Pesti Srácok

Töltött kérdések órája

Töltött kérdések órája

Miután a szabad és független újságírók az ellenzék töketlenségétől, alkalmatlanságától, gyengeségétől megriadva és persze a saját nagyszerűségüktől megittasodva elindulnak mindenféle választásokon - vagyis politikusnak állnak -, a politikai pályájuk vége felé tartó ellenzéki politikusok a parlamentben Kálmán Olga szakmaiságtól átitatott kérdéseit teszik fel az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az intézményesített szócsaták rendszere eredetileg a képviselők saját szórakoztatását szolgálta, arról nem is beszélve, hogy a régi szép félfeudális időkben még annak is fennállt a veszélye, hogy az ellenzéki képviselők némelyike olyat tudott mondani, ami elgondolkoztatta, esetleg álláspontjuk átgondolására késztette a kormánypárti képviselőket. A tévé megjelenése aztán kampányeseménnyé silányította a parlamenti vitákat; Magyarországon olyan messze került egymástól a két politikai oldal álláspontja már a demokrácia első éveiben, hogy az átbeszélés lehetősége gyakorlatilag megszűnt. Az intellektuális fölényének látszatából élő SZDSZ a Kuncze Gábor nevű főbunkóval az élén olyan mértékben mérgezte meg a közbeszédet, hogy még egy politikai kihallgatótiszt és egy ellenzéki között is értelmesebb diskurzus alakulhatott ki a hetvenes (!) években, mint amilyen szinten az ország állítólagos szürkeállományával el lehetett beszélgetni.

De ami jó, az jó - gondolhatják a sokadszor tönkrevert ellenzéki pártok, és az egykori SZDSZ szellemi és kulturális színvonalán próbálnak meg újra fogást találni a Fideszen és Orbán Viktoron.

Szabó Tímea a Parlamentben 2019. június 17.-én. Fotó: Horváth Péter Gyula
PestiSracok facebook image

Pedig a választók - ez mondjuk az elmúlt kb. 10 választáson és népszavazáson kiderült - nem igazán díjazzák a középosztály-ellenes programokkal fellépő, mucsaizó, nagyképű hülyékkel operáló pártokat, akik mindent, de tényleg mindent a verbális és egyre inkább a fizikai agresszió eszközeivel akarnak megoldani. Ezek az örök vesztesek összesen annyi innovációt bírtak kiizzadni - az agresszivitás minden emberi határon történő túltolásán kívül -, hogy toboroztak néhány eredetileg nőnek tűnő fúriát, akik a genderelméletnek megfelelően, egy kültelki strici arányérzékével és kedvességével a magyar Hillary Clintonnak képzelve magukat teszik nevetségessé az egész ellenzéket.

És mondjuk egyik sem lesz a magyar Clintonné, mert az Dobrev Klára lesz. Mondjuk csak úgy szólok, hogy a Clintonné is egy ordasan hatalmasat bukott Trump ellenében, többek között azért, mert egyetlen őszinte hiteles dolgot tudott csak mutatni a választóknak: a saját nagyszerűségébe vetett hitet. Ugye, mennyire ismerős?

Jakab Péter a Parlamentben 2019. június 17-én. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az országgyűlésben az azonnali kérdések arra szolgálnának, hogy érdemi, az állampolgárokat érdeklő és érintő ügyekben az ellenzéknek legyen módja nyilvánosan kommunikálni a miniszterelnökkel például. Normális emberek ezt az időt olyan kérdések felvetésére és megvitatására használnák ki, amelyek valóban a kormányzat hatáskörébe tartoznak, és amiről az adott ellenzéki pártnak értelmes, a választópolgárok megszólítására alkalmas álláspontja, terve van.

A miniszterelnök zavarba hozására, megszégyenítésére szolgáló sikertelen, óvodai színvonalú kísérletek, amelyek a hallgatóságból erős - és ami lényeges: nem múló - szekunder szégyent váltanak ki, értelemszerűen nem ilyenek. Töltött kérdésnek hívják az ilyesmit, amire elvileg nem lehet olyat válaszolni, hogy az jó legyen a kérdezettnek. Persze a kérdezőnek ehhez kellene rendelkeznie némi hitelességgel. És itt bukik meg az egész "mesterterv", ugyanis hiteles kérdezőt már 2006 óta nem tud sem újságíróban, sem politikusban felvonultatni az ellenzék.

Orbán Viktor a Parlamentben 2019. június 17-én. Fotó: Horváth Péter Gyula

Nyilvánvalóan van valami pszichológiai oka annak, hogy az ellenzéki képviselők láthatólag teljesen képtelenek különbséget tenni a politikai tevékenység, a szakpolitikai munka, a választókkal történő kommunikáció és az agyhalott propaganda között. Egyszerre képzelik magukat politikusnak, szakembernek, szuperhősnek, influenszernek (ez nem influenzabacilus hordozót jelent, hanem egy olyan embert, akit a nem túl okos emberek minden ok nélkül véleményvezérnek tekintenek), újságírónak (amit egyébként az ellenzéki képviselők képtelenek megkülönböztetni a propagandistától) és publicistának. A publicistának az a dolga többek között, hogy viszonylag szórakoztató valóságértelmezéseket gyártson. De csak a liberális propagandistáknak és politikusoknak van az a fixációjuk, hogy ezeket a gondolatkísérleteket át kellene ültetni a gyakorlatba. Szép példája ennek a defektusnak Cseh Katalin, a Momentum esze (aki - hála Istennek - még csak az EP átlagát tudja rontani), aki - miután valami hosszú vonatút alatt nyomta a popsiját az ülés - kitalálta, hogy el kellene adni a MÁV-ot, gondolom, valami francia befektetőnek, akihez a párizsi olimpiához való momentumos hozzájárulás okán már megvan a kapcsolat.

Én személy szerint nem szeretem azt az érzést, nagyon nem, amikor az ellenzék szellemesen és okkal bírálja a kormányt. Szerencse, hogy az ellenzéki képviselők olyan kedvesek velünk, hogy sohasem hoznak bennünket ilyen kellemetlen helyzetbe.

Fotó: MTI/Kovács Tamás (A T. Bence alatt látható, jólöltözött nőt figyeljék.)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.