Pesti Srácok

Fekete-Győr, ne Cseh Lacit éltesd, számoltasd el Cseh Katalint!

Fekete-Győr, ne Cseh Lacit éltesd, számoltasd el Cseh Katalint!

Bár az embereket leginkább a Cseh Katalin nyomdamutyijával kapcsolatos véleménye érdekelné, Fekete-Győr inkább Cseh Lászlóról posztol. Persze a kommentelők elő is vették a magyar olimpiát megpuccsuló politikust a sport iránti, semmiből jött érdeklődése miatt, a Momentum sajtósai pedig el is kezdték törölni a hozzászólásokat a véleményszabadság jegyében.

Fekete-Győr nem bír magával, hirtelen hatalmas sportrajongó lett belőle, és most Cseh László búcsúja kapcsán tett ki egy szakértői posztot Facebookra. A magyar olimpiai álmokat megfúró baloldali politikus hirtelen jött sportszenvedélye nem is véletlen: talán a közösségi oldalát kezelő elvtársak úgy gondolták, ha Cseh Laciról írnak, az eltereli a figyelmet arról, hogy Cseh Katalin mutyijával még nem foglalkoztak odaát.

– írta bejegyzésében a Momentum elnöke. Persze a hozzászólók nem felejtettek olyan könnyen, és emlékeztették a baloldal hanyatló sztárját, hogy anno éppen ő kampányolt a hazánkban megrendezendő olimpia ellen. Nyilván minden egyes kommentet a Fidesz finanszírozott (itt kérdezném az esetleges baloldali olvasóktól: hol lehet átvenni az ellenzéknek szánt beszólásokért járó pénzt?), ennek jegyében a véleményszabadság kizárólagos őrzői el is kezdték törölni azokat. Azonban, mint tudjuk, az internet nem felejt, és le is mentettünk néhányat a jobb idézetekről – lássuk most ezeket:

PestiSracok facebook image

Mások arra figyelmeztettek, hogy a sportban, ahogy a politikában sem, nincs olyan, hogy ha:

Meg kell hagyni, az átlag internetező sokkal jobban emlékszik a Momentum múltjára, mint a párt elnöke:

És végül, mesterhármasként három egymást követő hozzászólás, amelyek valószínűleg csak nálunk maradnak meg, Fegyőr posztjánál talán már most hiába keresnénk őket:

Ami azt illeti, az ellenzéki pártok pálfordulásain nem kell meglepődnünk. Ha a Jobbik a Pride egyik éllovasa, akkor miért kellene furcsállnunk, ha a Momentum a semmiből rajongani kezd a sportokért.

Arra azért mindenesetre felhívnánk a figyelmet, hogy a baloldali pártok által alkalmazott elhallgattatási eljárás ismét felsült: ahogy a Cseh Katalin körül kialakult botrányt sem tudják eltussolni, úgy a hozzászólásokat sem tudják végleg eltüntetni. Az internet – Fegyőrrel ellentétben – nem felejt. Annyit azért üzennénk mi is: hé, Bandi, a másik Csehről kérdeztünk!

Forrás: Facebook; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.