A március 15-i Békemenet üzenete, hogy nemet mondunk a háborúra (Videó)
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által március 15-ére szervezett Békemenet üzenete "egyértelmű nem a háborúra, no war!" – közölte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke szerdán, Budapesten. Sajnos provokációk is várhatóak, ezért mindenkinek nagyon fegyelmezettnek kell lennie.
Csizmadia László a sajtótájékoztatón azt kérte, hogy minél többen, magyar zászlókkal vegyenek részt a Békemeneten. Az útvonalról szólva ismertette: a gyülekező 12 órakor lesz a Komjádi uszoda előtt, majd a Margit híd felé indulnak; a tömeg a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd az Alkotmány utcán keresztül érkezik meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Csizmadia László tájékoztatása szerint a mozgássérültek részére a színpadhoz közel elkülönített helyet biztosítanak, ahol magyar paralimpikonok kifejezik, hogy a béke pártján állnak. A Békemeneten "lengyel testvéreink", valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz – közölte.
Csizmadia László bejelentette továbbá, hogy a CÖKA vezetősége magánpénzből 250 ezer forintot adományoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek az Ukrajnából érkező menekültek támogatására. Az ukrajnai háborúra térve rögzítette, hogy Európa és a világ biztonságát veszélyezteti, amikor egy szuverén ország, Ukrajna ellen orosz csapatok indítanak agresszív támadást. Magyarország is elítéli az inváziót; Oroszország mind a 27 EU-tagállamot barátságtalan jelzővel illeti – emlékeztetett. Mint mondta, Magyarország "teljes szolidaritással" fogadja a háború elől menekülőket, magyarokat, ukránokat és más nemzethez tartozókat; a visegrádi országok mindent megtesznek a megsegítésükért.
Az európai polgárok egyöntetűen követelik a béketárgyalások folytatását és az EU tagországai teljes mértékben egyetértenek az agresszió elleni súlyos, de ésszerű szankciókkal
– hangoztatta.
Csizmadia László kitért arra is: a magyarok nagy többsége támogatja a kormány azon döntését, hogy Magyarország ne szállítson fegyvereket Ukrajnának és ne engedje át területén azokat. A CÖF alapítója beszámolt arról is, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848–49-es forradom és szabadságharc hőseiről, "lengyel testvéreinkről; hálával gondolunk Bem Józsefre és Józef Wysockira, akik a magyarok oldalán harcoltak". 1848 eseményei arra is emlékeztetnek, hogy "a nehezen kivívott szabadságot még nehezebb megvédeni"; "a történelem azt bizonyítja, hogy a béke mindig győz, a józan ész diadalmaskodik" – emelte ki.
Bayer Zsolt szerkesztő-publicista azt hangsúlyozta, hogy a Békemenet mint elnevezés fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politikának a béke igenlését nevezte. Kitért annak fontosságára is, hogy az Oroszország elleni szankciók "ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el". Példaként említette, hogy "a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz", miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat. Álláspontja szerint a szankciók alól az energiaszektort ki kell venni.
Széles Gábor nagyvállalkozó értékelése szerint az ukrajnai háborúnak gazdasági tekintetben is "mélyreható következményei lesznek"; "gazdaságilag még sokkal nehezebb a helyzet, mint politikailag". Úgy vélte, ha Oroszországot "vissza akarják nyomni" középhatalmi státuszba, az az egész világon gazdasági lejtmenetet fog okozni.
Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy a baloldal 1989 előtt és azután is a magyar emberek érdeke ellen politizált, és kizárólag a saját érdekeit nézte, most pedig fegyvereket küldenének Ukrajnába, amivel fenyegetnék Magyarország biztonságát; az orosz gázról való lemondás, illetve a gazdasági kapcsolatok megszakítása – álláspontja szerint – egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók.
Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat. Úgy vélte, az ukrajnai háború rendezéséhez minden félnek nagyfokú önmérsékletre van szüksége. "A Békemenetnek szó szerint is békemenetnek kell lennie" – hangoztatta, majd méltatta Magyarország "példás helytállását" az ügyben.
Stefka István újságíró úgy vélekedett, hogy Magyarországot kétféle veszély fenyegeti: keletről a háború, nyugatról pedig a globalizmus, liberalizmus, amely be akarja kebelezni a hagyományaihoz ragaszkodó országokat.
Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy az április 3-ai választáson "élet és halál között kell választani", és a rossz döntés Magyarországnak a háborúba való belesodródást is okozhatja. Úgy értékelt: akik részt vesznek a Békemeneten, Magyarország "cselekvő hősei", akik azt szeretnék, hogy a szeretet és az összefogás ereje érvényesüljön.
Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán bemutatta a CÖKA keretein belül működő Civil Igazságtételi Bizottság Talpra, magyar! című kiadványát, amely a "rendszerváltás előtti és azt követő számtalan baloldali bűnt" tárja fel. A kettős mércére utalva egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy "nem volt nürnbergi pere a kommunista bűnöknek".
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
