Gulyás Gergely a PS-nek: sajnos nincs jogi lehetőség az embercsempészek igazságos uniós elosztására
Sajnos nincs lehetőség az embercsempészek igazságos uniós szétosztására – reagált portálunk felvetésére Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A kancelláriaminiszter, akit többek közt a BRFK 2022-es embercsempészéssel kapcsolatos statisztikai adatai kapcsán kérdeztünk, kifejtette: az első lépés abben a kérdésben az lenne, ha az Európai Bizottság nem nehezítené a hatékony határvédelmet, nem vonná szankciók alá az unió határait védő országokat, és nem indítana ellenük kötelezettségszegési eljárásokat, mivel ma ez történik.
Portálunk a Kormányinfón felidézte: az Európai Parlament a héten jelentette be, hogy támogatóként csatlakozik a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított perhez az Európai Bíróságnál, ugyanakkor olyan nagy tagállamok, mint Franciaország vagy Németország még nem nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Olaf Scholz német kancellár a Politicónak nemrégiben adott interjújában ezt azzal indokolta, nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy az uniós tagállamok összefogtak Magyarország ellen. Portálunk felvetette, nem állnak-e elsősorban hungarofób megfontolások néhány tagállam a perhez való csatlakozása mögött, miközben a gyermekek védelmének kérdése másodlagos a számukra. Gulyás Gergely kérdésünkre elöljáróban úgy reagált, hogy véleménye szerint itt már rég nem a gyermekvédelmi törvényről van szó, hiszen annak utóéletét az európai sajtó maga alakította ki. A kancelláriaminiszter hozzátette: mindebből az következik, hogy ha egy európai politikus meg akar felelni saját országa sajtójának, aki jó politikusnak, jó embernek akar látszani, az akkor jár jól, ha rosszat mond Magyarországról. Úgy fogalmazott:
meggyőződésem, hogy az európai országok sajtója nem olyan sokszínű, mint ami például a Kormányinfókon is megmutatkozik, hanem egyhangú. Konzervatív sajtó nem létezik, és van egy fő irány, amelyet, ha egy újságíró nem követ, kiírja magát a szakmából. Elvileg természetesen a médiaszabadság törvényi szinten biztosított, de a gyakorlatban a sokszínűség semmiképpen nem érvényesül.
Gulyás Gergely megjegyezte, hogy a média nyomásának egyes kormányok ellen tudnak állni, mások viszont nem, így egyelőre nem tudni, Németország vagy Franciaország hogyan fog reagálni. Ugyanakkor úgy vélte,
az egész Európai Unió szempontjából nem szerencsés, ha egyes országok közvetlen érdekeltség nélkül más országokkal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásokba becsatlakoznak. Mindez ugyanis nem tesz jót egy elméletileg együttműködésen alapuló szövetségnek.
Brüsszel nem tartja be a határidőket
Portálunk korábban megírta: Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerdai Facebook-videójában azt állította, hogy a magyar kormány valójában nem is akarja megszerezni az uniós forrásokat. Véleményét azzal indokolta, hogy állítása szerint a magyar állam már így is túllépett egy, a kondicionálási eljárás kapcsán az unió által meghatározott sarokdátumot március 16-án, és az is kétséges, hogy a helyreállítási alappal kapcsolatos másik, március végi dátumra a magyar kormány fel tud-e mutatni bármi eredményt. Gulyás Gergely elöljáróban úgy reagált: mélységesen erkölcstelennek tartja, hogy miközben a magyar kormány, számtalan tisztségviselő nagyon komoly munkát végez azért, hogy hazánk hozzájuthasson jogos uniós forrásaihoz, azonközben egyes európai parlamenti képviselők havi hatmillió forintos jövedelemért azon ügyködnek, hogy ezek a források ne juthassanak el Magyarországra, majd utána azt mondják, hogy a kormány az, aki nem akarja azokat megkapni.
Ez az erkölcstelenségnek olyan mélysége, amit egyébként pont Ujhelyi Istvánról nem feltételeztem volna
– jegyezte meg a kancelláriaminiszter. Mint hozzátette, azt javasolja minden magyar EP-képviselőnek, legyen az akár bal- vagy jobboldali, hogy a saját hazájáért és ne az ellen dolgozzon Brüsszelben, és azért tegyen meg mindent, hogy a nekünk járó pénzeket megkaphassuk. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a magyar kormány minden vállalását teljesítette, olyanokat is, amelyeknek még csak közük sem volt az uniós joghoz, az Európai Bizottság mégis követelte.
A határidőket betartjuk, a bizottság néhány esetben azonban láthatóan szándékosan nehéz helyzetbe hoz bennünket azzal, hogy nem válaszolnak időben, a megszabott határidőt sokszorosan túllépve
– jegyezte meg.
Portálunk végezetül a BRFK statisztikai adataival kapcsolatban arról kérdezte a kancelláriaminisztert, hogy mivel húsz uniós tagállamból is fogtak el hazánk területén embercsempészeket, nem kellene-e elgondolkodni az eljárás alá vont elkövetők uniós szétosztásán. Mint Gulyás Gergely fogalmazott, sajnos erre nincs meg a jogi lehetőség; a megoldás inkább az lenne, ha az Európai Bizottság nem nehezítené a hatékony határvédelmet, nem vonná szankciók alá az unió határait védő országokat, és nem indítana ellenük kötelezettségszegési eljárásokat, mivel ma ez történik. Felvetettük: mivel a legtöbb elkövető román, szerb vagy ukrán állampolgár volt, nem kellene-e szorosabb együttműködést kialakítani ezekkel az országokkal. A kancelláriaminiszter úgy reagált, hogy ezek mind folyamatban lévő együttműködések, ennek ellenére sajnos a földrajzi realitást semmi nem tudja felülírni. Kifejtette, hogy az említett országoknak schengeni határzóna Magyarország, tehát itt mindig magas lesz az embercsempészet aránya. Ugyanakkor megjegyezte: jó lenne előrelépni legalább abban, hogy az az ítélet végrehajtása, vagy akár a büntetőeljárás átadható legyen, ez azonban ellentétes ezen országok érdekeivel.
Vezetőkép: MTI/Soós Lajos
