Brüsszel a gyermekvédelem miatt tart vissza forrásokat Magyarországtól, az ellenzék pedig ehhez asszisztál, amikor a kiskorúak védelme ellen hergel
Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültségek egyik központi eleme a gyermekvédelmi törvény, az Európai Bizottság 2024-ben már nyíltan elismerte, hogy részben emiatt tartja vissza a hazánknak járó uniós forrásokat. A vitatott jogszabály, amely a pedofil bűnözőkkel szembeni szigorúbb fellépést és a gyermekek "családon kívüli szexuális nevelésének" tilalmát célozza, jelentős nemzetközi és hazai ellenállást váltott ki. Míg az uniós intézmények szerint a törvény sérti az alapjogokat, a magyar kormány szerint a gyermekvédelem erősítése a cél. A Tényellenőr cikkében arról ír, nem igaz, hogy a gyermekvédelem ne fejlődött volna az elmúlt években, aki pedig ilyesmit állít, az Brüsszel kottájából játszik.
A törvény elfogadása és az azt követő politikai hullámverés nem csupán jogi, de gazdasági kérdéseket is felvet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024 januárjában nyilvánosan is megerősítette: az LMBTQ-jogok védelmének hiánya, illetve a gyermekvédelmi törvény szerepet játszik a források visszatartásában. Ugyanezt a vonalat képviselte Didier Reynders uniós biztos is, bár a konkrét feltételeket nem részletezte. A magyar kormány szerint az EU ezzel nyomást gyakorol, és a szuverén gyermekvédelmi politikát próbálja befolyásolni.
A hazai politikai élet is megosztott. Magyar Péter, az ellenzéki Tisza Párt vezetője úgy véli, hogy a lengyel példát követve kompromisszumra kell törekedni Brüsszellel – ehhez viszont szerinte elengedhetetlen a vitatott törvény visszavonása. A politikus országjárása során többször is bírálta a gyermekvédelmi intézmények állapotát, a szakmai hátteret, valamint a dolgozók számát és megbecsülését.
Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció és a Tényellenőr.hu cikke részletesen bemutatja az elmúlt 14 év gyermekvédelmi fejlesztéseit. Több mint száz intézmény újult meg ez idő alatt, 5,36 milliárd forintot fordítottak energetikai korszerűsítésre, akadálymentesítésre, illetve épületfelújításokra. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság további beruházásokat is tervez, az idei évben például több mint egymilliárd forint jut ilyen célokra.
Nem csak az infrastruktúra fejlődött: a gyermekvédelmi rendszer integrálása, a családsegítők és gyermekjóléti központok összevonása után nőtt a dolgozók száma. A hangsúly – összhangban az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével és a Gyvt. rendelkezéseivel – a családban történő nevelésen van. Ennek érdekében az örökbefogadási folyamatokat is egyszerűsítették, a nevelőszülői rendszer pedig kiemelt támogatást kapott. A nevelőszülők száma 2010 óta összességében nőtt, különösen a speciális nevelési igényű gyermekeket ellátó családok esetében.
Az örökbefogadások száma is emelkedett: 2022-ben például 26%-kal nőtt az előző évhez képest, elsősorban a szakellátásból kikerülő gyermekek örökbefogadásának köszönhetően. A gyermekvédelmi intézményekben nevelkedő gyermekek száma ennek megfelelően csökken, különösen az átmeneti otthonok esetében, ahol 2023-ra kétharmadára esett vissza a gondozottak száma.
A gyermekvédelmi rendszer fontos eleme a családtámogatási rendszer is, amelynek anyagi bázisa jelentősen bővült: a GYED összege például közel négyszeresére nőtt 2010 óta. Az állam célja, hogy a gyermekek szegénységi kockázatát is csökkentse, elősegítve ezzel a családban történő nevelést és az ellátórendszer tehermentesítését.
Mindezek ellenére a nemzetközi és hazai bírálatok továbbra is fennállnak. Az Európai Unió Bírósága előtt jelenleg is zajlik a gyermekvédelmi törvényt érintő per, amelynek kimenetele alapvetően befolyásolhatja a Magyarországnak járó források sorsát. A vita tehát nem csupán jogi, hanem politikai és gazdasági kérdés is – amelynek végkimenetele meghatározhatja a magyar gyermekvédelem jövőjét is.
Forrás: Tényellenőr, Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
