Pesti Srácok

A magyaroknak szól a csíksomlyói pápalátogatás, amit a kereszténység hete követ majd

A magyaroknak szól a csíksomlyói pápalátogatás, amit a kereszténység hete követ majd

A kormány úgy döntött, hogy a kereszténység magyarországi értékeire és hagyományaira kívánja felhívni a Ferenc pápa június 1-i csíksomlyói látogatása és a június 7-én, pünkösdkor kezdődő hagyományos búcsú közötti időszakot – írja a Magyar Nemzet. A „magyar kereszténység hete” alkalmából várhatóan számos program és esemény foglalkozik majd hazánk keresztény múltjával, jelenével és jövőjével.

Az előterjesztés szerint – amelyről az elmúlt hetekben döntött a kormány – a két csíksomlyói eseményt kiemelt figyelemmel kezelnék: ösztönözni és támogatni szeretnék, hogy felekezetektől függetlenül minél többen vegyenek részt rajta a határon túli, magyarlakta területekről és Magyarországról is, ezzel is kifejezve a nemzet összetartozását, valamint az ezeréves magyar kereszténység iránti ragaszkodást és tiszteletet. A programokról, kulturális rendezvényekről egyelőre nem közöltek részleteket, mert még folynak az egyeztetések a tárcák és a többi érintett között. Az ünnepi hét hivatalos meghirdetésére ezért előreláthatóan csak március végén kerül majd sor.

A pápa szeretett volna a magyarokkal találkozni

A Vatikán január 11-én jelentette be hivatalosan, hogy Ferenc pápa elfogadta Románia elnökének és állami hatóságainak, valamint a romániai római katolikus egyháznak a meghívását, és apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig. Ferenc pápa szeretett volna a Romániában jelen lévő mindhárom nagy katolikus közösséghez ellátogatni. Az ortodoxok felé tett gesztus a Bukarestben töltött nap, május 31-e lesz. Másnap Csíksomlyón mutat be szentmisét a pápa, ahol a római katolikusokkal találkozhat. Június másodikán pedig Balázsfalvára látogat, hogy a görög katolikus hívek felé is gesztust tehessen. A magyarság leghíresebb búcsújáró helyére tehát június 1-jén, szombaton érkezik a katolikus egyházfő. Erre való tekintettel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánította azért, hogy - mint írta - ennek az eseménynek a zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. Az előzetes tervek szerint a pápa június elsején, 11 órakor helikopterrel érkezik Csíksomlyóra, ahol körbejár az ún. pápamobilon, hogy minél több hívőhöz közel kerülhessen. A program szerint 11.45-kor kezdődik a latin nyelvű ünnepi szentmise; a pápa beszédét pedig lefordítják majd magyar nyelvre. Az eseményre külön szabadtéri oltárt emelnek, mert a meglévő technikai okokból nem felel meg. Úgy tudjuk, erdélyi helyszínnek felmerült Kolozsvár is, de maga Ferenc pápa döntött inkább Csíksomlyó mellett, ahol döntő többségben magyarok laknak.

PestiSracok facebook image

A csíksomlyói pápalátogatás résztvevőinek regisztrálniuk kell magukat a Pontifex.ro honlapon. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy minél előbb regisztráljanak, hogy a helyiek tudhassák, mekkora zarándoktömegre számíthatnak. A portál csupán március 1-je óta működik, de már néhány nap alatt is több ezer ember iratkozott fel.

"Hatalmas lehetőség a pápalátogatás Magyarország számára"

Magyarország vatikáni nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard a minap sajtóbeszélgetésen tájékoztatta a média képviselőit a pápa várható látogatásáról. A diplomata szerint hatalmas, minden bizonnyal soha vissza nem térő lehetőség hazánk és az erdélyi magyarság számára ez a látogatás, amit a Szentatya magyarok iránti személyes rokonszenve tett lehetővé. Habsburg-Lotharingiai Eduard fontosnak tartja, hogy éljünk a lehetőséggel, és minél több magyar vegyen részt a csíksomlyói szentmisén hazánkból és a határon túlról is. Az eseményről ugyanis a világ szinte minden országában láthatnak majd képsorokat, és a környező dombokat teljesen megtöltő, hatalmas tömeg tele piros-fehér-zöld zászlókkal hatásosan hívná fel a világ figyelmét a határon túli magyarok helyzetére és Magyarország hányatott történelmére. A Szentatya mindenütt előszeretettel hangsúlyozza a békés egymás mellett élést és a népek barátságát. Szavainak Erdélyben különleges jelentőségük és hatásuk lehet majd, hiszen a kereszténység lényegéből adódóan egyetemes vallás, így a csíksomlyói pápalátogatás és az ahhoz kapcsolódó „magyar kereszténység hete” – megfelelő előkészület és szervezés esetén – az erdélyi magyarság és a román keresztények közötti békés együttélést és a kölcsönös tisztelet megerősítését is elősegítheti.

Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.