Pofátlanul tolja a sorosista propagandát az ELTE médiaoktatója
Másfél évvel ezelőtt, 2018 novemberében tört ki a botrány az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, amikor egy hallgató megírta: a tanszékvezető arra használta fel előadását, hogy az Orbán-kormány „szörnytetteiről” szónokoljon több száz hallgató előtt. Hammer Ferenc tanszékvezető akkor óriási hisztihadjáratba fogott, hazugnak nevezte az eseményeket leíró hallgatót. Mindezt tette úgy, hogy közben továbbra is kiállt amellett, hogy az egyetemen független, politikamentes oktatás folyik. Másfél évvel később azonban újabb bizonyítékok kerültek napvilágra Hammer tanszékének „függetlenségéről”. Felmerül a kérdés: miért oktathat olyan tanár egy elvileg független egyetemen, aki nyíltan és aktívan dolgozik a balliberális oldalnak?
Az oktatók között szerepel Polyák Gábor, aki az újságírás szakirány egyik kötelező tantárgyát, a médiajogot tanítja. Polyák tantárgya a szigorlatos tárgyak közt is szerepel, tehát kötelező jegyet szerezni belőle a diplomaszerzéshez. Megkerülni nem lehet, más oktató pedig nem tart médiajog előadást. A hallgatóknak mindenképpen Polyák Gáborhoz kell járniuk, ahol többek között már első órán megtudhatják: a tanár úr egyáltalán nem a függetlenségéről híres.
Mérték Médiaelemző Műhely = Soros
Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai vezetőjeként dolgozik. A műhely küldetése – a honlapon található leírás szerint –, hogy hozzájáruljon a médiaszabadság erősítéséhez.
Tevékenységével olyan médiarendszer és nyilvánosság megteremtéséhez akar hozzájárulni, amely a magyar társadalom minden tagjának egyenlő jogot biztosít véleménye kifejezésére, és amelyben mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy minden tényt és álláspontot megismerjen, és értő módon befogadjon.
Szabadság, egyenlőség, egyenlő jogok, egyenlő esélyek, függetlenség – ezeket a már jól megszokott ballib mantrákat tolja a Mérték is. A magát civil és szakmai szervezetnek mondó elemző műhely úgy próbál meg függetlenséget hazudni, ahogyan azt már a balliberális oldalon megszokhattuk.
A Polyák által vezetett Mérték Médiaelemző Műhely fő támogatója ugyanis az Open Society Foundations (azaz Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa). Együttműködő partnerei között szerepel még többek közt az átlátszó.hu (amelyen minden második cikk Mészáros Lőrinccel, annak öccsével, húgával, másodunokatestvérével stb. foglalkozik), a CEU, illetve a Társaság a Szabadságjogokért is. Micsoda csapat!
Polyák Gábor a „civil” szervezet vezetése mellett a Pécsi Tudományegyetem docenseként is dolgozik. Polyák úgy ír magáról, mint aki oktatóként, kutatóként és civilként egyaránt a szabad és sokszínű média megerősítését, valamint az értő, kritikus médiafogyasztás feltételeinek megteremtését tekinti fő célkitűzésének. Tehát ismét összefutottunk valakivel, aki szerint függetlennek lenni annyi, mint kiszolgálni a balliberális narratívát, elfogadni a Magyarország és a nemzeti érdekek ellen nyíltan küzdő Soros bácsi pénzét és diktatúrának hazudni a magyar kormányt, mert az a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, nem pedig a Soros-féléket akarja pénzelni.
Soros adja a pénzt, Polyák írja a tanulmányt, a hallgató pedig vizsgázik belőle
A PestiSrácok.hu-hoz eljutott információk szerint a másodéves hallgatóknak kötelező szigorlat részeként szerepelt Polyák médiajogórája is. Nem is lenne ezzel gond, ha a kötelező olvasmányok közt nem az orbánfóbiás Polyák vízióit kellene elolvasniuk a vizsgára készülő diákoknak. A kötelezően olvasandó anyagok nagy része ugyanis Polyák Gábor, illetve a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársainak tanulmányaiból kerültek kiválasztásra, amelyekben a szerzők oligarchákról, diktatúráról és elnyomott magyar független sajtóról vizionálnak. Például:
A Fidesz-kormány 2010 és 2014 között a politikai párhuzamosság új minőségét hozta el. A politikai és a gazdasági érdekek végletes és átláthatatlan összefonódása, a médiarendszer egészében a tulajdonosi viszonyok gyors és mélyreható újratervezése, az oligarcha-médiabirodalmak kialakulása hosszú távon is elérhetetlenné teszi a nyilvánosság demokratikus, társadalmi párbeszédet előmozdító működését. A média ezzel véglegesen a politikai akarat megvalósításának eszközévé vált, kiválóan szolgálva a Fidesz hatalmi törekvéseit
– olvasható a diákoknak feladott tanulmányban.
