A tolvaj pandúrt kiáltott, de a Jóistennek is van humorérzéke – Navracsics Tibor és Gulyás Gergely sajtótájékoztatója az uniós forrásokról és a magyar diplomáciai sikerről (VISSZANÉZHETŐ)
Az Európai Unió tagországai példát vehetnek Magyarországról, hogyan lehet egy ideológiavezérelt hisztériakampányt kezelni – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor azzal a hírrel összefüggésben, hogy napokon belül aláírhatja a kormány a partnerségi és a helyreállítási alapról szóló megállapodást, amelynek eredményeként a nagyarányú pedagógus-béremelés is megvalósulhat. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter portálunk érdeklődésére kiemelte: a Jóisten humorérzékének is tekinthető, hogy az Európai Bizottság környékén akkor robbant ki példátlan horderejű korrupciós botrány, amikor a korrupcióval vádolt Magyarország végre kézzelfogható közelségbe kerülhetett az uniós források megszerzéséhez.
Napokon belül aláírhatják a partnerségi és a helyreállítási alapról szóló megállapodást – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter keddi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: március végén várhatóan elfogadja a kormány az utolsó törvénycsomagot, amelynek eredményessége esetén a Bizottság árpilisban vagy májusban felfüggesztheti a források visszatartását. A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt hangsúlyozta, ha január 1-jétől hozzférhetővé válnak a források, akkor megvalósul a nagyarányú pedagógus-béremelés. Hozzátette, hogy a források folyósításának jelenleg elvi akadálya nincs; ha az Európai Bizottság nem áll elő újabb igényekkel, a pedagógus-béremelés megvalósulhat. Megjegyezte továbbá: az Európai Bizottság az EP nyomása alatt áll, így az ott tevékenykedő baloldali politikusokon is múlik, hogy sikerül-e megakadályozniuk a pedagógus-béremelést.
Navracsics Tibor szólt arról, hogy ha Magyarország hozzáférhet az uniós helyreállítási tervhez, az 2300 milliárd forintnyi forrást jelent; ennek 48 százaléka klímapolitikai célok megvalósítását teszi lehetővé, további 30 százalék digitálisinfrastruktúra-fejlesztésre fordítódik majd. Kitért arra: az Európai Bizottság talált arra megoldást, hogy közös uniós hitelfelvétel nélkül is biztosítható legyen Ukrajna támogatása, továbbá hazánk felmentést kapott a globális minimumadó alól is, így a folyamatokat jelen állásuk szerint Magyarország diplomáciai sikerként könyvelheti el.
A tolvaj pandúrt kiáltott, de a Jóistennek is van humorérzéke
Mint arról korábban is beszámoltunk, az Európai Parlament jelentős nyomás alá helyezte az Európai Bizottságot (konkrétan a Bizottság tagjainak visszahívásával fenyegetőzve), hogy Magyarországot minden körülmények közt büntessék az uniós források felfüggesztésével. Portálunk elsőként arról érdeklődött, Eva Kaili baloldali EP-alelnök korrupciós botránya nyomán nem juthat-e egy kis levegőhöz az Európai Bizottság. Gulyás Gergely kérdésünkre úgy reagált, hogy véleménye szerint a botrány lényegileg nem változtat a politikai helyzeten, ugyanakkor hozzátette: azért az jól látszik, hogy
a tolvaj kiáltott pandúrt.
A kencelláriaminiszter kifejtette: egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a botrány szálai mélyre vezetnek, olyan körökhöz, amelyeknek az Európai Parlament baloldalán komoly befolyása van. Hozzátette: a nyomozások, letartóztatások megkezdődtek, a kormány pedig figyelemmel kíséri az eseményeket. Gulyás Gergely megjegyezte:
azt pedig tekintsük a Jóisten humorérzékének, hogy az időzítés éppen most történt, amikor Magyarország a szerződések aláírásának közelébe jutott.
Az uniós legitimáció sérül, ha a jogi elvárásokba politikai vádak keverednek
Portálunk a sajtótájékoztatón Navracsics Tibortól arról érdeklődött, mennyiben lehet arra számítani, hogy gyakorlattá válik akár más tagállamok számára is a jövőben, hogy komoly harcokat kelljen vívniuk a saját forrásaik megszerzése érdekében. A miniszter válaszában kiemelte: véleménye szerint önmagában teljesen jogos, ha az Európai Unió védeni szeretné saját költségvetési, pénzügyi érdekeit; probléma akkor merül fel, ha egy alapvetően jogi folyamatba politikai szempontok is vegyülnek. Kiemelte:
az egész folyamat legitimációját és a jövőjét az dönti el, hogy mennyire keverednek össze a politikai szempontok és jogi szempontok.
Navracsics Tibor kifejtette: az Európai Unió történelme bővelkedik olyan botrányokban, ahol tömeges korrupciós bűncselekményeket követtek el az uniós források kapcsán, kvázi onnantól kezdve, hogy fejlesztési forrásokat osztanak az Európai Gazdasági Közösségen belül. A korrupció megelőzése érdekében meghatározott jogi eszközök tehát teljesen legitimek, hiszen minden uniós polgár pénzét óvják. A miniszter szerint ugyanakkor abban a pillanatban, hogy a jogi szempontok helyét politikaiak veszik át, megkérdőjeleződik az Európai Bizottság szerződésekben meghatározott szerepe is, hiszen a Bizottság elvben nem vállalhatja részérdekek képviseletét, és nem mondhat ki politikai indíttatású ítéleteket egyes tagállamokkal szemben. Navracsics Tibor megerősítette: véleménye szerint
a jogállamisági mechanizmus jövőjét és legitimációját nagymértékben az dönti el, hogy mennyire tudják távol tartani a politikai, aktuálpolitikai, pártpolitikai szempontokat ezektől az eljárásoktól.
Az Európai Bizottság elvárásai más tagállamok irányába fordulhatnak
Portálunk felvetette: azok az elvárások, amelyeket most Magyarország teljesít, olyan elvárások, amelyeknek egy részét más tagállamok például jelenleg nem teljesítik. Navracsics Tibor úgy reagált: a különböző tanácskozásokon jogosan felvetődő kérdés lesz a jövőben, hogy ha Magyarország ezeket a vállalásait teljesíteni tudja, nem lesz-e ennek kihatása a más tagállamokkal szemben támasztott elvárásokra. Mint példaként említette, az Európai Bizottság közbeszerzésekre vonatkozó statisztikái és adatai szerint Magyarország lényegesen jobb pozíciót foglal el, mint más tagállamok, köztük Spanyolország, Portugália, Szlovénia vagy akár Ausztria, így ezen országok esetében az Európai Bizottság szükségesnek tarthatja ugyanazokat a biztosítékokat, amelyeket Magyarország már vállalt.
Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor
