Emlékezni kell a hősökre, de a felelősökre is – Így tisztelgett a PestiSrácok.hu a szabadságharcosok előtt (PS-mozi és galéria!)

A Gál Attila fegyvertechnikus közreműködésével felszerelt 8. Harckocsi Ezred Katonai Hagyományőrző Egyesület és Dunaharaszti Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak sorfalat a Bem téren a megemlékezéshez, az ünnepség végén pedig díszlövéseket adtak le az '56-os hősök tiszteletére. Ezt megelőzően minden finomkodást és udvariaskodást nélkülöző, kíméletlenül őszinte beszédeket mondtak el a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely által szólított szabadságharcosok. A rendezvényt Varga-Bíró Tamás zenei előadása kísérte.

Wittner Mária, halálra ítélt forradalmár, az 1956-os Pesti Srác Alapítvány elnöke felelevenítette, hogy a szabadságharcot követő megtorlás során végignézte, ahogy elviszik a társait kivégezni, köztük a cellatársát.

– mondta.

Szabadságharcos társai közül megemlítette az 1991-ben elhunyt Krassó Györgyöt, akinek „az uszályába belekapaszkodtak az úgynevezett ellenzékiek, az engedélyezett ellenzékiek”, és akiről ma nem beszélünk. Ugyancsak említette Vanek Béla nevét, akinek „egy bűne volt: nem tudott megalkudni a kommunistákkal”. Wittner Mária szerint ezt '56 vérbefojtói és azok szellemi utódai még mindig bűnnek tartják. A halálbüntetés torkából megmenekült egykori ötvenhatos kijelentette, hogy amikor a cellatársát, Sticker Katalint elvitték kivégezni, ő megfogadta, hogy ha módja lesz rá, nem fogja elhallgatni, mi minden történt. Szóba hozta a Kossuth téri és a salgótarjáni sortüzet, amelyekhez odaterelték az embereket, tettesek viszont máig nincsenek.

– mondta.

– zárta szavait.

Még mindig befolyásolják a történetírást

Ezután Varga János szabadságharcos, a Corvin közi Pesti Srác-szobor alakjának ihletője azt idézte fel, hogyan keveredett bele az '56-os felkelésbe, amikor hazafelé tartva találkozott a tömeggel a Bem téren, és a tömeg olyan dolgokat skandált, amelyeket otthon is hallott titokban. Elmesélte a mostani megemlékezőknek azt az eddig teljes titokban maradt részletet is, ami a tárgyalásukon történt, már a megtorlás idején. A perük harmadrendű vádlottja, Tóth József, amikor látta, hogy a vád által felsorakoztatott, hamis tanúk után a védelem tanúit nem hallgatta meg a bíróság, belátta, hogy itt a lehető legrosszabb fog bekövetkezni. Végső elkeseredésében felugrott a bírói pulpitushoz, és pofán vágta az ő perükben is ítélkező hírhedt vérbírót, Tutsek Gusztáv Vazult. Utána persze lefogták, összeverték, de a halálos ítéletet amúgy sem úszhatta volna meg, így pedig legalább a maga szerény eszközével elégtételt vett.

– jelentette ki Varga János, példaként hozva, hogy hiába ajánlotta fel korabeli szemtanúként a segítségét Kő Andrásék sorozatához (Kő András, a Magyar Nemzet egykori szerkesztője, azóta több 1956-os témájú könyv szerzője is – a szerk.), azt a választ kapta, hogy elég információjuk van. Varga János felhívta a figyelmet, hogy amíg az orosz csapatok itt voltak, addig az volt a hivatalos változat, hogy fegyveres ellenforradalmárok kezdtek lövöldözni a tömegben, aztán a szovjet hadsereg kivonulása után őket nevezték ki bűnbaknak, de a saját elvtársaikat sosem. A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Trencsényi László szabadságharcos, az '56-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke.

Néven kell nevezni a gyilkosokat!

Stefka István rácsatlakozott arra, hogy Kő Andrásékat nem érdekelte Varga János beszámolója, és elmondta, hogy máig meg akarják hamisítani a történelmünk egyes epizódjait, így 1956-ot és az azt követő évtizedeket is.

– mondta, hozzátéve, hogy A fehérballonos c. filmjéből éppen az derül ki, hogy össztűz alá vették az odaterelt embereket a Kossuth téri mészárláskor. Stefka elárulta, hogy amikor ezt annak idején megírta a Magyar Nemzetbe, akkor ugyanez az újságíró – minden szakmai etikai megfontolást megszegve – megjegyzést fűzött a cikkéhez, hogy ez csak magánvélemény, és az Országházból valójában nem lőttek.

– szögezte le a PestiSrácok.hu lapigazgatója. Megjegyezte, büszkék lehetünk rá, hogy talán mi rendelkezünk a legtöbb szabadságharccal itt, Európában, de minden szabadságharcnak vannak hősei és árulói is. Az elmaradt igazságtételt és számonkérést Nagy Gáspár legendás versére utalva követelte:

Stefka István kiemelte, hogy a forradalom és szabadságharc leverői és szellemi örököseik itt vannak közöttünk, és ma is ugyanazt teszik, amit tettek 1956 után: mindent elkövetnek Magyarország ellen külföldön, az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és itthon is.