Az oligarcha-médiabirodalmak kialakulásától az állami hirdetések átláthatatlan és súlyosan egyoldalú elhelyezésén és a közszolgálati médiumok zavaros költségvetésén át a médiaszolgáltatási díjak és feltételek titokban tartásáig számos olyan eszközt és jelenséget azonosítottunk, amelyek – bár rövid távon talán alig észrevehetők – hosszú távon hatékonyan alakítják a médiarendszer szerkezetét és a nyilvánosság működését
– áll a Polyák által szerkesztett könyvben.
Norvég alap, Ökotárs
Az olvasó azt is megtudhatja, hogy a tanulmányban a Független Médiaközponttal együttműködésben, az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap, valamint az Ökotárs Alapítvány és partnerei támogatásával tíz hónapon keresztül egy-egy médiaszabályozási területhez kapcsolódó vitaanyagokat tettek közzé, ezekhez kapcsolódóan rendezvényeket szerveztek, online vitafelületet indítottak, és végül egy egységes szabályozási koncepciót állítottak össze. Az is kiderül: Polyákék anyagait használta a Freedom House, a norvég Helsinki Bizottság, továbbá szakmai konzultációkat folytattak az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) választási megfigyelőivel és rendszeresen jelen vannak a külföldi sajtóban.
Csak hogy el ne felejtsük: a Freedom House volt az a szervezet, amely nem olyan rég „megállapította”, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim. Önmeghatározása szerint egyébként a Freedom House egy amerikai központú nonprofit szervezet, ami a csaknem nyolcvan évvel ezelőtti megalapításakor igaz is volt, mára azonban a balliberális propaganda egyik fő csatornája, amely démonizálja a nemzetállamokat, és minden fronton igyekszik hangulatot kelteni ellenük. A Helsinki Bizottság pedig legutóbb áprilisban derítette ki, hogy megszűnt Magyarországon a jogállam, mert a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint sem volt jogsértő a kórházban randalírozó, karanténban levő iráni diákok kiutasítása. És ez csak egy-egy példa volt az efféle szervezetek Magyarország elleni áskálódásaiból.
Ha valakiben még felmerülne tehát a kérdés, hogy kiktől kapják ezek a „civil” szervezetek a témákat, ötleteket, akkor a választ rögtön megtalálja. A Polyák-féle álcivilek tökéletesen beleolvadnak a közéletbe, egyetemeken oktatnak, tanulmányokba rejtik a propagandát, miközben szorgosan gyűjtik a fals információkat a haladó nyugati sajtónak.
Polyák, a kötelező olvasmány
Az ELTE hallgatói továbbá olyan nagyívű gondolatokat olvashattak még Polyák tollából, miszerint a Mérték e kötetben – vagyis a kötelező olvasmányban – összefoglalt elemzései összességükben meglehetősen borús képet festenek a médiarendszer és a nyilvánosság állapotáról és folyamatairól.
Hosszú távon ható, nem vagy csak igen nehezen visszafordítható beavatkozásokkal a Fidesz médiapolitikája a sokszínű és párbeszédet ösztönző nyilvánosság helyett egy ideológiai alapjaiban és társadalomképében egyoldalú, egyúttal kizárólagosságra törekvő nyilvánosságot hozott létre, ami csak azért nem lehet tökéletes, mert a digitális világ és az Európai Unió nyitottsága nem teszi lehetővé e médiapolitika következetes végig vitelét
– áll a könyvben.
Minden készen áll, hogy a következő négy évben a Fidesz a maradék autonómiát is felszámolja a médiapiacon. De a Fideszt végérvényesen kiírta a demokratikus európai pártok sorából, súlyos és tartós bizalmi válságot okozva a kormányzati működéssel szemben. A mindennek eredményeként lényegében elmaradt kampány legfontosabb üzenete az lett, hogy a választásnak nincs tétje, a Fidesznek nincs valódi alternatívája; hacsak az ember nem megszállott rajongója valamelyik pártnak, nem is érdemes foglalkozni az egésszel. Ez az üzenet is hozzájárult az újabb kétharmadhoz
– olvasható a 2014-es tanulmányban. (Mellékesen hozzáfűznénk, hogy sajnos vagy nem sajnos, de azóta is van HVG, Index, 444, Magyar Narancs, Népszava, úgyhogy ez a jóslat nem nagyon vált be.)
Már megint ott tartunk tehát, mint másfél évvel ezelőtt. A balliberális propagandát le kell nyelniük, el kell fogadniuk, meg kell tanulniuk a diákoknak. Ha valaki az ELTE bölcsészkarán médiajogot akar hallgatni (ami egyébként kötelező), akkor azt egy olyan ember fogja oktatni, aki nyíltan Soros pénzéből dolgozik. Most akkor megint felmerül a kérdés: egyenes dolog a katedráról politizálni?
Az ELTE BTK intézményként politikamentes oktatási és kutatási tevékenységet folytat. Bármilyen etikai tekintetben kifogásolható esemény etikai eljárás keretében kezelendő
– mondta másfél éve Sonkoly Gábor, az ELTE–BTK dékánja. A kérdés most újra napirendre került.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI
