Novák Katalin dolga a nemzeti egység megjelenítése lesz, a baloldalnak a sajátja egységét sem sikerül bemutatnia
A mi demokratikus berendezkedésünkben a köztársasági elnök leginkább jelképes szerepet tölt be, aki a nemzet egységét jeleníti meg. Ez a szerepkör minden bizonnyal Novák Katalinra vár az elkövetkező öt évben, hiszen ő a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP jelöltje. Csütörtökön, március 10-én választhatják meg Áder János utódjának, így ő lesz hazánk első női köztársasági elnöke. A választás nem ígér sok izgalmat; az egyetlen rendkívüli fejlemény az egész folyamat körül, hogy a baloldal az ebben játszott epizódszerepét sem volt képes belső civakodás nélkül lehozni. Ennek részeként felszínre dobtak egy elfeledett közszereplőt, akinek az életrajza csak úgy hemzseg a különlegességektől.
Most várhatóan egy olyan honfitársunk lesz a következő köztársasági elnökünk, aki három nyelven felsőfokon beszélő közgazdász, a karrierje mellett három gyereket nevel, hét éven át családüggyel foglalkozott államtitkárként, majd miniszterként, most pedig önmagában erős jelkép, hogy a család- és népesedésügy fő arca tölti majd be a nemzetet összekötő tisztséget. Ugyancsak jelképes, hogy nem mesterséges női kvóta révén került vezető beosztásokba a közéletben, hanem a legjobb természetes kvótával: teljesítménnyel.
Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter.
Tettekre készül, nem gesztusokra
Saját szavai szerint továbbra is a magyar gyerekekért és családokért dolgozik majd, és nagy hangsúlyt kap tevékenységében a keresztény hitéből táplálkozó biztonságérzet. A manapság divatos környezetvédelmi témákban is úgy nyilvánult meg – a klímatálibok haragját magára vonva –, hogy semmit sem ér a környezet megmentése, ha nem a gyerekeink számára mentjük meg.
Tettekre készülök, nem gesztusokra. A nemzet egységének megjelenítéséhez a valamennyiünk számára közös teret kell megtalálni. Ilyen a magyar nemzethez tartozás büszkesége, a családok védelme, örökségünk megóvása és gyarapítása, a tehetségek gondozása. Ezek nem világnézeti vagy pártpolitikai kategóriák
– nyilatkozta januárban a Mandinernek. Novák Katalin a világ második legfiatalabb női elnöke lesz. A jelölése nemcsak szakmai szempontból emeli a lehető legmagasabb szintre a családvédelmet és népesedéspolitikát, de ravasz fricska a nemzetközi woke-baloldal agendáját idehaza is lemásoló baloldali szólamokra.
A Göncz-rajongók pártfüggetlenséget áhítanak
Persze hangosan gúnyolódnak rajta az örök árpibácsizók, hogy a Fidesz-fülbevalós Novák Katalin semennyire sem alkalmas nemzeti egységet teremteni. Itt érdemes közbeszúrni, hogy Göncz Árpád SZDSZ-alapító volt, 1990-ben három hónapon át nem egyszerűen országgyűlési képviselő, hanem az Országgyűlés elnöke, aki köztársasági elnökké választásától fogva szüneteltette a párttagságát. Hát ennyire volt például pártfüggetlen a némelyek által a függetlenség szobraként és az ország nagypapájaként emlegetett Göncz Árpád. És egyébként az MDF és az SZDSZ paktumának mellékhatásaként lehetett államfő.
Róna, a huncut pici gazember
Az ország egységének jelképezésével viszont most sem áll jól a baloldal.
Róna Péter nem elég, hogy idős fehér férfi, vagyis a baloldali agenda szerint személye már önmagában is rasszizmus és nőellenesség, de nemhogy az országon, hanem még a baloldalon belül sem tudott egységet kialakítani. Amint véglegessé vált a neve az ellenzék köztásaságielnök-jelöltjeként, azonnal támadások érték baloldali részről.
Az ÉS-ben leleplezték, hogy furcsa homály övezi Róna oxfordi tanári tevékenységét, majd Simor András egykori jegybankelnök erkölcstelen figurának nevezte, Király Júlia egykori MNB-alelnök huncut pici gazembernek, Békesi László korábbi szocialista pénzügyminiszter pedig ellentmondásos, gátlástalanul törtető figurának.
A sok-sok elemből összetákolt baloldali összefogás tehát úgy látszik kívülről, mint amely minden alkalmat megragad önmaga szétverésére – gondoljunk csak a Márki-Zay Pétert támadó DK-s különítményre –, és Róna Péter nevének bedobása sem segített. Sokan azt is sérelmezték a baloldalon, hogy végül nem Iványi Gábor lett a köztársaságielnök-jelölt. Az ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire alkalmas ilyen jelöltnek az, aki sem az adócsalás, sem a hajléktalanok és rászorulók kihasználásának gyanújától sem mentes. A hófehér télapószakáll nem mentség bármire.
Ez viszont már nem is téma, mert megjött Róna Péter.
A baloldal embere, akinek az előéletében több a homály, mint a tiszta rész
Szó szerint megjött, hiszen többnyire Nagy-Britanniában tartózkodik, és korábban kamaszkorától sokáig az Egyesült Államokban élt. 1956-ban emigrált oda a családjával, ott is szerzett gazdaságtörténészi és jogászi végzettséget. Az USA-ban dolgozott ügyvédi irodában, a kereskedelmi minisztérium jogi tanácsosaként, bankárként, majd utóbb bank-vezérigazgatóként. A rendszerváltás idején tért haza, a buszgyártással foglalkozó NABI Észak-amerikai Járműipari Rt. egyik alapítója volt, nemzetközi jogot tanított az ELTE-n, a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt az IMF-hiteltárgyalások idején. LMP-s delegáltként volt a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja, ugyanakkor, amikor a most őt támadó Simor–Király tandem irányította a jegybankot. Később is évekig szoros kapcsolatot ápolt az LMP-vel, és gazdaságtörténészi, meg jogi képzettsége ellenére közgazdászként haknizott a magyar médiában az Orbán-kormány kritikusaként. Róna a 2015-től eszkalálódó migrációs válság idején határozottan támogatta a harmadik világból érkező tömeges bevándorlást, majd a 2018-as választások után távozott sértetten külföldre, mondván, ez nem az ő hazája.
Ezek a közismert tények róla, a kevésbé közismertek pedig a PestiSrácok.hu Hálózat című rovatában jelentek meg. Ezekből kiderül, hogy nem csupán Róna Péter legújabb politikai szerepvállalásában feszülnek ellentmondások, hanem a teljes életrajzában. Apja haláláról és anyja foglalkozásáról is különféle változatokat mesélt el a különböző interjúkban. Aztán gyanús amerikai titkosszolgálati kapcsolat és hátszél, majd rendszeres üzleti kapcsolat a kommunista Magyarországgal, azon belül is az impexes külkeres maffia egyik kulcsemberével, a volt ÁVH-s Fekete Jánossal, valamint a Hanglemezgyár mindenható urával, Bors Jenővel.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
