Még a szélsőbaloldal sem volt kíváncsi Gyurcsány Ferencre és a sleppjére a "munka ünnepén" (Videóval)
Az elmúlt 30 évben a Gyurcsány-langyos sör-hideg virsli szentségtelenháromság olyan alapvetése volt a majálisnak, amit legfeljebb a koronavírus-járvány tudott felülírni – meg most, úgy tűnik a választási vereség. A rendszerváltás óta ugyanis először történt meg, hogy az MSZP őskövületei vagy Gyurcsány Ferenc, karöltve az április 3-án végleg levitézlett szocialistákkal, nem mertek kiállni a kiábrándult választók elé. Gyurcsány valószínűleg inkább a szemlőhegyi villa kényelmében ünnepelte az általa olyan nagyra becsült, jakabpéteri értelemben eszményített MELÓSOKAT. Igaz, nem is igazán hiányzott senkinek: bár a keményvonalas ó-kommunisták a Városligetben, Thürmerék pedig a Kodály köröndön tartottak kisebb sátras bulit, a parlamenti baloldalt senki sem hiányolta sehonnan. A munkát, kenyeret pulcsis Komjáthy Imre szerint a szocialisták éppen "a helyi közösségeket erősítik", azért nem mutatták meg magukat, míg Thürmer Gyula szerint a szocialisták és Gyurcsányék nem is igazi baloldaliak. Abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy a parlamenti baloldal nem "csak" az országot, hanem még saját magát is elárulta.
A politikai paletta balfeléről egyedül a Munkáspárt vonult fel május elseje alkalmából, az egy nagyobb létszámú osztálykirándulást imitáló menet, pedig a Kodály köröndtől egészen a Honvédelmi Minisztérium Lehel utcai épületéig vonult, menet közben pedig a burzsoázia elleni tüntetésből spontán háborúellenes demonstrációba vedlett át a tömeg. A résztvevők szerint egyébként a parlamenti balos pártok, valamint Márki-Zay Péter "sok sületlenséget összebeszéltek" a háborúval kapcsolatban, sőt szerintük egyenesen a konfliktusba való belépés mellett agitáltak.
A parlamenti baloldal nem baloldal
Legalábbis a Munkáspárt vezetője, Thürmer Gyula szerint, aki a vonulást megelőző beszédében azt mondta, a baloldali pártoknak ott lenne a helye a felvonuláson, ők azonban szerinte a vereség után nem képesek a választóik szemébe nézni. A politikus külön kiemelte az árulók sorából Hadházy Ákost, aki pedig szerinte a neki bizalmat szavazó választókat csapja be azzal, hogy ki akar vonulni a parlamenti munkából.
Hagyjon fel a bohóckodással! Amit tesz, nem nevetséges, hanem sértő és megalázó
-fogalmazott Thürmer annak kapcsán, hogy Hadházy korábban az Országgyűlés alakuló ülésére sem akart elmenni, illetve arra buzdította a baloldali pártokat, hogy ne vegyék fel mandátumukat, vagy ha mégis, akkor legalább a parlamenti munkából vonják ki magukat. A Munkáspárt elnöke szerint ugyanis az Országgyűlés a nemzetet, a magyar embereket testesíti meg, ezzel a politikai játszmázással pedig őket sérti meg.
Válságos, háborús időkben Önt bízták meg azzal, hogy védje az érdekeiket, dolgozzon értük
-szólította fel Hadházyt.
Thürmer követői sem voltak sokkal jobb véleménnyel a parlamenti baloldalról: egyesek szerint az MSZP, DK és az egyéb, kimutatható támogatással nem is rendelkező parlamenti pártok valójában nem is baloldaliak. Hasonlóan vélekedtek Gyurcsány Ferencről is, egy munkáspárti szimpatizáns például úgy fogalmazott,
egy milliárdos nem lehet baloldali, nem érezheti át, hogy mit gondolnak a dolgozó emberek.
Egy másik szimpatizáns ennél is sarkosabban fogalmazott, szerinte Gyurcsány Ferenc egész egyszerűen "mindent ellopott", egy másik résztvevő szerint pedig az MSZP tette ugyanezt.
A kommunisták már (megint) a Városligetben vannak!
A Munkáspárt mellett egyéb keményvonalas kommunista mikro-szerveződések is megjelentek a Városligetben, mint például a Baloldali Alternatíva Egyesülés, amely egy speciális, ún. nihil-kommunista szerveződésként hirdeti oldalán – természetesen kérdőjeles formában, hogy ahol demokrácia van, ott diktatúra van, valamint a társadalmi rendszerek anarchisztikus rombolásáról szóló értekezések tárházával zsibbasztják az arra tévedőket. A parlamenti baloldal szerintük sem igazi baloldal– ahogy a "működő szocializmus" sem volt igazi szocializmus–, na de majd ők!
Jó hát voltak koncepciós perek, de azt csak orosz mintára csinálták
-hangzott el a szervezet sátránál az egyik érv amellett, hogy miért is kiváló eszme a leninizmus, amelynek vizuális megtestesülését az egyik szimpatizáns még a pólóján is láthatóvá tette.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
