Pesti Srácok

Elveszti felvidéki szövetségesét a magyar kormány?

Elveszti felvidéki szövetségesét a magyar kormány?

Különös átrendeződés zajlik a felvidéki magyar politikai életben, régi ellenségek találnak újra egymásra, a közvélemény mégsem tűnik lelkesnek ettől. A helyzet ugyanis bonyolultabb, mint egy idilli kibékülés. A Magyar Közösség Pártja pénteken adta be saját magának a méreginjekciót, a magyar kormány pedig könnyen felvidéki partnerpárt nélkül maradhat.

Nagyot fordult a magyar érdekeltségű pártokkal a világ Felvidéken: sikerült olyan helyzetbe manőverezniük magukat, hogy egyiküknek sincs esélye önállóan bejutni a parlamentbe a jövő februári szlovák választáson. A kilenc éve parlamenti jelenlét, politikai jövőkép és ötlet nélkül szenvedő MKP után mostanra megbicsaklott az elvtelen pálfordulásai és egyéb húzásai miatt a teljes szlovák politikai közeg számára vállalhatatlanná vált Bugár Béla helyzete is. A tavaszi EP-választáson már az ugyancsak kieső MKP eredményétől is elmaradó szavazatszámmal maradt ki az Európai Parlamentből pártja, a Most–Híd.

Immár a Most–Hidat is fenyegeti a szlovák parlamenten kívüliség réme, ám ez számára a véget jelentené, hiszen az MKP-tól eltérően nincs erős régiós bázisa. Az MKP, még ha egyre vegetatívabb gyakorlati és szellemi állapotban is, de kilenc éve túlél a parlamenten kívül, a magyarlakta vidéken meglévő, lelkes alapszervezeti hálózatára és persze a magyarországi támogatásra támaszkodva. A Most/Hídnak nincs ilyen hálózata, és a magyar kormánnyal sincs jóban, így a parlamentből kiesve számára véget érne a pénzügyi siker korszaka, és legördülne a függöny.

A korábban egységes és Szlovákia negyedik legnagyobb pártjának számító Magyar Koalíció Pártja (MKP) akkor indult meg a lejtőn, amikor a korrupciógyanús ügyei miatt a pártelnöki tisztségből leváltott Bugár Béla 2009-ben szakadár bosszúpártot szervezett néhány MKP-s követőjével. Az általa létrehozott Most–Híd nevű szlovák-magyar vegyespárt elsősorban a vegyes lakosságú területeken élő, a szlovákok közé való beolvadást nem elutasító magyarokra, valamint szlovákokra építve bejutott a parlamentbe a 2010-es, a 2012-es és a 2016-os választásokon is, igaz, egyre csökkenő támogatottsággal. A szakadás utáni MKP (menet közben Magyar Közösség Pártja névre váltva) ugyanezeken a választásokon rendre kevéssel a parlamenti küszöb alatt maradt, szintén csökkenő támogatottsággal. Amíg a két párt folyamatosan egymást gyepálta, a felvidéki magyar közvélemény nagy része a széthullott egységet vágyta vissza.

PestiSracok facebook image

A meggyengült Bugár Béla is képes kihasználni az MKP-t

Bugár Béla szorultságában most az MKP-hoz fordult, és bejött a számítása: sikerült bepaliznia a tárgyalásokon a másik felet. A bejutásra önerőből szintén túl gyenge MKP-nak van ajánlata egy viszonylag erős, konzervatív szlovák párttól is a közös listára, ám a vezetősége ehelyett az egyre inkább liberális irányba forduló és a szlovák politikában is perifériára sodródott Bugár Bélát választotta, akinek ráadásul a saját szétszakadását, parlamentből kiesését is köszönheti. Úgy tesznek, mintha meg sem történt volna a megosztottságban eltöltött évtized, amelybe végül mindkét magyar érdekeltségű párt belerokkant. Pedig megtörtént, és ez a mai megegyezésükön is látszik.

