Felmentette a Kúria Hunvald Györgyöt – Eljárási hibák miatt úszhatta meg a börtönt
Örül az ingatlan-panamaként elhíresült büntetőügy fő vádlottja, Hunvald György, aki közösségi oldalán írt arról, hogy "végre bebizonyosodott ártatlansága", miután a Kúria– felülvizsgálati eljárás során– hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék által hozott korábbi elmarasztaló ítéletét, amelyben kimondták: jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt letöltendő börtönbüntetést és több mint 27 millió forint pénzbírságot kell megfizetnie. A volt szocialista politikus azonban eljárási hibákra hivatkozva a Kúriához fordult, az öttagú tanács pedig megalapozottnak találta az indítványt, így született meg most az a felmentő ítélet, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
Törvénytelen eljárásokat folytattak ellene évekig, meghurcolták, és A tanú című filmbe illő módon próbálták ellehetetleníteni Erzsébetváros egykori szocialista polgármesterét, de most győzőtt az igazság – nagyjából így lehetne összefoglalni a Hunvald György által leírtakat, az egykori MSZP-s nagyágyú ugyanis eljárási hibákra alapozott felülvizsgálati beadványát megalapozottnak találta a Kúria, így felülvizsgálati eljárás során hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék által hozott első- és másodfokú ítéletet, amelyekben több vádpontban is bűnösnek találták. Nézzük, miről is van szó.
Évek óta tartó jogi huzavona után született meg 2020 januárjában az az elsőfokú ítélet, amelyben kimondták: jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt egy év letöltendő börtönbüntetést és több mint 27 millió forint pénzbírsággal sújtja a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikust, volt országgyűlési képviselőt, Erzsébetváros korábbi polgármesterét. A vádhatóság a perújítási eljárásban – amelyet 2017-ben kezdeményezett – több mint 13 évvel ezelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte Hunvald György megbüntetését; ennek adott helyt a törvényszék. Ugyanakkor Hunvaldnak nem kellett börtönbe vonulnia, mivel a bíróság beszámította a mintegy három éves, előzetes letartóztatásban töltött időszakot a büntetésbe.
Mint arról korábban részletesen írtunk, Hunvald György 1998-ban lett Erzsébetváros alpolgármestere, majd 2002-ben polgármester. A 2008-ban a társaival együtt ellene indított eljárásban előzetes letartóztatásba került, majd a társaságot ingatlanokkal kapcsolatos nagy értékű csalásokkal, magánokirat-hamisításokkal, vesztegetéssel, és bűnszervezet létrehozásával vádolták meg. Az ügyészség szerint a terheltek egyebek mellett nagy értékű önkormányzati ingatlanokat adtak el a piaci ár alatt. A másfél évig tartó per végén Hunvaldot az ingatlanpanamákban nem, hanem egyebek mellett lakáskiutalások kapcsán elkövetett hivatali visszaélésekben, magánokirat-hamisításban találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék, amely másfél év börtönnel sújtotta a volt polgármestert. A társaságból a legsúlyosabb büntetést – több mint hét évet – az erzsébetvárosi gazdasági bizottság volt SZDSZ-es tagja, Gál György kapta.
Hunvald György többet töltött előzetesben, mint amennyi a szabadságvesztése volt, így nem kellett börtönbe vonulnia; később ő kezdeményezett ezért kártérítési eljárást, amelyet a perújítás miatt felfüggesztettek. Hunvald ügye még kuszább lett, amikor másodfokon a Szegedi Ítélőtábla a hűtlen kezelés egy részében is elítélte – és büntetését egy évvel felemelte –, holott abban a Fővárosi Törvényszék korábban felmentette. A Kúria ezért utóbbi vádpontokban felmentette, az ügyészség azonban a folytatólagosan elkövetett bűncselekményekre hivatkozva perújítást kezdeményezett, amelyet az indítványt elbíráló Fővárosi Törvényszék megalapozottnak talált, ezért elrendelte az újabb büntetőeljárást, és azt a PKKB-ra szignálta.
