Jakab Péter nemátalakító műtétje
Börtönnel, megerőszakolással és akaratán kívüli nemátalakítással fenyegette meg tegnap a miniszterelnököt a Jakab nevű kisnyilas. Úgy értette: addig erőszakolják majd a börtönben Orbán Viktort, amíg Orbán Viktória lesz belőle. Mi a teendő ilyenkor? Hogyan fogadjuk ezt a szellemi nyomort, ezt az ocsmány fenyegetéssel vegyes provokációt?
Aki esetleg lemaradt róla, annak szó szerint idézem, mit mondott tegnap Jakab Péter a parlamentben az azonnali kérdések órájában a miniszterelnöknek:
Úgyhogy azt mondom Önnek miniszterelnök úr, hogy így a vége felé ön is fogja kicsit vissza magát, mert a börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória.”
Láthatólag nem viccnek szánta. Ábrázatán nem volt nyoma mosolynak, derűnek (azt már megszokhattuk, hogy értelemnek sem). Semmilyen emberinek nevezhető érzelem nem motoszkált az arcán. A cápák hideg, gyilkos tekintetével nézett, mutogatott, rázta az öklét.
Tehát ízlelgessük csak: 2021 szeptemberében az ellenzék második legerősebb pártjának elnöke, miniszterelnökjelölt-jelöltje megerőszakolással fenyegetheti meg Magyarország kormányfőjét... És teheti ezt minden következmény nélkül: a parlamenti őrség nem viszi ki a teremből, nem lép oda hozzá senki, hogy számonkérje a sértést. Nem történik semmi az égvilágon. Furcsa egy diktatúra az ilyen, na.
Az ellenzéki média pedig kéjesen csámcsogva, minden ejnye-bejnye vagy feddés nélkül közli az elhangzottakat. Nem készülnek felháborodott kommentárok, hogy eddig és ne tovább. Nem hívnak bojkottra, tüntetésre, élőláncra Jakab Péter gazembersége miatt. Nem íródnak vezércikkek a baráti New York Times-ban meg Süddeutsche Zeitungban a magyarországi balliberális veszedelemről.
- Miközben tudjuk: fordított esetben, ha esetleg egy fideszes mondott volna fele ilyen aljasságokat egy balliberális politikusnak, ezzel lenne tele a világsajtó. A 444 meg a Telex címlapján tizenkét cikk foglalkozna öles betűkkel a rettenetes eseményekkel. Szabó Tímea enyhén félrebillentett fejjel hüppögne a kamerákba, Kunhalmi Ágnes minden ajtónak (is) nekifutna ijedtében. Satöbbi.
Most viszont nagy kuss van odaát. (Az egy szem Ceglédi Zoltán politikai elemzőn kívül, aki elhatárolódott Jakabtól.) És egymás között röhögnek is, nyilván, hogy milyen jól odavertek a felcsútinak. Teszik mindezt abban a tévedhetetlen hitükben, hogy ők képviselik Magyarországon a haladást, a kultúrát, a civilizációt, az európai értelemben vett toleranciát. Hihetetlen, de ők tényleg ezt képzelik magukról.
Sokszor leírtam már: a magyarországi ellenzéknek mindig van lejjebb. Biztos vagyok benne: ennél is lesz még nekik lejjebb. Az előttünk álló fél évben a bennük szunnyadó sötét iszonyat mindenféle árnyalatát megismerhetjük majd. Egy kérdés viszont nem hagy nyugodni. Mi a legmegfelelőbb válasz az ilyen Jakab-féle szadista fenyegetésekre? Felháborodjunk vagy röhögjük szemközt ezeket a kisnyilas-ávós szörnyembereket?
Mint a fentebbi képen látható, a Fidesz képviselői az utóbbit választották: kinevették a fenyegetőző Jakabot. Igaz, ez a kép nem az azonnali kérdések órájában, hanem korábban, a napirend előtti fölszólalások idején készült, amikor a Jobbik elnöke „csak” börtönnel fenyegette meg Orbán Viktort, nemi erőszakkal és nemátalakítással még nem. Meglehet, politikailag, szavazatszámok terén ez a nyerő: bohócsipkát húzni az őrjöngő alak fejére. A bizonytalan szavazók többnyire nem az erőszakoskodókat, hanem a nyugodt, higgadt politikusokat kedvelik. A miniszterelnök ennek szellemében így felelt Jakab napirend előtti kirohanására:
„Jakab Péterről mindenki tudja, hogy bohóckodni jár a parlamentbe, a bohócokat pedig nem kell komolyan venni. Bár ő az egyetlen bohóc, aki testőrrel jár.”
Egy biztos: óriási önuralom, emberi tartás kell ahhoz, hogy nyíltszíni fenyegetésekre, verbális lincselésre ilyen finom iróniával válaszoljon az ember. Tartok tőle, legtöbb honfitársunk nem tudna ilyen bölcsen viselkedni, ha ez a Jakab-pofa mondjuk a helyi kocsmában fenyegetné meg őket nemi erőszakkal, börtönnel. Tartok tőle, addig püfölnék, hogy a végén azt se tudná, fiú-e vagy lány. Bár meglehet, már most sem tudja.