Ez a Bugár Béla már nem képvisel olyan politikai erőt, mint korábban, ám az MKP bedarálására még elég. A felek közös sajtónyilatkozatban kijelentették, hogy a listára kerülőknek el kell fogadniuk a pártok értékrendbeli különbségeit, ugyanakkor közös program és közös kampánystáb lesz. A Régiók Pártja Híd MKP névre keresztelt közös választási pártban már a sorrend is sejteti – nem beszélve a felek közti, dörzsöltségbeli különbségről –, hogy kinek az értékrendje fog elsősorban érvényesülni. A nagyobb mozgástérrel rendelkező MKP delegációjának ezt sikerült kihoznia a tárgyalásokból – alighanem Bugár is tisztában volt vele az együttműködés felajánlásakor, hogy milyen minőségű ellenálláson kell keresztülvernie a saját érdekeit. Külön érdekes, hogy az eltelt évek során lejáratódott, elkopott politikusok újraegyesülése iránt már a felvidéki közvélemény sem olyan lelkes, mint azelőtt. A nyilvános reakciók közt komoly többségben vannak az elutasító vélemények.

Úgy tűnik, Bugár Béla (balra) felszippantja a Menyhárt József (jobbra) által vezetett MKP-t. (Kép forrása: Körkép.sk)

A magyar kormány kiszorítása Felvidékről

Még fontosabb, hogy mihez kezd Bugár ezzel a szerencsétlen monstrummal, miután ismét rátette a kezét. Szerencsére e téren sem kell a sötétben tapogatóznunk, mert elárulta ő maga. A két párt a remélt parlamenti bejutás után is közös frakcióban képzeli el a jövőt, vagyis gyakorlatilag újra akarnak egyesülni, és nem kérdés, hogy végső soron ki lesz abban a pártban a valódi főnök. Az, aki a tárgyalások során is simán az ujja köré csavarta az MKP-s delegációt, következő lépésként pedig leválasztaná az MKP-t a magyar kormánnyal fennálló szoros kapcsolatról. Ha ez sikerül neki, akkor Budapest új szövetséges után nézhet, mert az eddigit szőröstül-bőröstül lenyeli a Most–Híd.

Bugár Béla kijelentette, hogy a közös párton senki sem tarthatja rajta a kezét sem Budapestről, sem a szlovákiai oligarchák közül. Félreérthetetlen üzenet ez Orbán Viktornak, illetve Világi Oszkár nagyvállalkozónak, a DAC futballklub tulajdonosának, aki gazdasági súlyánál fogva a magyar miniszterelnök fontos felvidéki szövetségese. Külön pikáns, hogy Világi annak idején ott bábáskodott az újonnan létrehozott Most–Híd körül, ám később összerúgta a port Bugárral.

– tette egyértelművé Bugár az eddigi MKP-s irányvonal, érdekeltség és szövetség végét.

Irányt váltanak a támogatások?

Persze lehet, hogy a Most–Híd elnöke csak arra akarja kényszeríteni a vele hosszú ideje hűvös viszonyban levő magyar miniszterelnököt, hogy választási lehetőség híján őt fogadja el a felvidéki magyarság politikai vezetőjeként. Hiszen nyilván nem szívesen mondana le a Budapestről Felvidékre érkező támogatásokról, csupán az a baja ezekkel, hogy nem az ő köreinek zsebében csilingelnek.

Nem tudni persze, mit válaszol minderre a magyar kormány, amely számos kifogást támaszthat Bugárral szemben. A felvidéki magyar egység tíz évvel ezelőtti szétverése csak egy ilyen. Nem mellékes az sem, hogy a Most–Híd az Európai Néppárt tagjaként éppen azt a gyakorlatilag teljesen liberális, skandináv és benelux jellegű „jobboldaliságot” képviseli, amely ott tesz keresztbe a Fidesznek a pártszövetségen belül, ahol tud.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.