Mint ismert, az ügyészség szerint Hunvald a VII. kerület MSZP-s polgármestereként színlelt szerződéseket kötött ismerőseivel, barátaival, ami után nem történt teljesítés, munkavégzés, és ezzel negyvenötmillió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak. Volt olyan szerződő, aki havi kétszázezer forintot kapott, de az eljárásban nem tudta megmondani, mi volt a dolga. Ezért és más kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt az ügyészség 3 év szabadságvesztést kért, amely másfél év letöltendő börtönbüntetést jelentett volna Hunvaldnak. Ezt úgy változtatta meg a bíróság, hogy az előzetesben töltött idő levonásával 1 év börtönbüntetésre ítélte az ex-polgármestert, és a perköltség megtérítésén felül több mint 27 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte őt Erzsébetváros javára. A bíróság indokolásában részletesen taglalta az egyes "tanácsadói szerződések" jogszerűtlenségét, külön kiemelve Czibula Csaba szerződtetését, valamint idézte Czibula vallomását, amelyben az egykori önkormányzati képviselő azt mondta: őt Gál György SZDSZ-es politikus "ellenőrzésére" szerződtették, valós önkormányzati tevékenységet nem végzett. A testvérvárosi kapcsolatok intézésére szerződtetett Szkvorcsinszkij Alekszander Petrovics szerződése szintén kirívó visszaélést mutat; a bíróság tudomására jutott információk szerint a "szakértő" semmit sem tudott a kerület partneri viszonyairól. Egyetlen "eredménye" egy levélváltás egy ukrán üdülőhellyel; ez 12 millió forintjába került az erzsébetvárosiaknak. Bár a bíróság öt vádpontjából négy esetében megállapította a bűnösséget, a rendkívüli időmúlás miatt a törvényileg lehetséges minimális büntetést szabta ki, amelynek értelmében nem kellett börtönbe vonulnia, csupán a 27 milliós büntetés megfizetésére kötelezték.
Szegény Ő!
Az ügyben az ügyészség súlyosításért, Hunvald enyhítésért fellebbezett, a másodfokú eljárás azonban helybenhagyta 2021 szeptemberében az elsőfokú ítéletet. Ezután a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, az előző perekben történt eljárási hibákra hivatkozva. A Kúria pedig a felülvizsgálati indítványnak megfelelően hatályon kívül helyezte a büntető ítéleteket – minderről Hunvald György közösségi oldalán írt bejegyzést. Ebben úgy fogalmaz:
Ma kézhez vettem a Kúria kiadmányát, amiben tájékoztatnak, hogy a felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívűl helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül 3 bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, de nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből, nem lehettem ügyvédjelölt, stb. Most a Kúria öttagú tanácsa igazat adott nekem. Mint írták, a végzésük ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
A volt szocialista politikus ezután arról értekezett, hogy ellene gyakorlatilag koncepciós eljárást folytattak, amely – Hunvald szerint – A tanú című filmben is megállná a helyét. (Itt érkeztünk el a történetben ahhoz a ponthoz, amikor érdemes elővenni a papírzsebkendőt és elmorzsolni egy-két könnycseppet szegény, meghurcolt, ártatlan H. Györgyért... Vagy mégsem?)
Eljárási hibákra hivatkozva sikerült megúsznia a börtönt
Igen szövevényesre sikeredett az az évekig tartó jogi eljárás, amelyben bár többször is bűnösnek mondták ki, végül mégis felmentették Hunvald Györgyöt. Az MSZP egykori politikusát 2009. február 10-én vonták büntetőeljárás alá. A KNYF csalással, hivatali visszaéléssel és magánokirat-hamisítással gyanúsította meg, majd a gyanúsítás időközben kiegészült hűtlen kezelés bűntettével is. Ebben az ügyben tartották fogva közel három évig, milliárdos csalássorozattal vádolva, amely vádak alól a bíróság jogerősen felmentette.
Ezzel egy időben a KNYF egy másik büntetőeljárást is indított Hunvald Györggyel szemben: 2010. augusztus 2-án ugyancsak hűtlen kezelés bűntette miatt vonták eljárás alá, a gyanúsítás tárgyát pedig olyan megbízási szerződések képezték, amelyek a másik ügyben szereplő megbízási szerződésekkel egy időben, vagy közel egy időben születtek. Hunvald védője ekkor indítványozta a két eljárás egyesítését, tekintettel arra, hogy a gyanúsítások tárgyát képező részcselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak, de akkor a KNYF ezt nem tartotta szükségesnek és indokoltnak.
