Erdő Péter: ezer éve magyarság és kereszténység együtt járja a történelem útját (Galériával!)
"A Szűzanya elfogadta, hogy Szent István gondjaira bízta országát, hiszen azóta, immár ezer éve magyarság és kereszténység együtt járja a történelem útját minden kísértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve még olyan helyzetekben is, amikor emberileg már nem látszott semmi remény" - fogalmazott a Kossuth téren elhangzott prédikációjában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó előtti napján Erdő Péter kiemelte, az eucharisztia az egyház élő titka, "ezért égnek a gyertyák, ezért hangzanak el újra és újra a szavak családi otthonokban, fényes templomokban, börtönökben és munkatáborokban, titokban és nyilvánosan". A Kossuth téri hívők a szertartást követően a hívők a Hősök terére vonulnak, ahol vasárnap a rendezvény záróakkordjaként Ferenc pápa mutat majd be misét.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth téren elhangzott szentmisén elöljáróban kiemelte, különös alkalom, hogy a Parlament épületében egyszerre van jelen a Szent Korona és „legbecsesebb ereklyénk”, a Szent Jobb. Köszönetét fejezte ki Bartolmaiosz kostantinápolyi pátriárkának is, amiért az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba érkezett és beszédet mondott. Kiemelte, a pátriárka volt az, aki 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta első királyunkat, Szent Istvánt.
Ezzel is arra emlékeztet, hogy első királyunk halálakor 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység. Ez az egység pedig magának Krisztusnak az akarata, hiszen Ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek, és így elhiggye a világ, hogy az Atya küldte Őt
-fogalmazott.
Szűz Mária elfogadta Szent István felajánlását
Erdő Péter az evangéliumi szöveg kapcsán kiemelte, Szűz Máriát, mint az Egyház édesanyját tiszteljük. Magyar szempontból ugyanakkor jelentősnek nevezte, hogy Szent István király halála előtt koronáját, vagyis országát és egész népét Máriának ajánlotta.
Nem ajándékképen hozta a Boldogasszony színe elé, hanem megrendült könyörgéssel oltalmát és védelmét kérve. Hiszen nem maradt utána örökös. Előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek
-fogalmazott. Hozzátette, a Szűzanya elfogadta a felajánlást, hiszen azóta, immár ezer éve magyarság és kereszténység együtt járja a történelem útját „minden kísértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve még olyan helyzetekben is, amikor emberileg már nem látszott semmi remény”.
Ezért égnek a gyertyák
Erdő Péter arról is szólt, azért történt, amit ma este átéltünk, „mert atyáink és őseink a hitben ott, Jeruzsálemben együtt voltak a Názáreti Jézussal. Uruknak és Mesterüknek mondták Őt”. Krisztus pedig az utolsó estén, mielőtt elfogták, elítélték és keresztre feszítették, együtt evett tanítványaival. „Kenyeret vett a kezébe és azt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem. Ugyanígy kezébe vette vacsora után a borral telt kelyhet és azt mondta: Igyatok ebből mindnyájan! Ez az én vérem kelyhe, az új szövetségé, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára”. A bíboros hozzátette, a tanítványok érezték, hogy itt valami „titokzatos dolog történt”. Mint fogalmazott,
valami, ami nagyobb, mint mi vagyunk. Valami, amit újra és újra ismételni kell, hogy megjelenjen közöttünk az Esemény, az egyszeri, a megismételhetetlen, az erőt sugárzó. Ezért égnek hát a gyertyák, ezért hangzanak el újra és újra a szavak családi otthonokban, fényes templomokban, börtönökben és munkatáborokban, titokban és nyilvánosan. Mi, papok pedig ezért vagyunk.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
