Pesti Srácok

Exrendőrökből és ejtőernyős elvtársakból álló, leszerepelt végrehajtói klikk borította a Völner-ügyet

Exrendőrökből és ejtőernyős elvtársakból álló, leszerepelt végrehajtói klikk borította a Völner-ügyet

A bírósági végrehajtóknál uralkodó tarthatatlan állapotokra is rávilágít az Igazságügyi Minisztérium vesztegetési gyanúba keveredett és ma lemondott államtitkárának, Völner Pálnak az ügye. A Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál belháború alakult ki, miután a kormány kezdeményezésére jogi diplomához kötötték a tevékenység végzését. Ezt a PestiSrácok.hu információi szerint egy zömében volt rendőrökből álló végrehajtói klikk erősen sérelmezte, ők ugyanis a rendelkezésre álló öt év alatt képtelenek voltak megszerezni a diplomát és most búcsúzniuk kell a mesés jövedelemet hozó, kétes hírű hivataluktól. Alábbi írásunkban erről is közlünk részleteket, ahogy arról is, hogy a végrehajtók, közjegyzők, követeléskezelők sok esetben súlyos törvénytelenségek árán szerzik meg más emberek lakásait, egyéb javait. Völner Pál esete – ha alapos a gyanú, ha nem – azt is megmutatja, hogy az eddigi szigorításokon túl volna még mit tenni a végrehajtók és szövetségeseik tevékenységének szabályozásában.

Bár a magyarországi baloldal látomásaiban a Kennedy-gyilkosság rejtélye mellett a Voynich-kéziratot és természetesen az alaposan túllihegett Pegasus-ügyet is értelmezi Völner Pál keddi lemondása, nem ártana azért visszafogottabbnak lenniük, hiszen nagyon keveset lehet tudni a titkosított eljárás részleteiről. Portálunk információi szerint nem tettenérés, vagy más közvetlen bizonyíték, hanem terhelő vallomás alapján kezdeményezték Völner Pál volt államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését; vélhetően az egyik letartóztatott gyanúsított kezdett el beszélni, ám mivel az ügy részletei titkosak, azt nem lehet egyelőre tudni, hogy milyen bizonyítékok vannak még az ügyészség kezében. Mint arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész kedden közölte, hogy hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) előtt folyamatban lévő nyomozásban annak a megalapozott gyanúja vetődött fel, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként kettő–ötmillió forintot kapott. Völner a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Völner Pál azt nyilatkozta, hogy nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit és kedden lemond államtitkári posztjáról. Az Igazságügyi Minisztérium kedden üdvözölte Völner lemondását, egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a volt államtitkár tisztázza magát. Közleményében a tárca kiemelte: Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az ügyészség a kormánytól független és mint közvádló, az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője.

PestiSracok facebook image

Azt tehát, hogy mit tett, vagy nem tett Völner Pál, egyelőre nem tudhatjuk, ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy a KNYF alapos felderítő munkát végzett, mielőtt lépett a fenti ügyben. Lemondásával együtt a volt államtitkár jelezte, hogy kész bármikor a kihallgatásra, arra azonban csak azután kerülhet sor, ha az Országgyűlés már kiadta a mentelmi jogát. Amennyiben megkezdődik a kihallgatása, részletes tájékoztatás akkor sem várható, mivel a vizsgálat számos minősített adatot tartalmaz, azaz államtitkok szerepelnek benne.

Belháború a végrehajtóknál

Völner története mellett egyre inkább kirajzolódnak annak a belháborúnak a körvonalai, amely a végrehajtói kart érinti. Már az Origo délutáni cikke is utalt rá, hogy a polgári kormány kezdeményezésére évekkel ezelőtt hatályba lépett az a jogszabály, amely jogi végzettséghez köti a független bírósági végrehajtók tevékenységét. Ezt a mércét sokan nem voltak képesek teljesíteni – ők jellemzően a rendszerváltás előtt befolyásra szert tevő, immár nyugdíjas vagy kiugrott rendőrök, rendészeti dolgozók, akiket jellemzően a régi állampárt szokásjogainak megfelelően ültettek a helyükre. Az újak, a fiatalok természetesen rendelkeznek jogi végzettséggel – a végrehajtói kar ugyanebben az ügyben nemrég letartóztatott elnökének, Schadl Györgynek számos ilyen van –, de nyilvánvalóan sokan zokon vették hivatalaik elvesztését azok közül, aki ezt nem tudták megszerezni a türelmi idő lejártáig. Ez nyilvánvalóan törésvonalak kialakulását eredményezte, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a végrehajtók közé bekerülni nemcsak végzettség kérdése, hanem eleve van egy bekerülési összeg, később pedig rendszeresen tejelni kell a vezetőség, az egyes klánok főnökei felé. Zsebből zsebbe. Ha úgy nézzük, van is miből: egy-egy, jogi végzettség nélkül praktizált vidéki végrehajtó éves tiszta nyeresége több százmilliós nagyságrendű, míg a vezetőké havonta, fejenként milliárdos tétel is lehet.

Darázsfészekbe nyúlt az Igazságügyi Minisztérium

Bár a polgári kormány több alkalommal is elkezdte a végrehajtói kar átvilágítását, a házon belül szokásjogok egy része a jelek szerint megmaradt. A végrehajtók számára a baloldal által a magyarokra szabadított devizahitelek bedőlésével jött el a Kánaán; számos esetben törvénytelenségek sorával jutottak így ingatlanokhoz, amelyeket aztán nyomott árakon kótyavetyéltek el erre fogékonyaknak. A sértettek sokszor nem tudnak sem védekezni, sem fellebbezni, mert mire értesülnek adósságaikról, addigra már minden törvényi határidő letelt. A követeléskezelők nem véletlenül szövetkeznek a végrehajtókkal, közjegyzőkkel: a követelések összege évekig kamatozik, így a lejárat elérkeztekor egy-egy néhány tízezer forintos bírságból könnyen összejöhet egy milliós tétel, egy bedőlt lakáshitel pedig a sokszorosára hízik. Gyakori jelenség, hogy ezek a végrehajtók, közjegyzők évekig küldözgetik az értesítéseiket rossz lakcímekre, hogy a végső határidő közeledtével aztán csodálatos módon ráleljenek az igazira. Manapság is a gyakorlat része, hogy lejárt tartozásokat próbálnak behajtani, és sajnos jogukban áll nem ellenőrizni, hogy a követelés jogos-e.

A PestiSrácok.hu információi szerint a terület felelősét, azaz Völner Pál államtitkárt is magával rántó nyomozás a régi, iskolázatlan és most a rendszerből kiszorított klánok bosszúja, persze más kérdés, hogy az ilyen szándékkal a hatóságok elé tárt vádakból pontosan mi igaz és mi nem. Reméljük, ezúttal minderre választ ad majd a magyar "igazságszolgáltatás".

Magyarországon manapság milliós azoknak száma, akik valamilyen módon érintettek a devizahitelek problémájával. Sokan még csak hitelt sem vettek fel, legfeljebb kezesek voltak, hogy aztán minden jó szándékuk ellenére kilakoltassák őket a saját lakásaikból. Egy átfogó, a végrehajtókat, a közjegyzőket, a követeléskezelőket érintő újabb, szigorúbb átvilágítás, esetleg a törvények és végrehajtási szabályok további tökéletesítése sokat javítana a sértettek kedélyállapotán, emellett a társadalom közhangulatát is kedvezően befolyásolná. A reformok így kifoghatnák a szelet a végrehajtók áldozatait felkaroló Mi Hazánk Mozgalom vitorlájából.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)