmazott, nagyon mélyen megérinti, hogy Magyarország ilyen szolidárisan viszonyul az üldözött keresztények szenvedéséhez – nyilatkozta portálunknak Azbej Tristan vatikáni látogatásával kapcsolatban, amelynek során a magyar delegációnak és az üldözött közel-keleti, afrikai és ázsiai ösztöndíjasok egy csoportjának alkalma nyílt találkozni Ferenc pápával. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár elmondta, a Szentatyát tájékoztatták a magyar ösztöndíj lényegéről, amelynek révén a hazatérő fiatalok megszerzett tudásukat hazájuk újraépítésében kamatoztathatják majd. Hozzátette, Ferenc pápa a közös fényképezkedés alkalmával magához vonta a delegáció magyar zászlaját, amelyet az államtitkár nagyon fontos gesztusnak nevezett.

Azbej Tristan államtitkár portálunk kérdésére elöljáróban arról beszélt, kétnapos programsorozatot szerveztek a Vatikánba, illetve Rómába, amelynek célja, hogy bemutassák és még erőteljesebben felhívják a figyelmet az üldözött keresztények helyzetére a világban. Emellett ismertetik a Hungary Helps program keretében a keresztényüldözésre adott magyar humanitárius választ, egy olyan példát, amelyet követni lehet. Hangsúlyozta, az időpont megválasztása azért lényeges, mert jelenleg is tart a katolikus egyház püspöki szinódusa (gyűlése), amelynek során a világ minden tájáról érkező püspökök, egyházi és ifjúsági vezetők gyűlnek össze. A szinódus témája ezúttal a világ ifjúságának helyzete, jövője és az előttük álló kihívások. Hozzátette, a tanácskozás napirendjén ugyanakkor helyet kapott a keresztényüldözés problémája és az erre adandó válaszok kérdése is.

Magyarország a világ nyilvánossága előtt felvállalta az üldözött keresztények képviseletét

Az államtitkár elmondta, a programsorozat célja a szolidaritás kiterjesztése, annak a missziónak a képviselete, amely során Magyarország felvállalta a nyilvánosság előtt és a diplomácia színterein a szenvedők, az üldözöttek hangjának felerősítését. Azbej Tristan hozzátette, Magyarország Szentszéki Nagykövetségével együttműködve erre a szándékra lett felfűzve a programsorozat is, amelynek része a Magyar Nemzeti Múzeum által megvalósított Kereszt-tűzben című kiállítás Vatikáni bemutatása is. Az államtitkár utóbbit úgy jellemezte, hogy a kiállítás az érzelmekre és az értelemre is hat, amikor a keresztényüldözés tragikus és kiterjedt voltát kutatásokkal és tényekkel támasztja alá.

PestiSracok facebook image
Ferenc pápa és Azbej Tristan a magyar ösztöndíjasok gyűrűjében; fotó: facebook.com

Az államtitkár a kedden megnyitott kiállítás kapcsán elmondta, III. József Younan szír katolikus pátriárka megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, Magyarország ad igazi segítséget, ugyanakkor élesen bírálta a migrációt támogató nyugati vezetőket, akik az ő megfogalmazása szerint elszipkázzák olcsó munkaerőként a fiataljaikat. A pátriárka hozzátette, Magyarország ellenben tényleg segít.

A Szentatya magához vonta a magyar zászlót

Azbej Tristan kiemelte, az eseménysorozat fénypontja mégis az volt, amikor a pápai általános kihallgatást követően Habsburg Eduard szentszéki nagykövettel személyesen volt alkalma bemutatni a Szentatyának a lassan kétszáz üldözött keresztény ösztöndíjas közül húszat, akik a magyar delegációval érkeztek Rómába. Ferenc pápát tájékoztatták arról is, Magyarország azért támogatja ösztöndíjjal ezeket a fiatalokat, hogy a magyar egyetemeken tanulva európai szintű szaktudást szerezhessenek, amelyeket hazatérve a közösség javára és az országaik újjáépítése érdekében kamatoztathatnak. Mint az államtitkár kiemelte,

Azbej Tristan hozzátette, a Szentatya áldást adott a fiatalokra, majd közösen imádkoztak. Megemlítette, hogy a pápai kihallgatáson az ösztöndíjasoknál volt egy magyar zászló, és amikor a közös fényképezésre került a sor, a Szentatya magához vonta a magyar zászlót, amelyet ő tartott az ösztöndíjasok előtt. Az államtitkár szerint ez a gesztus nagyon fontos üzenet is egyben.

Azbej Tristan arról is beszélt, a programok mellett hivatalos tárgyalásokat is folytat többek között a Közel-Keleten is aktív jótékonysági szervezet, az AVSI-val egy lehetséges közös szíriai projektről. Emellett a Máltai Lovagrend főkancellárjával, illetve a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főkormányzójával is egyeztet majd.

Forrás: PestiSárcok.hu; Vezetőkép: facebook.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.