Muszlim-keresztény megbékélés – Valódi párbeszéd csak az identitásukat vállalók között alakulhat ki
A nyugati világ jelentős problémákkal küzd, hiszen miközben a muszlim vallás életrevalónak, aktívnak mutatja magát, a Nyugat életunt, önpusztító, önként tépi el gyökereit és vidáman rohan a vesztébe. Holott valódi párbeszéd csakis akkor alakulhat ki, ha mindkét fél vállalja a saját identitását – fogalmazott Kiss-Rigó László püspök pénteken a Barankovics Alapítvány szervezésében lezajlott konferencián, amelynek központi témája a muzulmán-keresztény megbékélés, és az Abu-Dzabiban jegyzett "Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében" című történelmi közös nyilatkozat volt, amelyet Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja 2019. február 4-én írt alá. Hölvényi György néppárti politikus szerint a dokumentumban nem egy szerződésről, vagy valamiféle teológiai eszmecseréről van szó, hanem világvallások két vezetőjének közös felelősségvállalásáról a békés jövő érdekében. Michael A. Blume apostoli nuncius arról beszélt, hogy mind a keresztények, mind a muszlimok sokat szenvedtek; a problémák súlya már a mennyekhez kiált segítségért. Ugyanakkor hangsúlyozta: a párbeszéd az egyetlen helyes, járható út.
Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja és a Barankovics István Alapítvány pénteken rendezett konferenciáján emlékezett meg arról a nagy jelentőségű dokumentumról, amely a muszlim-keresztény megbékélés egyik alapvetése lehet. A Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja által 2019. február 4-én Abu-Dzabiban jegyzett "Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében" című történelmi közös nyilatkozat kapcsán szóba kerültek a magyar és európai kereszténydemokrata hozzájárulás lehetőségei a vallások közötti párbeszéd célkitűzéseihez is.
Az unió ateista gyakorlata csak átmeneti jelenség
Hölvényi György, az Európai Néppárt Vallásközi Párbeszéd munkacsoportjának társelnöke, kereszténydemokrata politikus már elöljáróban is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár lehetséges, hogy nem kapta meg a kellő mértékű figyelmet, idén februárban a kereszténység és a muzulmánok közötti megbékélés tekintetében valami valóban jelentős történt Abu-Dzabiban. Mint kifejtette, a dokumentum esetében nem egy szerződésről vagy valamiféle teológiai eszmecseréről van szó, hanem világvallások két vezetőjének közös felelősségvállalásáról a békés jövő érdekében. Hölvényi György úgy vélte, a nyilatkozat olyan közös alapköveket rak le, amelyek megértése nem komplikált, mégis alapvető fontosságú. Az EP-képviselő ezek közül kiemelte: ilyen közös érték, közös pont az egyistenhit, a teremtett ember fogalma, az emberi méltóság elismerése és a család, amely a társadalom alapsejtjét jelenti.
Hölvényi György arról is beszélt, hogy az Európai Unió mintha a '80-as szintjén ragadt volna a vallási kérdésekben. Az uniós politikusok és bürokraták ugyan valahol elismerik a vallások létezését, de azok jelentőségét eltagadják, háttérbe szorítják. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez véleménye szerint csak egy átmeneti állapot, amely hosszú távon nem fenntartható, amely ellen többek között érdemes politikusként is küzdeni. Úgy vélte, bár a vallás személyes, belső ügy, ugyanakkor mégis nagyon lényeges szemléletbeli különbség, ha valaki saját magát tartja a világegyetem központjának, vagy valaki felsőbbrendűt.
Ez két világszemlélet szembeállása, és nem a muszlim és a keresztény között van ilyen értelemben szembenállás, hanem a hitüket megélni akaró milliárdok és az ateista bürokratikus gondolkodás között. Ez a nagyon komoly baj, és ez a nagyon komoly kihívás
– fogalmazott. Az EP-képviselő ugyanakkor úgy vélte, azt is ki kell mondani, hogy az iszlám világ is mind gazdasági, mind szociális, mind társadalmi, mind vallási értelemben is válságban van, amely pontosan lemérhető a szegénységen és a szélsőségesedésen, amelyek Európa számára is ismert jelenségek. Kiemelte: kölcsönös érdek egymás megismerése, amely nem a népek keveredését jelenti, hanem a közös pontok megtalálását, ahogyan a katolikus vallás is elismeri más vallásokban azt, ami szentség.
