Pesti Srácok

Potápi Árpád János az erdélyi magyarság drámai fogyatkozásáról: csak akkor lesz jövőnk, ha a fiatalok gondolkodását sikerül megváltoztatni

Potápi Árpád János az erdélyi magyarság drámai fogyatkozásáról: csak akkor lesz jövőnk, ha a fiatalok gondolkodását sikerül megváltoztatni

A romániai népszámlálás előzetes adatai szerint kétséges, hogy egyáltalán eléri-e a magyarság lélekszáma az egymilliót, míg tíz évvel ezelőtt ez a szám még 1,2 millió fő volt. Az egy évtized alatt eltűnt kétszázezer magyar kapcsán Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár portálunknak kiemelte, az adatok tükrében az erdélyi értelmiség és politikai vezetők feladata, hogy új stratégiát fogalmazzanak meg a magyarság számára, ugyanakkor kiemelte, csak akkor lesz jövője az erdélyi magyarságnak, ha a fiatalság gondolkodását sikerül megváltoztatni.

Bár még nem érkezett be az összes adat, már most látható, hogy a demográfiai válság nemcsak Magyarországot, hanem a Kárpát-medence magyarságát is súlyosan érinti – fogalmazott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, megjegyezve, hogy a környező népek sokkal rosszabb statisztikákkal rendelkeznek a népességi adatok tekintetében. Hozzátette, ez a tény sem szabad, hogy kárörömmel töltsön el bennünket, hiszen a magyarság népességfogyási aránya sem jó. Potápi Árpád János elmondta, a kormány az elmúlt években Magyarországon és talán a Kárpát-medencében is sokat tett annak érdekében, hogy ez a tendencia pozitív arányba forduljon, többek között azzal a családtámogatási rendszerrel, amelyet a kormány minden gazdasági nehézség ellenére fenn fog tartani. Az államtitkár úgy vélte,

Potápi Árpád János kitért arra, bár a törvények minden környező országban mások, a nyelvi és nemzetiségi jogok szempontjából nem mindegy, hogy milyen arányban van a magyarság egy régióban, vagy akár egy-egy teleülésen, ezért is indult annyi kampány, hogy az emberek vallják meg magyarságukat. Kiemelte, az új adatok tükrében a romániai magyarság értelmiségére, politikai szereplőire vár, hogy új stratégiát fogalmazzanak meg az erdélyi magyarság számára. Ugyanakkor úgy vélte, elsősorban a fiatalok gondolkozásán kell változtatni, hogy a népesedés terén átütő sikereket tudjanak elérni,

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.