Pesti Srácok

Privatizálná az egészségügyet és hibának tartja, hogy befuccsolt a vizitdíj - MZP szociális érzékenysége a fellegekben, nem vitás

Privatizálná az egészségügyet és hibának tartja, hogy befuccsolt a vizitdíj  - MZP szociális érzékenysége a fellegekben, nem vitás

Miután kiderült, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének meggyőződése, hogy az egészségügy állapotát (értsen ez alatt bármit) magánosítással lehet megoldani, itt egy újabb elszólás arról, hogy nem csak ebben, de a vizitdíjban és kórházi napidíjban is hisz Márki-Zay Péter, sőt hibának tartja, hogy ez tabutéma lett Gyurcsányék első próbálkozása óta. Az ember lassan kezdi megérteni, hogy miért próbálnak a körülötte legyeskedő kommunikációs szakértők szájkosarat tenni Márki-Zay Péterre, hiszen a kampánya során egyre többször hangzik el, hogy semmi másban nem hisz, mint abban, hogy mindent az emberekkel kell megfizettetni.

– mondta Márki Zay Péter még 2020 őszén a Gellért Szállóban, ezzel elismerve, hogy egyáltalán nem tartja rossz gondolatnak, hogy a társadalombiztosításon túl az emberek külön fizessenek azért, ha be kell feküdniük a kórházba vagy épp vizsgálatra érkeznek. Ám nem ő az egyetlen, aki hisz az egészségügyi különdíjakban. A DK újbudai polgármestere, amikor még a Szent Imre Kórház főigazgatója volt, azt mondta, hogy a betegek majd megszokják a fizetést.

Privatizálnák az egészségügyet

PestiSracok facebook image

A baloldal régi nagy terve egyébként az egészségügy privatizálása, amiben partner a miniszterelnök-jelöltjük is. Márki-Zay Péter ugyanis 2018-ban már elárulta, hogy ő bizony hisz a magánosításban. Mint fogalmazott:

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, az egészségügy magánosítása nem újdonság, hiszen már az MSZP-SZDSZ kormányok is próbálkoztak ezzel. Akkor a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult, miután 2003-ban egy olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlés elé az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter melyben lehetőség nyílt volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonására az egészségügy üzemeltetésébe. A Fidesznek azonban ezt sikerült végül megakadályoznia, a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlése érdekében pedig népszavazást kezdeményeztek, aminek köszönhetően végül megszűnt az embereket sanyargató rendszer.

Márki-Zay Péternek és Gyurcsány Ferencnek tehát lehet, hogy úgy tűnik, hogy vannak nézeteltéréseik, de egy dologban biztosan egyetértenek: fizessenek az embere! Márki-Zay ebbéli gondolatát az energiaárak elszabadulásakor sem rejtette véka alá.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.