A sok szenvedő a mennyekhez kiált segítségért
Michael A. Blume apostoli nuncius az Abu-Dzabi nyilatkozat háttere, és a kereszténység és az iszlám közötti párbeszédre gyakorolt hatása kapcsán elmondta: a dokumentum mérföldkő, amely egyúttal egyenes következménye a pápák folytonos, folyamatos párbeszédre irányuló kezdeményezéseinek a két világvallás között. Mint megjegyezte, számtalan szent példája is igazolja a folyamatos kapcsolatkeresést. Úgy vélte, mind a keresztények, mind a muszlimok sokat szenvedtek;
a problémák súlya már a mennyekhez kiált segítségért.
A nuncius szerint a tartós béke megteremtéséért mindent meg kell tenni. Kifejtette: a közös dokumentum utal arra, hogy egyszer mindannyian Isten ítélőszéke elé állunk. A nyilatkozat ennek fényében kéri a világ vezetőit, politikusokat, gazdasági szereplőket, hogy csatlakozzanak a béke kultúrájának terjesztéséhez. Blume kiemelte:
a párbeszéd az egyetlen helyes, járható út.
Valódi párbeszéd csak az identitásukat vállalók között alakulhat ki
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök előadásában leszögezte: a dokumentum közös tanúságtétel. Mint hozzátette, széles körben elterjedt az a rendkívül káros nézet, hogy a világ konfliktusai a vallások miatt vannak, holott ez hazugság; sokkal inkább a vallás kihasználásától, vagy – ahogy az iszlám tanítók is fogalmaznak – a vallási tanok tudatos félreértelmezésétől. Hölvényi György gondolataira reflektálva elmondta: a nyugati világ is jelentős problémákkal küzd, hiszen miközben a muszlim vallás életrevalónak, aktívnak mutatja magát, a Nyugat életunt, önpusztító, önként tépi el gyökereit és vidáman rohan a vesztébe. Holott – mint a püspök nyomatékosította – valódi párbeszéd csakis akkor alakulhat ki, ha mindkét fél vállalja a saját identitását. Kiss-Rigó László szerint a Nyugat saját magát ejtette csapdába azzal, hogy saját demokráciamodelljét erőlteti másokra, amely egyre inkább egy olyan liberális demokráciamodell, amely egyforma távolságot igyekszik tartani az értékekről. Emellett ugyanakkor mindazokat, akik kiállnak az értékek mellett, a demokrácia ellenségének bélyegzik, kötelezővé téve egy homogén gondolkodást, amelynek már nem a demokráciához, hanem az ordas ideológiákhoz van köze. Úgy vélte, a demokráciafelfogás mai európai formája is hátráltatja a normális párbeszédet.
Megengedhetetlen, hogy terrorcselekményeket a vallással igazoljanak
Abdulhamid Almulla, az Egyesült Arab Emirátusok budapesti nagykövete a párbeszéd jelentőségéről szólva arról beszélt, hogy az Emirátusok elnöke 2019-et a tolerancia évének hirdette, azzal a céllal, hogy ezek az elvek a törvényhozásba és a politikai gondolkodásba is beépüljenek, és ezzel erősödjön a nyitottság. Mint kiemelte, nem is lehet véletlen, hogy éppen ebben az évben látogatott Ferenc pápa az országba és születhetett meg a nagy jelentőségű nyilatkozat. A nagykövet hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a vallást szélsőséges cselekedetek igazolására használják. Kiemelte: országa közös központot hozott létre a vallásközi párbeszéd erősítésére, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben egymás mellett épülhetnek mecsetek és keresztény templomok. Nyomatékosította: a mérsékelt iszlámnak fontos a tolerancia és a vallási béke megteremtése.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: npr.org
