A magyar embereknél megbukott Ukrajna EU-csatlakozása a Medián szerint
A Medián közvélemény-kutatása szerint a Magyarországon megkérdezettek 56 százaléka ellenzi Ukrajna csatlakozását az unióhoz, míg Szerbia felvételét 71 százalék támogatja. Emellett a társadalom 40 százaléka tart attól, hogy az amerikai elnök esetleges európai katonai elköteleződésének csökkenése Magyarországot orosz befolyás alá sodorhatja. A felmérés alapján a többség helyesen látja, hogy Ukrajna nem alkalmas az uniós csatlakozásra, egy kutatás szerint ugyanis szinte semmit nem teljesítettek Zelenszkijék a csatlakozási feltételek közül.
A felmérés kitért a Pride rendezvények társadalmi megítélésére is. Míg 2019-ben a lakosság mindössze hat százaléka támogatta, és 34 százaléka tiltotta volna be, addig mostanra a támogatók aránya 21 százalékra emelkedett, míg a tiltást pártolók aránya 27 százalékra csökkent. Azonban a kormánypárt szavazói eltérnek a trendtől: körükben a Pride elfogadottsága csökkent, míg a tiltás támogatottsága jelentősen, 38 százalékról 53 százalékra nőtt.
Magyarország Európai Uniós tagsága továbbra is széles körű támogatottságot élvez, a megkérdezettek 86 százaléka támogatja azt, többségük teljes mértékben. Az ország uniós politikáját illetően azonban megoszlanak a vélemények: a teljes népesség 53 százaléka úgy véli, hogy Orbán Viktor politikája az EU gyengítését célozza, míg 40 százalék szerint a közösség reformját szolgálja. A Fidesz támogatói közül 87 százalék a reformot látja benne, míg a Tisza Párt szavazóinak 93 százaléka szerint a miniszterelnök inkább az unió gyengítésére törekszik.
A kutatás az EU bővítésével kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A megkérdezettek 56 százaléka ellenzi Ukrajna csatlakozását az unióhoz, míg Szerbia felvételét 71 százalék támogatja, ebből 21 százalék határozottan. Ez az adat azért is fontos, mert Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító népszavazást tartanak Ukrajna EU-tagságáról a nemzeti konzultáció mintájára.
Amíg tart a háború, szóba se jöhet Ukrajna EU-csatlakozása
Mint arról beszámoltunk, háború végleges lezárásáig Ukrajna semmiképpen nem képes az uniós csatlakozási feltételek teljesítésére – állapította meg legfrissebb elemzésében a Tényellenőr. A kutatás szerint egy sor kritérium hiányzik az ukrán integrációhoz, amit alig három éve az Európai Bizottság jelölt ki az ország számára. A háború kitörése óta több területen inkább visszalépéseket tett az ország az uniós integráció terén, a Tényellenőr elemzése szerint a korrupció és az oligarchák túlhatalma jelenti a legnagyobb kockázatot. Orbán Viktor szintén az ukrán integráció kockázatairól beszélt és bejelentette, véleménynyilvánító népszavazáson dönthetnek a magyarok arról, hogy szeretnék-e Ukrajna uniós csatlakozását támogatni.
Az Ukrajnával kapcsolatos bizonytalanságok egyik oka, hogy a korrupció elleni küzdelem és a jogállamisági reformok terén visszalépések tapasztalhatók, valamint a gazdasági helyzet is jelentős kihívásokat tartogat, tekintve a magas államadósságot és a háborús károkat. Ukrajna ugyanis jelenleg egyáltalán nem teljesíti az uniós csatlakozási kritériumokat.
Szakértők szerint késnek a jogállamisági, antikorrupciós és bírósági reformok is, a problémát pedig tetézi a kisebbségekkel való bánásmód.
A kisebbségi jogok terén 2017-ben és 2019-ben olyan törvényeket fogadtak el Ukrajnában, amelyek jelentősen szűkítették az anyanyelvhasználati lehetőségeket az oktatásban és a közéletben. Bár 2023 végén Ukrajna bizonyos mértékben enyhített ezeken a szabályozásokon, a magyar és más kisebbségek helyzete továbbra sem tért vissza a 2015 előtti állapotokhoz. A Velencei Bizottság vizsgálata szerint az ukrán kisebbségi törvények több ponton is sértik az európai normákat, például a tudományos és filmes nyelvhasználat korlátozásával, valamint a nyilvános helyeken történő kizárólagos ukrán nyelvhasználat előírásával.
Forrás: Medián, Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
