A krumplizsákos Jakab Péter miniszterelnöki terveiről posztolt: éljen az államszocializmus!
Amikor már azt gondoltuk, Jakab Péter nem tudja tovább fokozni az általa zsigerből hozott rákosista melós szólamokat, a jobbikos képviselő bebizonyította, igenis képes rá. Sőt, gyurcsányi magasságokba emelkedve az államszocializmus évtizedeinek bukolikus párttitkári romantikája is visszaköszön a Jobbik elnökének kommunikációjából.
A Jobbik kínkeservesen elnöki székébe juttatott elnöke a közösségi oldalán egy sokszorosan értelmezhetetlen képzavarral illusztrálva osztotta meg napi semmitmondó lózungját arról, hogy leendő miniszterelnökként(?) mit is tenne a Karmelita kolostor ódon falai között a két kezével, vérével és verítékével a munka frontján harcoló népért. A nem kis önbizalommal megáldott Jakab kommunikációjából azonban mostanában érdekes módon egyre kevésbé, vagy szinte meg sem jelenik a nemzeti összetartozás, sőt, már magáról a magyar nemzetről sem beszél igazán, talán attól tartva, hogy szeretett vezérük, Gy. Ferenc nagykorú személy ezért némiképpen megorrolna rá. A miniszterelnöki babérokról álmodozó egykori náci pártként aposztrofált Jobbik elnöke pedig azért ezt mégsem engedheti meg magnak, még akkor sem, ha pártja alapító okiratában az szerepel, hogy a politikai társulás pontosan az MSZMP utódpártja, vagyis az MSZP ellen alakult meg, melynek vezére akkoriban Gyurcsány Ferenc volt. Jakab mai megváltó ötlete egyébként úgy hangzik:
Az új kormány nem propagandával fogja kezelni a válságot, hanem a bérek rendezésével. Mert van itt pénz, csak ma a sokak által befizetett adó kevesek gyarapodását szolgálja.
– fogalmaz a Jobbik elnöke. Itt pedig halkan emlékeztetnék arra a nem elhanyagolható tényre, hogy Jakab Péter folyamatosan lopással vádolja a kormányt, Orbán Viktort pedig azzal, hogy kifosztotta az országot. Ennek tudatában pedig különösen meglepő mai kijelentése, mely szerint "van pénz". Most akkor mégsem lopták el..?
Tegyük félre az újévi macskajaj posztdelíriumának tekinthető képet, ami szerint Jakab Péter leendő kormányerőként tekint magára vagy a mögötte lévő pártnak nevezett romhalmazra. Az érdekesség a gondolat mögött megbúvó félelmetes logika: van az államnak pénze, csak nem a melósnak adja. Nos igen. Ha ugyanis az állam a munkavállalónak fizet, akkor az a munkavállaló szükségszerűen állami dolgozó egy szabad piaci gazdaságban. Tény, van másik opció is. A hőskorban ugyanis mindenkit az állam fizetett, vagyis a kommunista döbrögik a luxus Mercedes, illetve a szemlőhegyi villák árát nyugodtan fordíthatták volna a magyar emberekre – de nem tették. Jakabot persze ez sem zavarja, hitet tesz ő már bármi mellett, ideológiák, múlt, történelem és tapasztalásra való tekintet nélkül. Így esett meg ma éppen az, hogy az egykor vadul zsidózó és cigányozó Jakab Péter egy szabad piaci országban áradozik a kommunista jövőről, a miniszterelnöki székről, bosszúról, elszámoltatásról, bebörtönzésről. Mindezt az elnyomó diktatúra égisze alatt, ahol nincs szólásszabadság és elfojtják az ellenzéki hangokat...
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
