Potápi: a választás tétje, hogy valódi nemzetgyűlés, vagy csak országgyűlés fog működni a magyar parlamentben
Mi erős, magyar nemzetben, cselekvő közösségekben gondolkodunk, az ellenzék pedig magyarul beszélő egyének halmazában, akiknek teljesen mindegy, milyen identitásúak – fogalmazott portálunknak Potápi Árpád János, hozzátéve: a 2022. áprilisi választás tétje, hogy nemzetgyűlés, vagy csak országgyűlés fog működni a magyar parlamentben. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a 2022-es év tematikus programjait ismertető sajtótájékoztatón a PestiSrácok.hu kérdésére hozzátette: ha 2010-ben nem a polgári kormány került volna hatalomra, ma nem beszélhetnénk kettős állampolgárságról, ha pedig a választók a baloldalt segítik hatalomra, elveszik a külhoni magyarok szavazati jogát.
A cselekvő nemzet éve lesz 2022 – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az idei év tematikus programjait ismertetve csütörtökön, Budapesten. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a legfontosabb nemzetpolitikai alap egy erős Magyarország létezése, mert az a határon túli magyarság számára is egy biztos pont.
Ez olyan érdekképviseletet jelent, amely ki tud állni a határon túli magyarok érdekében különböző fórumokon, a Magyar Országgyűlésben, Brüsszelben és Közép-Európában is
– tette hozzá.
A kettős állampolgárság nem baloldali műfaj
Potápi Árpád Jánostól elsőként arról érdeklődtünk: bár sokat beszélünk az utóbbi tizenkét év nemzetpolitikai sikereiről, arról kevesebb szó esik, mi történt volna, ha nem a polgári oldal kormányoz az elmúlt időszakban. Az államtitkár kérdésünkre úgy reagált: ha 2010-ben nem a nemzeti oldal nyert volna, akkor ma Nemzetpolitikai Államtitkárságról sem beszélhetnénk. Hozzátette: nem beszélhetnénk arról, hogy az utóbbi időszakban megtízszereződött a támogatások mértéke, nem indultak volna gazdaságfejlesztési programok, vagy olyan pályázatok, amelyek a bölcsődésektől az idősekig minden határon túli generációt igyekeztek elérni, megszólítani.
Nem mellesleg ma nem beszélhetnénk kettős állampolgárságról sem, hiszen ezt a szocialista kormányzat nemhogy nem támogatta, de huszonhárommillió románnal riogatták a szavazókat az erről szóló 2004. december 5-ei népszavazáson
– jegyezte meg Potárpi Árpád János, hozzátéve: a Kárpát-medencei magyarság gondolata sem vetődhetett volna fel, hiszen a baloldali gondolkodás nem terjed túl a kulturális egységen.
Mi ellenben kimondtuk, hogy fontos a politikai intézményrendszer erősítése, mert a magyarság ahhoz, hogy az érdekképviseletét minden utódállamban el tudja látni, erős politikai érdekképviseletet kell kiépítsen. Minden szinten, települési szinttől járási, megyei, tartományi, országos szintig
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy éppen ezért a 2022. áprilisi választás tétje, hogy
nemzetgyűlés, vagy csak országgyűlés fog működni a magyar parlamentben.
Nem magyarul beszélő egyének halmazában gondolkodunk
Potápi Árpád János éppen ezért szavazásra buzdította a határon túli magyarságot is, kiemelve, hogy érdemes azon elgondolkodni, mennyire örültek volna dédszüleik, nagyszüleik, ha szavazatukkal részt vehettek volna a magyar nemzet életének alakulásában. Ugyanakkor kiemelte:
ha a választók a baloldalt juttatják hatalomra, akkor egyértelmű, hogy a külhoni magyaroknak a szavazati jogát el fogják venni és az állampolgárságot is megkérdőjelezik, vagy azt is visszavonják.
Portálunk kérdésére az államtitkár arról is szólt: bár az ellenzéki összefogás választási programja meglehetősen ködös, de ha magára az összefogásra tekintünk, az látszik, hogy csak a rombolásban gondolkodnak, hogy hogyan építsék le a családtámogatási rendszert vagy a rezsicsökkentést. Az államtitkár úgy vélte, ugyanez lehet igaz a nemzetpolitikára is, mert az ellenzék számára a nemzet szitokszónak számít és nem összetartó erőnek.
Mi erős, magyar nemzetben, cselekvő közösségekben gondolkodunk, ők pedig magyarul beszélő egyének halmazában, akiknek teljesen mindegy, milyen identitásúak
– fogalmazott az államtitkár.
Szavazzanak a határon túliak is!
Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón az elért nemzetpolitikai eredményekről szólva kiemelte: már egymillió-százhetvenkétezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé azzal, hogy megkapta az állampolgárságot. Beszámolt arról is, hogy Magyarország évente több mint ötezer intézményt és szervezetet támogatott, a minőségi anyanyelvi oktatást pedig háromszázezer gyermek számára tették lehetővé a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Sportszer támogatásban ezerötszáz iskola részesült, továbbá ezerhatszáz templomot vagy egyházi közösségi teret újítottak meg vagy építettek fel, az önkormányzatok közt pedig 2015 óta ezer új testvérkapcsolat jött létre. Az idei év terveivel kapcsolatban az államtitkár elmondta:
- Fontos cél az erős intézményi háló fenntartása.
- A külhoni magyarság mindennapjait segítő gondoskodó közösségek támogatása.
- A védőnői hálózat kiterjesztése.
- A sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő, szociálisan rászoruló gyerekekkel való foglalkozás intézményesítése.
- A tanműhelyek és tangazdaságok, valamint a Kárpát-medencei gazdasági mentorprogram fejlesztése.
Potápi Árpád János azt kérte a határon túl élő magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt az idei országgyűlési választásokon, és voksukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is legyen. Megjegyezte: a választási részvételhez a külhoni magyarok regisztrációjára március 9-éig van lehetőség.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI. Vezető kép: Bocskay Zsolt/Nemzetpolitikai Államtitkárság
