Pesti Srácok

Fair Right – Szükség van-e a miniszterelnök-jelöltek vitájára? (Videó!)

A Nyugaton már mindennapos politikai viták Magyarországon is egyre népszerűbbek – a legutóbbi Fair Right-ban Tarnay Kristóf Ábel, a HVG újságírója és Szűcs Gábor, a Pesti TV műsorvezetője ütköztették a nézeteiket különféle témákban, amelyek között szerepelt egyebek mellett az, hogy szükség van-e a miniszterelnök-jelölti vitára, a hatósági árak, az orosz-magyar kapcsolatok, illetve Brüsszel viszonya az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokhoz.

Varga Ádám, a Fair Right műsorvezetője vetette fel az első témát, viszont a felek annyira egymásnak feszültek, hogy a bemutatkozást követő másodpercekben heves vita alakult ki egy ártatlan kijelentés kapcsán, ami az adás első huszonkét perce fölött át is vette az uralmat, de számos más téma is terítékre került. A polémia arról szólt, hogy szükség van-e a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Tarnay Kristóf Ábel kötelezővé tenné azt, de még neki sem sikerült megoldást találnia arra a kézenfekvő kérdésre, hogy mi van akkor, ha egyszerre nyolc-tíz jelölt indul? Mindenki a regnáló miniszterelnökkel vitázna, esetleg mindenki mindenkivel? Szűcs Gábor konkretizálta a helyzetet és kijelentette: azzal, aki vitaképtelen, nem lehet vitázni, utalva ezzel Márki-Zay Péter korábbi teljesítményére. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje számtalanszor sértegette a választókat, illetve volt már rá példa, hogy kiabált a közönségével.

A következő téma az volt, hogy milyen pólusú a Fidesz gazdaságpolitikája. Tarnay Kristóf Ábel a Fidesz gazdaságpolitikáját baloldalinak írta le, és vitatta, hogy az emberek elkötelezettek lennének a jobboldali gazdaságmodell iránt. Szűcs Gábor másképp közelítette meg a dolgot és elmondta, igen, az ideiglenes hatósági árak némileg baloldali benyomást keltenek, de alapvetően nem ez dominál a Fidesz gazdaságpolitikájában.

Az orosz-magyar kapcsolatok témakörében Tarnay Kristóf Ábel szerint határozottabb külpolitikát kellene folytatnunk és mérlegelnünk kellene, hogy kivel szerződünk. Elmondása szerint nem hagyhatjuk figyelmen kívül az orosz jogállamiság hiányát még akkor sem, ha tisztán csak üzleti kapcsolatokat építünk. Ezzel szemben Szűcs Gábor azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar kormánynak elsősorban a magyar emberek érdekét kell szem előtt tartania. Attól, hogy folyamatosan szankcionáljuk Oroszországot, náluk még nem lesz több jogállamiság, nálunk viszont drágább lesz a gáz – fogalmazott a Pesti TV műsorvezetője.

PestiSracok facebook image

Brüsszel beavatkozik az áprilisi választásokba? – vetette fel a következő kérdést Varga Ádám, majd kiderült: egyik fél számára sem kérdéses, hogy Brüsszelnek komoly érdeke fűződik a választások kimeneteléhez, viszont Tarnay Kristóf Ábel szerint nem fognak beavatkozni, mivel képtelenek annak kivitelezésére. A szándék megvan, viszont a véget nem érő bürokrácia miatt ez több szempontból is kivitelezhetetlen – vélekedett a HVG munkatársa. Szűcs Gábor szerint Brüsszel már most beleavatkozott, és megpróbálja befolyásolni a magyar választókat azzal, hogy folyamatosan elítéli Magyarországot, bizottságokat küld ide, amelyek már az érkezés pillanatában megállapítják, hogy Magyarországon nincs jogállam, csak diktatúra.

Forrás: Pesti TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.