Pesti Srácok

Az Ügy – Alkotmány és abortusz

A PestiTV új oknyomozó és tényfeltáró műsorában, Az Ügyben (szombat 20.30), ahogy azt ígértük, olyan tabutémák boncolgatását is felvállaljuk, amiket csak kevesen. Talán semmi sem lenne aktuálisabb klasszikus tabutéma, mint az abortusz, a művi terhességmegszakítás, amelyről a vita a lengyel események hatására újra, nemzetközi szinten is fellángolt. Jurák Kata és Füssy Angéla a magzati élet az alaptörvényünkben szereplő védelméről és az abortusz csupasz, őszinte valóságáról beszélgetett életvédő civilekkel, orvosokkal, jogászokkal.

Napjainkban világszerte 120 ezer művi abortusz történik. Naponta. Csak tavaly összesen 39 millió gyermeket abortáltak. Életvédők szerint ez a világ legnagyobb problémája. Ennyi emberáldozatot nem követelt egyetlen világháború, sem Hirosima, sem egyetlen szörnyű járvány. Az abortusz mégis tabutéma – a szerzett jogot foggal-körömmel védi a liberális, feminista nőtársadalom, sőt, ha élesedik az ügy, már nem is csak ők.

Amikor Lengyelországban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a beteg magzatok abortálása is, óriási nemzetközi cirkusz tört ki. Mindez odáig fajult, hogy nem elég a lengyel abortusztörvény miatti tüntetéshullám, az Európai Parlament már európai alapjognak mondta ki a szabad abortuszt a legutóbbi jogállamiságról szóló jelentésében, és az abortusz törvényi liberalizálására akarja rászorítani a tagállamokat.

Mit tehet egy ilyen helyzetben egy keresztény-konzervatív nemzet és kormánya? Miért ekkora a társadalmi ellenállás, és ezért darázsfészeknek számít egyáltalán abortuszügyet emlegetni? Szigorodhat-e Magyarországon a jelenlegi szabályozás, és biztos-e, hogy a törvényi szigorítás a megoldás? Egyáltalán mi történik egy terhességmegszakítás során pontosan, és mennyire vannak ezzel tisztában az abortuszt kérő nők? Van más megoldás?

PestiSracok facebook image

Ezeket a kérdéseket jártuk körül a PestiTV Az Ügy című riportműsorában, annak apropóján, hogy Lengyelország után hazánkban is az Alkotmánybíróság előtt van az abortusz-törvény, méghozzá egy bírói beadványnak köszönhetően, amely a hatályos törvény egyes passzusai alkotmányellenességének megállapítását kérte.

Hol tart ma az abortuszügy a nagyvilágban, Európában és itthon Magyarországon? Megtudja. ha velünk tart szombaton este 20:30-tól, a PestiTV-n!

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.