Németh Zsolt a PS-nek: felháborító, hogy az Európai Bíróság Jourová álláspontját támogatja, miszerint az őshonos kisebbségek problémája megoldott az EU-ban
A kárpátaljai magyarság megfélemlítésére és a magyar–ukrán kapcsolatok aláásására irányult Andrij Baloga munkácsi polgármester azon döntése, hogy eltávolíttatja a munkácsi Turul-szobrot – jelentette ki portálunknak Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy a városi tanács ellenben nem támogatta a szobor ledöntését. Németh Zsolt szólt arról is: felháborító, hogy az Európai Bíróság csak megerősítette Věra Jourová azon döntését, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése az Európai Unióban megoldhatónak tekinthető, a Minoity SafePack kezdeményezést tehát le lehet söpörni az asztalról.
Az egyetemes kulturális örökséggel szembeni érthetetlen döntés, a kárpátaljai magyarok megfélemlítésére, a magyar–ukrán együttműködésnek és kapcsolatoknak az aláásására irányuló lépés volt Andrij Baloga munkácsi polgármester azon döntése, hogy lefűrészelteti talapzatáról a Turul-szobrot – jelentette ki portálunk érdeklődésére Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a Bizottság határozatban ítélte el a barbár cselekedetet. Németh Zsolttól arról is érdeklődtünk, mennyire voltak egységesek a pártok a Bizottságban a határozat elkészítését illetően. Az elnök elmondta: meglepően konszenzusos volt az álláspont az ellenzéki és a kormánypártok között, hogy nem lehet szó nélkül tűrni a munkácsi Turul-szobor ledöntését. Ugyanakkor hozzátette: bár a Bizottság előtt nem ismeretlen Baloga befolyása Kárpátalján,
az is tény, hogy a munkácsi városi tanács tagjai ellenezték a polgármester döntését, így Baloga személyében tehető felelőssé e tettért – erre éppen az ellenzéki képviselők hívták fel a figyelmet.
Németh Zsolt szerint Baloga rendkívül felelőtlenül cselekedett, hiszen háborús helyzetben mindenfajta etnikai hangulatkeltésnek a jelentősége nagyságrendekkel felértékelődik, a magyar kormány ezért is tette zárójelbe a háború idejére a kárpátaljai magyarság problémáit, még ha el nem is feledkezünk a jogtiprásokról. A bizottsági elnök hozzátette: a határozatban az szerepel, Magyarország határozottan elvárja, hogy a központi kijevi kormányzat egyértelműen határolódjon el ettől a lépéstől. Németh Zsolt megjegyezte: a parlamenti pártok konszenzusos együttműködésére a külügyi bizottságban korábban is volt példa; a nemzetpolitika olyan terep, ahol ki tud alakulni az egyetértés.
Ki kell építeni az európai kisebbségvédelem rendszerét
A Bizottság elnökét arról is kérdeztük, foglalkozni fognak-e azzal a sajtóhírrel, amely szerint az Európai Bíróság nemrégiben született ítéletének köszönhetően nem kerülhet vissza az Európai Bizottság asztalára az onnan Věra Jourová által lesöpört Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés. Németh Zsolt elöljáróban elmondta: felháborítónak tartja az Európai Bíróság azon döntését, amely jóváhagyja Jourovának a Minority SafePack ügyében gyakorolt elutasító állápontját, miszerint semmilyen jogalkotást nem is kezdeményez.
Gyakorlatilag azt mondja állítják, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése az Európai Unióban megoldottnak tekinthető
– fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve:
Ceaușescu Romániája engedte meg magának utoljára Európában ezt a fajta megközelítést.
A bizottsági elnök üdvözölte, hogy az RMDSZ, illetve a FUEN újabb jogorvoslati eljárásért folyamodik, és fontosnak tartotta, hogy ebben a helyzetben a Székely Nemzeti Tanács kivár az aláírásgyűjtés benyújtásával, amely a nemzeti régiókról szólt.
Amitől nem tágítunk, és Magyarország minden politikai ereje meggyőződésem szerint ezt az álláspontot vagy magáénak érzi, vagy nem tudja cáfolni, hogy meg kell kezdődjön egy európai kisebbségvédelmi rendszer kiépítése
– hangsúlyozta.
Vezetőkép: MTI/Szigetváry Zsolt
