A magyar természetvédelem egyre erősebb
A gyakorlati természetvédelem 1922-ben kezdődött Magyarországon, amerikai és olasz példát követve. Az első főállású kócsagőr – mai kifejezéssel élve természetvédelmi őr – Gulyás József volt. Munkáját eleinte a Németalföldi Madárvédő Egyesület és hazai adományozók támogatták, de a Trianon után magára találó ország felismerte a természetvédelem fontosságát és később a Földművelésügyi Minisztérium vette állományába.
A természet védelme elengedhetetlen fennmaradásunk szempontjából, nemzeti parkjaink és az ott szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök a jövőnket őrzik
– jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára Vörsön, Gulyás József kócsagőr felújított síremlékének felavatásán. Balczó Bertalan az első kócsagőrre emlékezve elmondta:
az elmúlt száz évben változtak a természetvédelmi kihívások és a természetvédelmi őrök feladatai, eszközei is, ez a hivatás azonban változatlanul szakmailag felkészült és elhivatott embereket igényel, amelyhez hozzátartozik az elődök és a gyökerek ismerete.
Hangsúlyozta, hogy 100 évvel ezelőtt a természetért aggódó emberek adománygyűjtésének köszönhetően kezdhette meg tevékenységét a Kis-Balaton ősmocsarában Gulyás József. A hazai gyakorlati természetvédelem kezdetét is az ő munkásságától számítjuk. Gulyás József munkatársaival a kócsagok megmentésén dolgozott; neki köszönhető, hogy a magyar természetvédelem címermadaraként is ismert fokozottan védett faj nem pusztult ki, állománya a kezdeti néhány párról mára már mintegy 4000 párra emelkedett a Kárpát-medencében.
A Hortobágyi Nemzeti Park volt az első
Balczó Bertalan emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok 1962-ben tették lehetővé először természetvédelmi őrök alkalmazását Magyarországon, majd 1972-ben, a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával, öt fővel létrejött az első Természetvédelmi Őrszolgálat. Ma 257 természetvédelmi őr végzi azt az értékőrző munkát, amelyet Gulyás József száz évvel ezelőtt megkezdett. A helyettes államtitkár hozzátette: az elmúlt években a gyakorlati természetvédelemnek és a nemzeti park igazgatóságok munkájának köszönhetően számos sikert könyvelhetett el a terület az élőhelyek helyreállítása és a fajok állományainak megerősödése terén egyaránt. Gulyás József felújított síremlékét a Természetvédelmi Őrök Országos Találkozója keretében adták át. A bronz dombormű Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
Méltó megemlékezés
Szintén az esemény keretében mutatták be Vass Krisztián minisztériumi tanácsadó Kis-Balatoni Krónika című könyvét. A kötet Gulyás József életútját és természetőrzésünk kezdeteit mutatja be a Kis-Balaton védetté nyilvánításának hetvenedik évfordulóján. A szerzőt tavaly kérte fel Rácz András államtitkár, hogy írja meg Gulyás József emlékezetét, és negyedszázados szolgálatának történetét.
Vass Krisztián a bemutatón elmondta, hogy Gulyás József egyben az ükapja, aki 1872-ben született Kilitin, majd Vörsre került, és miután kilépett a csendőrségtől, halászmester lett. A holland–magyar madárvédelmi együttműködés keretében állhatott munkába 1922-ben, majd néhány évvel később a Földművelésügyi Minisztérium állományába került 1947-es nyugdíjazásáig. Gulyás Józsefnek is köszönhető, hogy a nagy kócsagok megmenekültek a kipusztulástól. A kócsagőrnek azért kellett munkába állnia, mert a tó környékén nagyon sokan vadásztak a madárra, és csak néhány pár maradt életben. Az akkori madártani intézet munkatársai ezért mozgalmat indítottak, hogy megmentsék a Kis-Balaton kócsagjait.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Rozner György tájegységvezető kiemelte, Magyarországon jelenleg több mint 4000 kócsag költőpár él, ennek az egyharmada a kis- és a dél-balatoni régióban.
A könyvbemutatón jelen volt még a kötet kiadója, Püski István is. Magyarország legpatinásabb könyvkiadójának vezetője beszédében elmondta, hogy Fekete István a kedvenc szerzője, mindig szerette volna megismerni a Kis-Balatont, amire most először nyílt lehetősége.
A természet és a kultúra egyaránt kiemelt értéke a magyarságnak, s ma ezeket megóvni a rablóktól nehéz feladat
– szögezte le Püski István.
A házigazda Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) vezetője méltatta a könyvet, és ahogy fogalmazott: amellett, hogy olvasmányos és színes, hiteles adatok, dokumentumok segítségével mutatja be hazánk első természetvédelmi őrének életét, munkáját, és így a szakma kezdeteit.
Mostantól számunkra ez alapmű
– tette hozzá az igazgató, aki minden természetszerető embernek ajánlotta a frissen megjelent kötetet.
Rácz András környezetért felelős államtitkár a könyvhöz írt előszóban Fekete Istvánt idézi:
Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.
A könyv kapcsán felhívja arra a figyelmet, hogy az évtizedek során mennyire megváltozott a közvélekedés a Kis-Balaton kapcsán. Ma már mindenki tudja, hogy a berek védelemre szorul.
