Európában a nihilizmus kultúrája hódít, az egyház pedig elbújik a mikrofonok elől - Konferencia a keresztény kultúra jövőjéről

A Századvég Alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel rendezett konferenciát kedden. A felszólalásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, valamint Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke vitatta meg a kereszténység európai csökkenésével, a nihilizmus kultúrájának terjedésével, az iszlám térhódításával kapcsolatos kérdéseket.

Az egyház elbújik a mikrofonok elől

Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója kifejtette: általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése, ugyanakkor nem feltétlenül a vallásosság teljes elhagyásáról van szó, hanem egyfajta individualizálódó vallásosság térnyeréséről. Arról is beszélt: tapasztalatai szerint a kereszténységtől való elfordulásban nagy szerepet játszik többek között az is, hogy elképesztő mennyiségű hamis sztereotípia él az emberek fejében, amelyeket részben az egyházellenes média közvetít, ugyanakkor a keresztény egyházak kommunikációja is erőtlen, a támadásokra adott válaszok már nem érik el az emberek ingerküszöbét. Úgy vélte, megfelelő válaszok hiányában - és azt látva, hogy az egyház elbújik a mikrofonok elől - az emberek elvesztik a bizalmukat. Gyorgyovich Miklós elmondta: a vallásossággal kapcsolatos szociológiai felmérések arra is rámutatnak, hogy sokan toporognak a vallásosság küszöbén, valójában sokan szeretnének vallásosak lenni, csak nem találják meg ennek a lehetőségét.

A terroristák hite erős, a mi hitünknek is annak kell lennie

Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a beszélgetés során felidézte II. János Pál pápa 1979-ben elhangzott egyik beszédét, amelyben úgy fogalmazott: Európa nemzeteinek történelme értelmezhetetlen a keresztény kultúra nélkül. Ugyanakkor a Közel-Keleten, ahol az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent a keresztények aránya, egy tradicionálisabb típusú keresztény gondolkodás uralkodik. Néhány működő keresztény intézmény elegendő ahhoz, hogy az emberek a megmaradás, az újrakezdés, a kulturális gyökereik megóvása és továbbhagyományozása mellett döntsenek. Juhász Hajnalka úgy vélte: ez a fajta gondolkodás, az európai kultúra szellemi bölcsője fog kiveszni a világból a közel-keleti keresztények eltűnésével. A miniszteri biztos kitért arra is: a nemzetközi szervezetek bár részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban, de nem hallatják hangjukat az üldözött keresztények védelmében, hatékonyságuk ezért erősen megkérdőjelezhető. Mint megjegyezte: az Európa Tanács 2011-ben foglalkozott utoljára kiemelt témaként a vallási identitással és a vallásközi párbeszéddel. Juhász Hajnalka úgy vélte, a terrorszervezetek geopolitikai érzékenysége rendkívül kifinomult; pontosan érzékelik, hol gyengültek meg, lazultak fel a vallási, kulturális gyökerek, és ott csapnak le. A terroristák hite erős, a mi hitünknek is annak kell lennie – hangsúlyozta.

A tolerancia is véges

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette: számos elemzés rámutat arra, hogy a közép-kelet-európai régió országai sokkal határozottabban kiállnak a keresztény értékek mellett, mint Európa más országai. Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a kommunizmus évtizedeiben ebben a régióban nem volt szabad vallásgyakorlás, így jobban ragaszkodnak a kilencvenes években visszakapott vallási értékekhez. Úgy vélte, Európában jelenleg a nihilista kultúra térnyerése zajlik, amely kiüresíti a hagyományos értékeket. A szélsőséges liberalizmus olyan közeget teremtett, ahol egy kereszténydemokrata vezető a legnagyobb természetességgel beszélhet arról, hogy Németországnak 2030-ra akár muszlim kancellárja is lehet. Ugyanakkor úgy vélte, az iszlám közösségek zártak és erős identitással rendelkeznek, amelyek idővel a liberalizmust is ki fogják kezdeni, ha az már elvégezte pusztító munkáját. Szent Pál példabeszédeire utalva Lomnici Zoltán arról is beszélt: a testnek vannak végtagjai, de nem mindig a legerősebb szerv egyben a legfontosabb is. Van, hogy a leggyengébb a legértékesebb. Ilyen értéknek nevezte a család egységét, vagy a házasságot. Hangsúlyozta: a kereszténység a tolerancián alapszik, de ennek a toleranciának is végesnek kell lennie, különösen akkor, amikor a Korán egyes tanításait betűhíven megvalósítják egyes szélsőségesek.

Az ordas ideológiákat az istentelenség szülte

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke a zsidó-keresztény civilizáció alapelveiről szólva kiemelte, hogy ez a civilizáció "az emberi élet védelmén alapuló" kultúra, szemben más, például a radikális iszlám felfogással, amelyben nem magától értetődő az emberi élet primátusa. A zsidó-keresztény kultúra emellett "cselekvés alapú civilizáció", amely abból az eszményből indul ki, hogy a világnak van egy normatív állapota, amelyhez a megfelelő cselekedetekkel el lehet jutni. Bodnár Dániel arról is beszélt: a II. világháborút követően sokak számára az egyetlen racionális döntés az ateizmusba való menekülés volt, hiszen hogyan lehet hinni egy olyan Istenben, amely engedte megtörténni a borzalmakat. Ugyanakkor hozzátette: az ordas ideológiákat, a nácizmust és a kommunizmust az Isten hiánya szülte, az Isten nélküli tekintélyelvűség. Hozzátette: ezeknek az irányzatoknak a hatása ma is nagyon erős, például az amerikai akadémiai világban, az egyetemeken nagyfokú neomarxizmus uralkodik. Arról is beszélt: a radikális iszlámmal szembeszállni csak úgy lehet, ha megerősítjük a zsidó-keresztény gyökerű európai értékeket, de Isten nélkül ez nem lehetséges. Európa akkor tud szembenézni az iszlám térhódításával, ha visszatér alapvető értékeihez, amelyek azonban teológiai gyökerezettségűek.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu