Az egyházi iskolák által kapott szellemi többlet mentheti meg a fiatalok jövőjét
Régen egyházi iskolába járni kiváltság volt. Nem anyagi okok miatt, hanem a szellemisége, a filozófiája és az emberbe vetett hite kapcsán. Aztán jött a kommunizmus, és próbálta kiirtani azt az ezeréves talapzatot, amelyen kultúránk nyugodott. A kapitalizmus és a rendszerváltozás ugyan megadta a lehetőséget az egyházak számára, hogy immáron szabadon működhessenek, taníthassanak és gyógyíthassanak, de az igazi virágzás a polgári kormány 2010-es, kétharmados győzelmével kezdődött el. Egyre több, egykor állami tulajdonban lévő óvoda és bölcsőde kerül egyházi működés alá, és a keresztyén iskolák keresettebbek, mint valaha. Pszichológusok helyett elfogadás, játékos szabályok, és humanitás jellemzi ezeket az intézményeket.
Pünkösd alkalmával a Híradó készített interjút az egyik legismertebb, fiatal pappal, Bese Gergő atyával, aki a kommunikáció összes csatornáján próbál a felnövekvő generációkhoz szólni. Gergő atya a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán egy katolikus és egy állami általános iskolában tanít hittant. Ezen a hátrányos helyzetű településen kevesen járnak szentmisére, és a bűnözés, az alkohol, a kábítószerek, a pornófüggőség komolyan veszélyezteti az itt felnövő gyerekeket is. Gergő atya szerint,
A gyerekek négy–öt órát töltenek átlagosan az online térben, ami borzasztóan sok idő. Az ötödikesek már úgy próbálnak öltözni, ahogy a TikTokon látták. Terjed a pornófüggőség, a lányok sokszor szexuálisan is felajánlják magukat, csak azért, hogy felhívják magukra a figyelmet… A csonka családokból érkezők határozottan veszélyeztetettebbek. Ma már a gyermekek kétharmada ilyen családból jön. Ők nem tudják, hogy mi az, hogy ép család, hogy mit jelent egy családban az anyai és az apai szerep. Sok gyermek még soha nem látott olyat, hogy az édesanyját valaki megölelje, megpuszilja és azt mondja neki, hogy nekem te vagy a legkedvesebb. A kamasz fiúk egyáltalán nem tudnak férfiakkal beszélgetni az ismerkedésről vagy a párkapcsolatok működéséről, sőt mintát sem látnak a férfiszerepekről a csonka családokban
Mivel a fiatalokat elnyelte a virtualitás, egyre kiszolgáltatóbbá váltak az LMBTQ-propagandának is. Az atya elmesélt egy történetet is:
Karácsonykor bibliai történeteket akartam lejátszani az egyik nagy videómegosztóról a gyerekeknek, és a Háttér Társaság a Melegekért reklámját minden rajzfilm előtt végig kellett néznünk. A gyerekek között volt olyan, aki már szinte szó szerint tudta a reklámot, mert nekik is mindig lejátsszák az összes rajzfilm előtt
Mivel az uralkodó liberális ideológiában nincsenek elvárások, és keretek, ezért a családok szétesésével egyidejűleg a gyermekek is kiszámíthatatlanok, és kezelhetetlenek lesznek. Az egyházi intézményekkel kapcsolatban Gergő atya kiemelte,
A mi nevelésünk három fontos oszlopa a test, a szellem és a lélek. Ez a három nem maradhat el, ezért kell a sporttal foglalkozni, és a tananyagi oktatást is szem előtt tartani, és ezért kell, hogy a lelki nevelés mindent áthasson…A legfontosabb az, hogy menjünk vissza a forráshoz, ezek az egyén, a család, a közösség, a nemzet. Újra fel kell építenünk mindenkiben ezeket a fogalmakat. Az egyházi iskolákat ezért is gyűlöli a liberális világ, mert mi kimondjuk, hogy a király meztelen
A keresztyén iskolák állítólagos túlfinanszírozásával kapcsolatban Gergő atya megjegyezte,
Nem kapnak az egyházi intézmények több pénzt, mint az állami intézmények. Ezt a túlfinanszírozási blöfföt minden jobboldali kormánynál elmondták, mert bizonyos körök arra számítanak, hogy ezzel lehet uszítani az egyházak ellen. Akik egyházi iskolába járatják a gyerekeiket, azok tudják, hogy a plusz nem az anyagiakban van, hanem abban a lelki munícióban, amit megpróbálunk átadni a gyermekeknek.
Kifejtette: a munkaerőpiacon versenyképes tudással szeretnék felruházni diákjaikat, boldog családapákat és boldog családanyákat szeretnének nevelni a gyerekekből, akik tudják, hogy mi a jó és a rossz között a különbség, felismerik a feketét és a fehéret, és képesek helyes döntéseket hozni.
A jó munkához idő kell
A Híradónak úgy fogalmazott: ha az egyház átvesz egy iskolát, akkor legalább 10–15 évet kell várni, amíg abból igazán egyházi iskola lesz. Nyolc év, amíg teljesen kicserélődik a diákság, idő amíg a tantestület egy irányba tud tekinteni.
Sok iskola csak 2020 környékétől tekinthető valóban egyházi intézménynek. Az egyházi iskolák az átvételtől számított négy–öt éven belül válogatni tudnak a jelentkezők között. Jellemző, hogy azokban a térségekben, ahol sok kis iskola közül az egyik egyházivá alakul, akkor az kiemelkedővé válik, még akkor is, ha a tantestület nagyjából azonos marad
- meséli az atya, aki szerint a legtöbb állami intézményben nincs meg a harmonikus egyensúly a triász között: vannak az elfogadó, mindent megengedő, progresszív alapítványi óvodák és iskolák, vagy a sokszor merev rendszerbe, és retró megoldásokba begyepesedett állami, önkormányzati intézmények. "Ezért aztán egyre több család keresi a hagyományos értékek mentén gondolkodó egyházi intézményeket, közösségi tereket, hogy gyermeiket burokban tudják tartani, addig, amíg lehet. Amíg a szivárványos, progresszív világ engedi."- fogalmazott a Híradónak adott interjúban az Bese Gergő.
Forrás: híradó.hu, Fotó: Bese Gergő
