Pesti Srácok

Gyurcsányné mesterterve csődbe juttatná a magyar kisvállalkozásokat, százezreket tenne munkanélkülivé

Gyurcsányné mesterterve csődbe juttatná a magyar kisvállalkozásokat, százezreket tenne munkanélkülivé

A Gyurcsány-Apró klán magyarellenes tevékenysége egyáltalán nem okoz már meglepetést: valójában ebben az egyben mindigkövetkezetesekvoltak. Gyurcsányné legújabb, lebutított kommunista és demagóg eszméket idéző ideája szerint az egységes európai minimálbérért "küzd", amely gondolat gyakorlatba helyezése a jobboldalinak nehezen nevezhető ATV műsorában megjelent szakértő szerint csődbe vinné a magyar vállalkozásokat és megroppantaná a gazdaságot. Az országos megvetést joggal és aprólékos nemzetellenes munkával kiérdemlő Gyurcsány Ferenc helyett most neje vette át a stafétát, aki elképesztő mélységekig jutott, méltónak bizonyulva férje működéséhez. A százezreket munkanélkülivé tevő csodaterv félelmetes pontossággal idézi szemünk elé a Gyurcsány-féle baloldal pusztítását, amelynek utózöngéit sokáig nyögte és nyögi az ország. De miért is öngól az európai egységes minimálbér és miért teszi tönkre a magyar gazdaságot?

Már az elején érdemes eloszlatni Dobrev Klára egyik vastag csúsztatását – amit a PestiSrácok.hu már megtett –, hiszen Gyurcsányné azzal kérkedett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke mellette áll, és biztosította egyetértéséről az európai egységes minimálbért illetően. Nevezhetjük valótlanságnak is a kommunista Apró Antal unokájának örömködő, önigazoló bizonygatását, hiszen von der Leyen igazából igazságos minimálbérről beszélt, amely nem azonos az egész Európát megroppantani képes, gyurcsányi kondérban rotyogó dögkúti terméknél. Székely Sarolta, a Menedzsment Fórum (Mfor) újságírója így beszélt az egységes minimálbér hatásairól az ATV műsorában:

A valódi problémát az Mfor portálja szerint az okozná, hogy az egységesen jelentős mértékben megemelt minimálbér olyan terheket róna a mikro- és kisvállalkozásokra, amelyek hihetetlen mértékű munkanélküliséget és gazdasági roppanást okoznának: ha Magyarországon az átlagbér 60-70 százalékára kellene emelni a minimálbért, akkor azt a jelenlegi bruttó 149 ezer forintból 210-250 ezer forintra kellene feltornázni. Ez ugyanakkor komoly ütéseket vihetne be a magyar gazdaságnak: nemcsak százezrek maradhatnának munka nélkül, de a magyar vállalatok egy részét is csődbe taszítaná.

PestiSracok facebook image

A szakértő beszélt arról is a műsorban, hogy a tagállamok fejlettségbeli különbségei miatt nem lehet valós megoldás, hogy fix összegről beszéljünk, mert az óriási feszültséget szíthatna és egész Európa gazdaságát veszélybe sodorhatná. Az egységes európai minimálbér tehát teljesen életképtelen gondolat.

Ezért ez a teljesen lebutított üzenet semmi másra nem jó, mint a legegyszerűbb húrokat pengetve néhány plusz szavazat szerzése a Gyurcsány-blokknak. A következmények és a terv realitása sosem számított; ezt a saját bőrünkön tapasztalhattuk 2002 és 2010 között. Ez azonban a rózsadombi Apró-villában teli szájjal röhögő társaságnak nem okoz lelkiismeret-furdalást, hiszen hamis ígéretekkel felhergelni embereket többet ér, mint a saját országuk iránti tisztelet és munka. Csak a kampányígéret számít; a megvalósítás és a valódi, gyakorlati munka mindig messziről elkerülte ezeket az embereket, a maguk mögött hagyott pusztítást pedig egy legyintéssel elintézték. Majd valaki rendbe hozza a dolgokat és jöhetünk újra. Inkább ne, köszönjük.

Forrás: ATV, PS; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.