Pesti Srácok

Gaudi feljelentette a kitörésre emlékezőket csapatostul megtámadó szélsőbaloldaliakat (VIDEÓVAL!)

Felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt tett feljelentést Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében azon szélsőbaloldali-anarchista tüntetők ellen, akik szombaton a Becsület napja elnevezésű rendezvény után ok nélkül megtámadtak, botokkal ütlegeltek és megrugdostak három fiatalt, mert ruházatuk alapján szélsőjobboldaliaknak hitték őket.

Február 8-án, szombaton több rendezvényen is megemlékeztek a második világháború idején a Budai Várból kitört 50 ezer, nagyrészt hősi halált halt magyar és német katonára. A fővárosban a Városmajorban végül azután tartották meg az egyik ilyen megemlékezést, hogy – miként arról a PestiSrácok.hu megírta – a rendőrség tiltása ellenére a bíróság azt engedélyezte. A helyszínen több száz megemlékező és ugyancsak több száz szélsőbaloldali, magát antifasisztának mondó tüntető jelent meg; utóbbiak még a magyar Himnusz alatt is fütyültek, ordibáltak (lásd: a lentebbi videót). Nagyobb rendbontás a kiemelt rendőri biztosításnak köszönhetően nem volt, ám egy bántalmazás mégiscsak történt. Az esetről a Blikk, a Vadhajtások és az Index tett közzé videófelvételeket.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Polt Péter legfőbb ügyészhez eljuttatott mai feljelentésében fölidézte: az öltözékükből ítélve a megemlékezésről érkező és feltehetőleg a Kitörés 60 emléktúrára tartó három fiatal a Városmajor Szilágyi Erzsébet fasorhoz közeli részén találkozott össze 50-100 szélsőbaloldalival, akik üvöltözve körbeállták őket, és egyiküket lökdösni kezdték, majd egy transzparens fa tartórúdjával többször meg is ütöttek. Gaudi-Nagy Tamás azt írta:

PestiSracok facebook image

A videókon az is látható, hogy valaki egy korsó italt vág hozzá ugyanehhez a fiatalhoz. A három megemlékező ezután elindult az ellenkező irányba, ám mintegy kéttucatnyi szélsőbalos skandálva követte őket, s a már korábban is megütött férfit többször meglökték, megrúgták. A három fiatal üldözését és bántalmazását csak akkor hagyták abba az antifasiszták, amikor szemből megérkeztek a rendőrök, és oszlatáshoz egysoros vonalba fejlődtek – mutatott rá a nemzeti jogvédő.

Időközben a rendőrség azt közölte, hogy az ügyben csoportosan elkövetett garázdaság miatt büntetőeljárás indult ismeretlen tettes ellen, egy embert pedig elő is állítottak. Ám Gaudi-Nagy Tamás szerint a rendőrség tévesen minősíti csupán csoportos garázdaságnak a cselekményt. Az ügyvéd feljelentésében kiemelte:

A Büntető törvénykönyv 216. § (2) bekezdése kimondja: „Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tarto-zása/vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ám a (3) bekezdés szerint minősített eset, vagyis például csoportosan vagy felfegyverkezve történő elkövetés már kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést von maga után.

Ha homoszexuálist támadnak meg, az börtönt ér

Feljelentésében Gaudi-Nagy Tamás fölidézte, hogy a „szexuális másságúak” bántalmazása esetén a nyomozó hatóságok előszeretettel indítanak eljárást közösség tagja elleni erőszak gyanújával, mint például tavaly is, amikor egy „szexuális deviánst” hasba rúgtak. Emlékeztetett egy 2013-as esetre is, amikor egy, a homoszexuális parádéról távozó férfipár egyik tagját nyakon ütötték, és ezért a bíróság jogerősen kétéves szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre ugyancsak közösség tagja elleni erőszak miatt. (A sértettet a Soros György által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság képviselte.)

Jogos tehát az elvárás, hogy most, miután egy szélsőjobboldali (vagy ruházata alapján annak gondolt) személyt ért fizikai bántalmazás minden ok nélkül, pusztán a vélt politikai nézetei miatt, hasonló következetességgel lépjen föl a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Egyébként el lehet képzelni, milyen utóélete lett volna, ha pont fordítva történik az eset: ha egy szélsőbaloldali rendezvényről távozó antifasisztára támadt volna rá tíz-húsz üvöltöző szélsőjobboldali tüntető Magyarországon. Az biztos, hogy a magát függetlennek hazudó balliberális médiából nulla-huszonnégyben ömlene a felháborodás, Brüsszel és az összes Soros-szervezet pedig azóta is tombolna. Most azonban furcsán nagy a csend. Mintha különbség lenne erőszak és erőszak, támadás és támadás, áldozat és áldozat között.

„Összehasonlításképp jó tudni, hogy az olyan kártékony politikai aktivista egyletek, mint a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság évente több százmillió forintból gazdálkodhatnak, miközben a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak mindössze egy-két millió forint áll rendelkezésére egy esztendőben” – írják a nemzeti jogvédők abban a meghívóban, amely a most szombati, 19 órakor kezdődő jótékonysági estjükre szól a budapesti Szent Margit Gimnáziumba (XI. kerület, Villányi út 5-7.). Kiemelték: „a nemzeti jogvédelem harcosai afféle szegénylegényként egyenlőtlen feltételekkel küzdenek a pénzzel degeszre tömött globalista szervezetek ellen”. További részletek a jótékonysági estről: ITT.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS. Videó: Blikk

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.