Hogyan alakult idén a hazánknak járó uniós források sorsa?
„Örömmel értesültünk arról, hogy a tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy hozzáférjünk az uniós forrásokhoz” – reagált decemberben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Bizottság legutóbbi döntésére, miszerint jóváhagyták a hazánk helyreállítási tervét kiegészítő, 4,6 milliárd euró értékű REPowerEU-fejezetet. A miniszter akkor kiemelte azt is, hogy megkezdődött az uniós források folyósítása is. Navracsics Tibor az Országgyűlés európai ügyek bizottságának decemberi ülésén részletezte, hogy újabb és újabb aggályokkal álltak elő Brüsszelben, amelyeket folyamatosan próbál a kormány kezelni. Hogyan tartották vissza a Magyarországnak járo pénzeket, majd hogy sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal? Összefoglalónk az idei év tárgyalássorozatáról.
Természetesen folytatjuk továbbra is a tárgyalásainkat, hiszen az a célunk, hogy minden Magyarországot megillető forráshoz hozzájussunk
– emelte ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter decemberben, amikor kiderült, hogy jóváhagyták a hazánk helyreállítási tervét kiegészítő, 4,6 milliárd euró értékű REPowerEU-fejezetet.
Mint ismert, az uniós pénzügyminiszterek pár hete elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, így újabb akadály hárult el a hazánknak járó források folyósítása elől. A helyreállítási terv az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül hivatalosan is kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitelrésszel és egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel a REPowerEU tervből. A Magyarországnak járó, 4,6 milliárd eurós REPowerEU keret 20 százalékát előlegként le lehet hívni, az első 460 millió eurós utalás februárig érkezhet, majd a következő 460 millió eurót az év végéig folyósíthatja az Európai Bizottság. Ugyanakkor szerdán az Európai Bizottság pozitívan értékelte az igazságügyi reformokat, így nagyjából tízmilliárd eurónyi forrás vált lehívhatóvá a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokból.
Navracsics Tibor Facebook-videójában emlékeztetett: tavaly ilyenkor sikerként könyvelték el, hogy le tudtak adni minden dokumentációt ahhoz, hogy Magyarország ne veszítse el az uniós forrásokat. Kiemelte, hogy ezzel szemben idén már ténylegesen is van okunk az örömre, miután a bizottság elismerte, hogy Magyarország teljesítette a megszabott feltételeket.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, múlt év decemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kizárják az Erasmus+ csereprogramból és a Horizont kutatási programból azokat az egyetemeket, amelyek alapítványi formában működnek. Ez összesen 21 felsőoktatási intézményt érintett akkor, amelyek korábban a modellváltás mellett döntöttek. Ez után idén tavasszal folytatott tárgyalások során, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok megfelelő kezelése érdekében az érintett politikai felső vezetők 2023. február 15-ig lemondtak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) kuratóriumokban betöltött pozícióikról vagy a politikai felsővezetői megbízatásukról. Ám az ügy itt nem ért véget: május elején az Európai Bizottság az alkalmassági kritériumokkal összefüggésben újabb elvárásokat fogalmazott meg. Többek között nyílt pályázati rendszert javasoltak a kuratóriumi tagok kiválasztása tekintetében. Volt még kifogása az Európai Bizottságnak az igazságügyi reform kérdésével kapcsolatban is.
Magyarország minden, az Európai Bizottság által szabott elvárást teljesít
– közölte márciusban Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Navracsics Tibor pedig egy interjúban kiemelte, hogy az Országgyűlés nem a március 31-i határidővel, hanem pár nappal később fogja elfogadni a szükséges törvénycsomagot, ami az Európai Bizottság tudtával, sőt, aktív támogatásával történt. Volt még egy kör, amelynek értelmében a magyar fél október 16-án kiküldte a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvénymódosítása iránti újabb törvényszöveg javaslatát.
A 2014–2020 közötti európai uniós finanszírozási időszak rendkívül sikeres volt Magyarország számára: a pénzügyi kerettervben 27 milliárd euró állt rendelkezésre, ennek a lezárása most van folyamatban, de már látható, hogy a finanszírozási időszak most is sikeres volt, hiszen Magyarország hagyományosan a legjobb uniós forrásfelhasználó országok közé tartozik
– emelte ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának decemberi ülésén tartott éves meghallgatásán. A miniszter elmondta, hogy Magyarország jelenleg 95 százalékos forrásfelhasználásnál tart, és bíznak benne, hogy ez még javulhat, ahogy haladnak a projektek elszámolásával.
A következő, 2021–2027 közötti időszakban 21,8 milliárd eurós kohéziós támogatásra jogosult az ország, és mivel tavaly sikerült az Európai Bizottsággal elfogadtatni a következő időszak operatív programjait, és a helyreállítási alapból finanszírozandó projekteket, így az ország elkerülte a forrásvesztést, és megindult az operatív programok megvalósítása is
– hangsúlyozta a miniszter.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
