Ha Márki-Zay Péter jönne, akkor az árak is az égbe szöknének
Az ellenzék egyszerű logikája szerint minden, amit a kormány csinál, az rossz. Teljesen függetlenül attól, hogy azt az emberek, a választók jónak, hatékonynak találják-e, sőt, különösen az emberek által kedvelt és fontosnak tartott kormányzati intézkedéseket szokta támadni az ellenzék, élükön Gyurcsánnyal és Márki-Zay Péterrel. Egyrészt el akarják hitetni az emberekkel, hogy rosszul tudják, mi jó nekik, másrészt az emberek számára előnyös intézkedések valahogy mindig rosszak a multiknak, egyes magyar milliárdosoknak, bizonyos külföldi kormányoknak, érdekcsoportoknak, lobbistáknak. Ezek valahogy mind nagyon szeretnek olcsón venni a magyar termelőktől és drágán eladni a magyar fogyasztóknak.
Különösen vonzódnak a „világpiaci” árakhoz, amiket valahol messze távolban ismeretlen erők, folyamatok határoznak meg, amelyek ellen egy baloldali kormány mindig tehetetlen. És a baloldaliak mindig olyan őszintén hitetlenkednek, amikor egy jobboldali kormánynak sikerül a számukra lehetetlen: stabilizálni és állandóan alacsonyan tartani például az energiahordozók árát.
Szánalmas, hogy Magyarország harminc évvel a rendszerváltás után oda tér vissza, ahonnan elindult: a hatósági árszabályozáshoz
– jelentette ki például Márki-Zay Péter a szokásos vasárnapi esti élő, önlejárató előadásában. Az intézkedést – a tőle megszokott kedves modorban – „ostobának” és „felelőtlenségnek” is nevezte. A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem először kritizálta az árszabályozást; korábban a rezsicsökkentést és a benzinárak maximalizálását is határozottan ellenezte. Például ebben a röpke 2 óra 18 perces videóban, 16 perc 45 másodperc után, a szokásosan zavaros fogalmazásában:
Mi számunkra hosszútávon egyébként a rezsicsökkentés is, ami a Fidesz számára is fönntarthatatlan a jövőben.
MZP isteni, megállíthatatlan erőként tekint a világpiaci árakra, amelyekkel ő nem is tud és akar küzdeni:
Ühüm, hát én mindenképpen azt gondolom, hogy a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon, tehát én általában nem ennek vagyok híve. Én annak vagyok a híve, hogyha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz. A ’70-es éveket követően egyébként ez történt a világban. Magyarország és a szovjet érdekszféra akkor azért maradt le a nyugat mögött, mert ők megkésve alkalmazkodtak az olajárrobbanáshoz. Tehát nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok, ezek olyan világgazdasági folyamatok, hogy itt az jár jól, aki gyorsabban tud alkalmazkodni, és megtalálja azt a tartós megoldást. Nem úgy, mint Orbán Viktor, ugye ezek abszolút ostoba dolgok, be kell valljam, mármint, hogy általában az adminisztratív és másokat terhelő megoldások. Ezek a kommunista pártállamban is csak ideig-óráig működtek. Ez most sem fenntartható.
Lefordítva normális magyar nyelvre: kötelezően alkalmazkodsz a világpiaci árakhoz, vagyis kevesebbet fűtesz, eszel, fürdesz, autózol, világítasz, mert az ellenzék miniszterelnök-jelöltje elintézi neked a világpiaci árakat. Azok meg magasak. És ez neked jó, ha magadtól nem jöttél volna erre még rá.
Karácsony Gergely, a második számú tartalék miniszterelnök-jelölt például a következőket írta egy civil szervezetnek 2018 áprilisában a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelve:
Átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat.
Ezek imádják a világpiaci árakat, mintha ne lehetne bizonyos dolgokat az aktuális tőzsdei árak alatt beszerezni, például hosszútávú szerződésekkel, kétoldalú megállapodásokkal. Lehet, csak úgy esetleg olcsóbb és akkor a közvetítők nem keresnek rajta eleget, ami láthatólag elszomorítja az ellenzéki politikusokat, hiszen olyan jóban vannak azokkal, akik „kikalkulálják” azokat a fránya magas „világpiaci” árakat. Gyurcsány Ferenc például 2013-ban nem vett részt a rezsicsökkentésről szóló parlamenti szavazáson, ahogy a többi DK-s képviselő is inkább kihagyta azt. Csak Szűcs Erika és Vadai Ágnes jelentek meg, ők meg természetesen nemmel szavaztak – bizonyára nem akarták elszomorítani a „világpiaci” barátaikat.
Mindannyiunk legkedveltebb egykori bukott miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett – most éppen közös baloldali jelölt – 2014-ben így kritizálta az árszabályozást:
Ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatóak fenn hosszútávon, néhány éven belül emelkedni fog az ár.
Nyolc éve nem igazolódott be ez a komor jóslat, mert a baloldali ellenzék nem került azóta sem kormányra, de ha valakinek hiányoznak a jelenleginél kétszer-háromszor magasabb „világpiaci” energiaárak például, ezt el tudja intézni magának. Na nem azzal, hogy az ellenzékre szavaz, mert azok most sem nyernek majd ezzel a programmal választást, hanem azzal, hogy Nyugat-Európába költözik. Ott már „világpiaci” árak vannak és mindenki kénytelen is alkalmazkodni hozzájuk.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
