Rémhírterjesztés gyanúja miatt venné elő a Magyar Orvosi Kamara vezetőjét az ismert feljelentő
Rémhírterjesztés gyanúja miatt tett feljelentést Tényi István azután, hogy a Magyar Orvosi Kamara a kormánynak címzett, az oldalukon közzétett, tizenegy pontos javaslatában azt fejtegette, hogy az ismertté vált esetek száma alapján a járvány Magyarországon a gyors kibontakozás szakaszában van, és a fertőzött, de még nem azonosított betegek száma már akár az 1 000 főt is elérheti, ez a szám pedig egy hét múlva az epidemológiai statisztikai modellek alapján 7-8 ezer, két hét múlva akár 50-60 ezer is lehet. Tényi István szerint ugyanakkor a sajtóban való üzengetés felveti a rémhírterjesztés gyanúját.
A kamara azt is írta, hogy az egyik legfontosabb különbség az eddigi eljáráshoz képest, hogy a MOK azt kéri, legyen az orvosok és kórházak belátására bízva, hogy kit tesztelnek, ma ezt lényegében a kormány dönti el. Azt is szeretnék, ha jutna elég védőfelszerelés az orvosoknak, és azt is, hogy mindig végezzenek tesztet azokon, akik kapcsolatba kerültek fertőzöttekkel, ezt most még azoknak az egészségügyi dolgozóknak sem engedik, akik részt vettek koronavírussal fertőzött betegek ápolásában – írták.
A kamara jelzése az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján is előkerült.
„Én a Magyar Orvosi Kamara sajtón keresztüli üzengetését politikai akciónak tekintem”
– válaszolta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy tervezik-e, hogy eleget tesznek valamelyik kérésnek. Hangsúlyozta azt is, hogy „politikai haszonszerzésnek ebben a helyzetben semmi értelme” (utalva az államtitkár ezzel a kamara elnökének politikai előéletére és DK-s kötődésére).
Megjegyezzük, a vírus - az európai adatokból kiindulva - veszélyes és gyorsan is terjed, de az államtitkár nyilván arra utalt, hogy a kamara az észrevételeit riogatás nélkül, más módon is a kormány tudomására hozhatta volna. Hazánkban a legújabb adatok szerint eddig 39 új koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, közülük 9 iráni, 1 brit, és 29 magyar állampolgár. Az ismert feljelentő, Tényi István mindezek miatt a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) és a Fővárosi Főügyészséghez fordult, mert szerinte az ügyben felmerült a rémhírterjesztés bűntett gyanúja.
