Száz éve ledöntötték, szétverték, elfeledték – Újraállítanák a megkerült lőcsei honvédszobrot
Újabb, történelmi jelentőségű felvidéki honvédszobor került elő az ismeretlenségből, gyűjtés indul állapotának méltó helyreállításáért – adta hírül Orosz Örs tudományos kutató, a Sine Metu Polgári Társulás tagja hétfői Facebook-bejegyzésében. Az egyedülálló, eredetileg aranyozott lőcsei Honvéd-emlékművet a cseh megszállás idején a város polgárainak erőteljes tiltakozása ellenére törték több darabra 1919-ben, majd ismeretlen helyre szállították. A szobor talapzatára később durva fricskaként a szlovák nemzeti ébredés egyik vezéralakját, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkénteseket is toborzó Ľudovít Štúrt állították. Orosz Örs a bejegyzésben hozzáteszi: két évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a szobor torzója mégsem tűnt el a történelem süllyesztőgödrében.
Még idén júniusban adtunk hírt arról a szakmában is szenzációsnak számító eseményről, amelynek során a felvidéki Sine Metu Polgári Társulás kiásta az egykori kassai Honvédemlékmű egyik megmaradt feliratos darabját. Mint megírtuk, a kassai polgárok közadakozásából 1906-ban felállított szoborcsoport az 1848-1849-es szabadságharc hőseinek állított emléket, a cseh megszállók azonban 1919-ben megcsonkították, végül a talapzatot is teljesen szétverték. Az emlékezet azonban megőrizte, hová is temették a felvidéki magyarság történelmének egyik darabját, amelyet a feltárást követően a kassai Magyar Jelenlét Házának főbejáratában helyezték el. (A magyar emlékek felkutatásában és megmentésében élenjáró szervezet képviselőjével, Orosz Örs tudományos kutatóval tevékenységükről a Gombaszögi Nyári Táborban is készítettünk videót, amelyet itt tekinthetnek meg.)
Negyven évig állt az egyedülálló, aranyozott honvédszobor
Orosz Örs hétfői Facebook-bejegyzésében újabb örömteli hírről számolt be, ezúttal a lőcsei, szintén a csehek által tönkretett honvédszoborral kapcsolatban. Mint a bejegyzésben felidézi:
száz éve annak, hogy szokolisták tömegbelövetés mellett ledöntötték a Kárpát-medence első köztéri, 1875-ben emelt honvédszobrát, mely az 1848-49-es szabadságharc dicső branyiszkói ütközetének állított emléket.
Mint hozzáteszi, Guyon Richárd 170 évvel ezelőtt győzelemre vezette a jelentős részben szlovák nemzetiségű honvédekből álló hadosztályát a kétszeres osztrák túlerővel szemben. Az egyedülálló, aranyozott öntöttvas szobor –Faragó József munkája – negyvennégy évig állt Lőcse főterén, hirdetve "az itt elő nemzetek összefogását - mely már mint annyiszor, akkor is a siker kulcsát jelentette".
Mégis megmaradt
Az I. világháborút követően a város lakói sikertelenül próbálták megóvni a bevonuló cseh katonáktól a szobrot, annak ellenére, hogy az emlékművet előbb bedeszkáztatták, majd a lőcsei polgárok élőláncot alkotva, a Szózatot énekelve próbálták megmenteni. A szobornak, amelyet öt darabra törtek és elszállítottak, nyoma veszett; talapzatára a szlovák nemzeti ébredés egyik vezéralakját, Ľudovít Štúrt állították. Mint Orosz Örs felidézi, két évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a szobor torzója egy múzeumi raktárban mégis fennmaradt.
Nekem adatott meg az a felemelő pillanat, hogy sok évtized után egyesíthettem a kiszakított fejet a testével.
Hozzáteszi: a Sine Metu társulás szakértők bevonásával szoborbizottságot alapított, és közgyűjtést hirdet a "Kárpátok alatt egyedülálló aranyszobor" újraállítása érdekében.
Forrás: facebook.com; Fotók: Orosz Örs/Facebook