Hunvald György 2008. február 10. napjától kisebb megszakítással 2011. október 4-ig előzetes letartóztatásban volt, ami miatt a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága el is marasztalta Magyarországot 2013. december 14-én. A KNYF az első eljárásban 2010 októberében emelt vádat. A zuglói ügyben a vádemelésre 2012 március első felében került sor, alig néhány héttel az első eljárás elsőfokú ítélethirdetése után. A zuglói ügyben egyébként 2011 decemberében tartott a KNYF iratismertetést, az első eljárásban 2012. február 24-én a Fővárosi Törvényszék hivatali visszaélés miatt, magánokirat-hamisítás és a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés egyes vádpontjaiban elítélte, míg a folytatólagosan elkövetett csalás miatt emelt vád alól felmentette. (A vád az ingatlanok kapcsán rendkívül súlyos, bűnszervezetben történő elkövetés volt.)
Az első eljárásban másodfokon a Szegedi Ítélőtábla járt el, ahol a Hunvald György jogi képviseletét ellátó ügyvédnő további bizonyítás érdekében tárgyalás tartását indítványozta a megbízási szerződések kapcsán, továbbá jelezte a bíróságnak a két folyamatban lévő eljárás egyesítésének szükségességét. A Szegedi Ítélőtábla az erre irányuló indítványokat elutasította. A Kúria, mint harmadfokú bíróság azonban helyt adott a védelem indítványának, a hűtlen kezelés (megbízási szerződések) tekintetében az ügyeket elkülöníttette, és egyesítés céljából megküldte a másodfokon eljáró bíróságnak, ugyanis a zuglói ügyben akkor még másodfokon folyamatban volt a bírósági eljárás. A fennmaradó cselekmények miatt eljárva jogerős ítéletet hozott, a büntetést az elkülönített ügyek súlyának megfelelően arányosan mérsékelte.
Mindeközben a zuglói ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék Hunvald Györgyöt jogerősen felmentette a hűtlen kezelés miatt ellene emelt vád alól. A zuglói ügyben meghozott jogerős felmentő ítélet megszületése után a Szegedi Ítélőtábla a Kúria mint legfőbb bírói fórum rendelkezését figyelmen kívül hagyta és nem egyesítette a hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő eljárásokat, és 2015 áprilisában elmarasztalta hűtlen kezelés bűntette miatt. A védelem ezt követően perújítási indítványt nyújtott be a Szegedi Ítélőtáblához arra hivatkozással, hogy a kétszeres eljárás tilalmába ütközik a döntés. A KNYF a perújítási indítvány elutasítására tett indítványt, és a Szegedi Ítélőtábla azonban elutasította a perújítást. Fellebbezésük eredményeként azonban a Kúria 2016 májusában elrendelte a perújítást, és egyben a Szegedi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék hűtlen kezelés ügyében hozott első és másodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárást megszüntette.
Ilyen előzmények után nyújtott be a KNYF 2016 júniusában perújítási indítványt a zuglói ügyben, mondván, hogy azok a részcselekmények, amelyek kapcsán jogerős felmentő ítélet született, és azok a részcselekmények, amelyek kapcsán a Kúria az ítéleteket hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette, folytatólagos törvényi egységbe tartoznak és azokat egy eljárásban kell elbírálni. A Fővárosi Törvényszék 2016. június 14-én rendelte el a perújítási eljárás lefolytatását. Ezt az eljárást az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. július 11-én kihirdetett jogerős ítéletében tisztességtelennek minősítette és ismételten elmarasztalta Magyarországot.
Bűnös, nem bűnös, ha mégis, akkor sem...?
Mindezek alapján kimondható: a Kúria felmentő ítéletét Hunvald leginkább jogi képviselőjének köszönheti – bár erre vonatkozóan egy fél mondatot sem sikerült kipréselnie magából közösségi oldalára írt bejegyzésében. A szocialista politikus ügyvédje találta meg ugyanis "a rést a pajzson", vagyis azokat az eljárási hibákat, amelyek megalapozták a Kúriának írt felülvizsgálati beadványt. Hunvald védelmét egyébként az a dr. Barabás Éva látta el az első- és a másodfokú eljárásban, aki – nem mellesleg – Lackner Csaba ügyvédje is...
Fotó: MTI/Kovács Tamás
