Pesti Srácok

A kommunizmus óta nem látott jogkört szavazott meg magának Siófok "független" polgármestere

A kommunizmus óta nem látott jogkört szavazott meg magának Siófok "független" polgármestere

Miközben az ellenzék a veszélyhelyzet miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt rendszeresen még a nemzetközi médiában is szörnyű diktatúráról sivalkodott – bár a parlament továbbra is ülésezett –, arról valamiért elfelejtettek szólni, hogy éppen az ő frontembereik voltak azok, akik az általuk vezetett településeken te(l)jhatalommal rendelkeztek. Érdekes módon az ellenzéki polgármesterek voltak azok, akik a közgyűlés jóváhagyása, véleményezése nélkül hoztak meg egyszemélyben fontos döntéseket, rendeleteket, miközben az általuk diktátorként aposztrofált Orbán Viktor és a kormánytagok az állítólagosan bedeszkázott parlamentben az ellenzéki képviselőkkel voltak kénytelenek vitázni. Budapest főpolgármestere vagy éppen a DK-s László Imre mellett más baloldali városvezetők is igyekeztek minél jobban kihasználni a különleges jogrendből adódó lehetőségeiket, így a magát függetlennek nevező, valójában Jakab Péterrel parolázó siófoki polgármester, Lengyel Róbert is. A "független" városvezetőnek a rendkívüli felhatalmazás utolsó napján sikerült meghoznia még egy olyan döntést is, amivel gyakorlatilag bebiztosította magát arról, hogy ő maga egyszemélyben dönthessen a különböző beszerzésekről a járványhelyzet után is. Persze felmerülhet kérdésként: vajon milyen összefüggés lehet a védekezés és a beszerzések szabályozása között a veszélyhelyzet után? A válasz viszonylag egyszerű: valószínűleg semmi.

Siófok azon kevés vidéki települések közé tartozik, ahol már az előző ciklusban is ellenzéki polgármestert választottak, bár akkor még kormánypárti többséggel alakult meg a testület. Ezen kívül azonban semmivel sem lóg ki Lengyel Róbert a tavaly hatalomra került ellenzéki polgármesterek sorából, akik kiéhezett ragadozókként vetették be magukat az általuk elnyert települések vezetői székébe. Bár viszonylag hamar kiderült, hogy szinte semmilyen szakértelemmel nem tudják kezelni a veszélyhelyzetet, sőt, a felelősségvállalás sem erősségük, de a különleges jogrend által biztosított felhatalmazást persze maximálisan kihasználták. A siófoki polgármester válságkezelési képességeit jól mutatja, hogy a járvány csúcspontján az önkormányzat által üzemeltetett szociális otthon inkább csak a szerencsének, semmint a szakszerű védekezésnek köszönhetően nem vált gócponttá, így kerülhették el a Pesti úti idősotthonhoz hasonló tragédiát. Karácsony Gergely siófoki avatárja a közösségi médiában is rendkívüli aktivitással van jelen: a polgármesteri híradásokban részletes beszámolókat olvashatunk, leginkább arról, hogy milyen gonosz a kormány és mennyire nehéz az ő helyzetük, akik folyamatosan csak dolgoznak és a település érdekeiért harcolnak mindennel és mindenkivel.

A független polgármester Lengyel Róbert itt éppen a börtönbizniszben még véletlenül sem érdekelt Magyar György ügyvéddel pózol. Fotó: Facebook

Átláthatóság, az ellenzéki varázsszó

PestiSracok facebook image

Lengyel Róbert az ellenzék által hangoztatott "transzparencia"-mantrát is előszeretettel használja, mindezt persze függetlenként, és nyilván csak véletlenül támogatta lelkesen a Jobbikot, majd állt be Márki-Zay mozgalma mögé is. Számos ellenzéki vezetésű településhez hasonlóan Siófokon is születtek finoman szólva is érdekes határozatok a veszélyhelyzet alatti rendkívüli felhatamazás idején. Ezek közül talán mégiscsak a legkiemelkedőbb az, hogy Lengyel a veszélyhelyzet utolsó napján, június 16-án egy olyan egyszemélyes döntést hozott, amelynek értelmében nettó (!) 15 millió forintra nő azoknak a beszerzéseknek az értékhatára, amin belül a polgármester saját hatáskörében, egyedül rendelkezhet. Ez már önmagában is olyan összeghatár, amire információink szerint a rendszerváltás óta nem volt példa a városban, azonban ez csak a nettó értéket jelöli meg, márpedig az önkormányzati beszerzések bruttó értéken kerülnek kiírásra. Az erről szóló rendelet a városi rendelettárban bárki számár megtekinthető. Egyelőre rejtély, hogy Lengyel miért tartotta ennyire fontosnak a járvány elleni védekezés alatt a közpénzek felhasználásának "megreformálását", ráadásul felállított egy második kört a számára szimpatikus, de nagyobb értékű beszerzések átnyomására is: a nettó 15 000 001 forint becsült beszerzési értékhatártól nettó 25 000 000 forintig terjedő értéksávba eső beszerzésekről az a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt, ahol szinte alig van jelen kormánypárti képviselő. Mindez a gyarkolatban azt jelenti, hogy az összellenzék számára fontos beszerzéseket ezentúl akadálytalanul meg tudják majd valósítani, a képviselő-testületnek ugyanis arról már nem kell szavaznia. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a polgármester annak ellenére rendelte a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe a beszerzések lebonyolítását, hogy Siófokon működik egy Közbeszerzési Bizottság is működik, amely – nevéből adódóan – talán kézenfekvőbb választás lett volna a feladat ellátására.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.