Annyira szorongatja a kormány a balos kerületeket, hogy Zugló idén rekord, 51 milliárdos költségvetéssel számol
Időről időre mi is elővesszük az ellenzéki vezetésű kerületeket, akik a kormányra mutogatnak, miszerint az kivérezteti, ellehetetleníti őket és ezért nem tudnak fejlődni, a kerületi lakosokért dolgozni, fejleszteni satöbbi. Az egyik leghangosabb "kormányra mutogató" Zugló MSZP-s polgármestere, Horváth Csaba, akit annyira ellehetetlenítenek Orbánék, hogy idén rekordösszegű költségvetést fordíthat(na) a kerületre.
Elfogadták Zugló 2023. évi költségvetését, melynek értelmében 51 milliárdos főösszegű költségvetéssel számolhat az önkormányzat az idei évben. Ez rekord nagyságú szám, 2022-ben ugyanis “mindössze” 40 milliárdos főösszeget fogadtak el. Mindezt tehát azt jelenti, hogy a háborús infláció és a szankciók ellenére is 10 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a kerület idén a tavalyi összeghez képest.
Nézzük mindezt mivel támogatta az az Orbán-kormány, amely a helyi vezetés szerint kivérezteti az önkormányzatot. A PestiSrácok.hu is megírta év elején, hogy egy 2023. január másodikától érvénybe lépő kormányrendelet értelmében 156 önkormányzat részesül kormányzati támogatásban az emelkedő energiaárak miatt. A “pénzosztásból” nem maradt ki a szocialista vezetésű Zugló sem, amely 546 millió forintos rezsitámogatásra jogosult. A zuglói Fidesz szerint ráadásul jövőre több, mint 2 milliárd forinttal emelkednek majd az állami források a zuglói költségvetésben, ami szintén nem azt a tendenciát mutatja, hogy a kormány teljesen el akarná lehetetleníteni az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Mindezek mellett például a legutóbbi képviselő-testületi ülésen módosították a Budapesti Útépítési Program 2021., és 2022. évi támogatási szerződéseit, amely két szerződés alapján több mint 210 millió forintot kap a kerület a kormánytól útfelújításokra.
Hogy lehet úgy kivéreztetni egy önkormányzatot, hogy több milliárd forint maradványösszeggel lehet az idei évi költségvetést segíteni?
- teszi fel a kérdést Borbély Ádám a zuglói Fidesz elnöke Facebookra feltöltött videójában.
A politikus hozzáteszi: a baloldal jelenleg is több olyan projektet futtat, amivel látványosan pazarol. Ilyen például a Mexikói úti "mintaház" projekt, ahol 700 millió forintos ráfizetéssel kell a zuglói önkormányzatnak kiegészítenie az európai uniós elszalasztott forrást. Borbély szerint azt is fontos megemlíteni, hogy míg 2014-ben Karácsonyék 2 milliárd forintos maradványösszeggel vették át a fideszes vezetéstől a kerületet, addig 2019-ben Karácsony Gergely már úgy adta át Horváth Csabának a kerület kasszáját, hogy ott nulla forint maradvány volt.
Jól lehet látni, hogy a baloldal működése hosszútávon eladósítja Zuglót
- szögezte le a kormánypárti politikus.
A Soros-hálózat sakkban tartja Horváth Csabáékat?
Fontos eleme volt a legutóbbi zuglói testületi ülésnek a kerületi minimumjövedelem kivezetésének felvetése is, amiről elsőként az egykoron Jámbor András vezette Mérce számolt be felháborodva. A XIV. kerületi önkormányzat - a DK, a Momentum, az LMP és az MSZP előerjesztésére - ugyanis ki akarta vezetni a még 2015-ben a zuglói szociális modell részeként kialakított minimumjövedelem-juttatást.
2019-ben ugyanis Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzat külső, "független szakértőktől" rendelt meg tervezetet a kerületi szociálpolitika kidolgozására. Ebből született meg a zuglói szociális modell, aminek ez a minimumjövedelem is része volt. A pilotprogramként bevezetett támogatási formát hétéves története során egy alkalommal még meg is emelték (a kezdeti 26 ezer forintról 28 500-ra) - írja az Index.
Hosszú távon nem lehetett az szándék, hogy egy önkormányzat nagyobb támogatást nyújtson a polgárainak, mint az állam, mely egyébként az adóbevételeinkkel gazdálkodik. Nem gondolkodhatunk abban az irányban, hogy valódi jövedelempótló támogatást adjon, és a minimálbér környékén lévő, 200 ezer forint körüli összeghez juttassa a családokat. Ezt nem tudja finanszírozni
– húzta alá az Indexnek nyilatkozva Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere, hozzátéve, hogy ez egy olyan önként vállalt feladat volt, ami jó pilot, de eredendően már 2018-ban is kormányzati programként akarták továbbvinni, és 2022-ben is ezért írták bele a közösen induló ellenzéki pártok a saját tervezett kormányprogramjukba.
A kivezetési szándék hírére egyébként Karácsony Gergely is reagált, aki közleményben tudatta, hogy szomorúan értesült arról, hogy a zuglói városvezetés a zuglói szociális modell egyik legfontosabb elemének, a minimumjövedelem-juttatásnak a kivezetésére készült. Illetve örömét fejezte ki, hogy végül letettek erről a szándékukról, és reméli, nemcsak ideiglenesen.
A minimumjövedelemről egyébként a helyi ellenzékben lévő Fidesznek már korábban is az volt a véleménye, hogy ez a juttatás aránytalan, ugyanis csak nagyon kevés családot érint, ami azért baj, mert nem a valóban rászoruló kapják ezeket a forrásokat, hanem “a baloldal által mazsolázott családok”.
A zuglói önkormányzatnál a baloldal azzal kezdett 2019-ben, hogy elkezdte sarcolni az embereket: építményadó, garázsadó és más olyan adónemek bevezetése, amelyek korábban nem voltak, vagy amelyek lényegesen alacsonyabbak voltak, és közben alapjövedelemet biztosít azoknak, akik Budapesten ma nem dolgoznak
- vélekedett tavaly év végén a zuglói Fidesz elnöke.
Borbély Ádám szerint az intézkedés kivezetése azért nem sikerült, mert Horváth Csabáékat sakkban tartja a Soros-hálózat és az európai baloldal, amely éve óta foggal-körömmel ragaszkodik a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséhez.
A minimumjövedelem azért igazságtalan, mert ma Budapesten - a gazdasági válság dacára is - van munkahely, lehet dolgozni. Ezért a minimumjövedelem intézménye alapvetően hibás, hiszen nagyon kevesen kapnak arányaiban nagyon sokat, és nagyon sokan szinte semmit nem kapnak az önkormányzattól
- mondta el lapunknak a Fidesz zuglói elnöke.
Az alapjövedelem országos kiterjesztéséért egyébként a Párbeszéd küzd a leghangosabban, már 2015 óta. Az azóta még jobban összezsugorodott törpepárt hosszú tanulmányt is írt a projektről. Az alapjövedelem egyébként leegyszerűsítve azt jelenti, hogy vegyük el adó formájában a pénzt azoktól, akik dolgoznak és adjuk oda azoknak, akik eddig sem, de ezek után meg dafke nem akarnak majd dolgozni. A zuglói modellről egyébként fontos megjegyezni, hogy pilotprogram révén nem feltétel nélküli. Az igénybevételhez ugyanis például zuglói lakosnak kell lenni, de az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem sem haladja meg a 28 500 forintot.
(PS, Mérce, Index / Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)
