Szembejött a valóság? – Nyílt levél Fekete-Győr Andrásnak
Hogy egy modern klasszikust idézzek: „elképesztő, minden szavad tévedés” – vagy hazugság, ha Fekete-Győr András kedd reggeli parlamenti felszólalásáról van szó, amelyben a Momentum volt elnöke a sajtószabadságról szónokolt, valamint arról beszélt, hogy mennyire sajnálja, hogy fiatal felnőttek – ahogy fogalmazott, az ő korosztálya – akár az első munkahelyükként választják például a PS-t.
Fekete-Győr András szomorú, mert az ő korosztálya, a fiatal felnőttek közül többen is jobboldaliak, ennek pedig hangot is adnak. Ebben a körben pedig külön kiemelte a PestiSrácok.hu-t is, mint a fiatal „propagandisták” keltetőjét. Tette mindezt egy olyan mondatban, amiben legalább három csúsztatás, vagy tévedés is akadt: nem, miniszterelnök-jelölt-jelölt úr, Ön már nem fiatal felnőtt, nem, nem vagyunk egyidősek, még csak nem is az első munkahelyem a PS, és a propagandistázást már többször is kikértem magamnak.
Ja, és legfőképp... Kedves baloldali politikusok: felejtsék már el, hogy minden fiatal szélbalos. Legfeljebb liberális, de azt már rég nem képviseli a hazai – vagy akár a globális – baloldal. Tudom, fájdalmas, ha szembejön ez az igazság, de hirtelen egy egész csokornyi tehetséges, fiatal, jobboldali újságíró kollégát fel tudnék sorolni, nem beszélve azokról a fiatalokról, akik fogyasztják az ő tartalmaikat. Persze szomorú, hogy a DK ifjúsági tagozatában nincs ilyen kaliber.
Hogy miért hoztam az utóbbi, személyesnek ható megjegyzést ide? Mert ha már Fekete-Győr András a sajtószabadságról szónokolt, érdemes felidézni, hogy a Momentum, és benne az egykori miniszterelnök-jelölt-jelölt mit alkotott a témában.
Gyurcsány Ferenc mit keres még a politikában? Már igazán eltakarodhatna a politikából!
– vélekedett nem sokkal azelőtt leendő szövetségeséről, hogy pártelnökként összefogott volna vele. Magáról az ellenzéki összefogásról, amelynek aztán szavak szintjén a leglelkesebb támogatója lett, azt mondta:
Az összefogás egy öngyilkos taktika.
Szintén érdekes látlelete a volt pártelnök médiához fűződő viszonyának a pártelnök 2020-as szerepvállalása az Index "megszűnésének", pontosabban névváltoztatásának apropóján rendezett tüntetéseken is, ahol a Momentum politikusai felszólalhattak, az elvileg piedesztálra emelt indexesek azonban nem.
Most, hogy megtaláltuk Fekete-Győr András hitelességének fundamentumát, nézzük a Momentum volt elnökének legfrissebb állításait.
Fekete-Győr szerint a fiataloknak egyre rosszabb minőségű sajtóból kell tájékozódniuk. Ebben egyetértünk, a baloldali sajtó szerintem is egyre kevésbé törekszik a függetlenség látszatára. És persze azt is megértem, hogy fáj a 90:10-es baloldali túlsúly kiegyensúlyozódása a médiában. Hogy ez objektíve nézve rossz-e, vagy csak a baloldal politikai csontvázainak farvizén evickélők számára az, azt eldöntik a nézők, olvasók.
Azt viszont már minden fiatal jobboldali nevében kikérem magamnak, magunknak, hogy egy magát liberálisnak – és "fiatal felnőttnek" – gondoló politikus mondja meg nekünk, hogy mi a helyes, hogy hol vállaljunk munkát. Nincs joga sem a Momentumnak, sem a Fidesznek, vagy bármely pártnak eldöntenie, hogy a fiataloknak milyen értékrendet kell választania. Fekete-Győr András ugyanis szomorúan látja, hogy a PS-nél vagy az Origónál, esetleg a Hír TV-nél kezdik fiatalok a karrierjüket. Hogy az áporodott KISZ-es tempó miképpen fér össze a Momentum által meghirdetett nagy generációváltással, rejtély. Mindenesetre a személyesnek ható megszólítást nem hagyhatom válasz nélkül.
Nyílt levél Fekete-Győr Andrásnak
Kedves Fekete-Győr András!
Bár Ön letegezett engem az első interjúnk alkalmával, az Ön parlamenti megnyilvánulását követően szeretném megtartani a formális távolságot. Egyúttal szeretném, ha elnézést kérne azoktól a fiataloktól, akiket elárult az elmúlt években tett politikai manővereivel, illetve legutóbbi kijelentéseivel, amelyekkel az ideologikus politizálás legsötétebb emlékeit támasztja fel a politikai megújulás álarca mögé bújva.
Álságosnak tartom, hogy politikai megújulásról beszél, miközben Ön az Országházban arról szónokol, hogy szomorú, amiért fiatalok részt vesznek a politikában és újságíróként helyezkednek el, például a PestiSrácoknál. Vagyis lefordítom magyarról magyarra: Ön szomorú, mert vannak fiatalok – igen nagy számban –, akik az Önökétől eltérő világnézettel rendelkeznek. Ön azon kesereg, hogy a fiatalok már nem egy KISZ-es világban szocializálódnak indoktrinálódnak, hanem szabadon választhatják meg értékrendjüket, világnézetüket. Ön szomorú, mert szembejött a valóság és kiderült: nem minden fiatal baloldali, egyesek pedig ennek hangot is adnak. Sőt, még inkább ki kell ábrándítanom: igen sokan nem vagyunk baloldaliak.
Álságosnak tartom azt is, hogy Ön arról beszél, tudja, milyen küzdelmei vannak egy fiatalnak. Álságos, hiszen Ön a húszas éveinek derekán túl is Németországban folytathatta tanulmányait, míg sokunk iskola mellett is dolgozott, dolgozik. Tudja, Fekete-Győr úr, az ember nem azért lesz jobboldali, mert egy jobboldali szerkesztőség az első munkahelye, hanem éppen azért, mert nem az az első állása. Hanem azért, mert vannak fiatalok, akik hisznek abban, hogy a munka nemesít és nem hiszik el az Önök demagógiáját. Tudnak családban, nemzetben gondolkodni, tartótiszti kegy helyett. Azért, mert sokunk, akár magam, vagy kollégáim is, fiatal korunk ellenére több élethelyzetben, több munkahelyen, akár több országban tapasztalta meg a valóságot, ami úgy tűnik, hogy Önnek a belpesti bűvkörből talán nem látszik – de a Humboldt Egyetemről legalábbis biztosan nem.
És nem, az Origóba való betörésről inkább említést sem teszek, hiszen az az eset önmagában is árulkodó annak kapcsán, hogy hogyan is áll Ön a sajtó- és véleményszabadsághoz. Persze a PestiSrácoknál is szívesen látjuk, akár az én asztalomnál is. A címet tudja, jobbra az első ajtónál megtalál. Csak siessen, mert jövő héten költözünk.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
