Szijjártó Péter: A "luxizás" nem jobboldali sajátosság, hanem általános norma
Szijjártó Péter
Fotó: Bodnár Boglárka
Terjedelmes interjút adott Szijjártó Péter az Indexnek. A külgazdasági és külügyminiszter többek között beszélt arról, hogy miként születik döntés a külföldi beruházási szándékokról, az Állami Számvevőszék működéséről és a „luxizásról.”
„Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: a hivalkodás nyilvánvalóan nem erény”
– nyilatkozta Szijjártó Péter az Indexnek arról, hogy állami támogatásokban részesülő „NER- közeli vezetők” hajlamosak nyilvánosan „luxizni.”
A külgazdasági és külügyminiszter közölte, ez a kérdés, nem az ő terepe, hiszen gazdaságpolitikával és nagyvállalatokkal foglalkozik.
Az én látókörömben legalább annyi, de inkább több olyan gazdag ember, vállalkozó, vállalatvezető van, akiknek a vagyonosodása még bőven a 2010 előtti időszakhoz kötődik. Érdekes módon ők nincsenek kitéve az ilyen típusú erkölcsi ítéleteknek
– mondta a miniszter, hozzátéve:
"Bár a hivalkodás nem erény, fontosnak tartom, hogy azt ne csak a jobboldalra szűkítsük, hanem általános normaként kezeljük.”
Hangsúlyozta, hogy gazdaságot pártállás alapján nem lehet szervezni, és soha nem szenvedett kárt egyetlen baloldali vállalkozó sem pusztán politikai okokból. Példaként említette Kóka Jánost, aki korábban a Gyurcsány-kormány minisztere és az SZDSZ elnöke volt, de vállalkozásai több alkalommal is támogatást kaptak, mert munkahelyeket teremtettek. A miniszter szerint ha újra kellene döntenie, ugyanígy cselekedne, mert az ország sikere az, ha munkahelyek jönnek létre, függetlenül a vállalkozó politikai kötődésétől.
Egyszerű és gyors a magyar rendszer
Arra a kérdésre, hogy mit kell tudni az egyedi kormánydöntésekről és hogyan születik döntés egy külföldi beruházási szándékról, a miniszter elmondta, hogy a jelenlegi rendszer 2014 óta működik, amikor összekapcsolódott a külügy és a külgazdaság, és nemcsak külföldi, hanem magyar vállalatok beruházásait is támogatják egyedi kormánydöntésekkel.
A rendszer egyik legnagyobb előnyének az egyszerűségét és a gyorsaságát nevezte.
Példaként említette, hogy ha egy nagy nemzetközi cég, például a BMW, új beruházási helyszínt keres, akkor megkeresik őket, és ilyenkor egyablakos ügyintézést biztosítanak: a cégnek nem kell külön-külön hat-nyolc állami szervvel egyeztetnie, elég a HIPA-val, amely az egész folyamatot menedzseli.
Ismertette, hogy az egyeztetés során meghatározzák a beruházás nagyságát, a teremtendő munkahelyek számát és bérszintjét, valamint az infrastrukturális igényeket, mivel egy-egy beruházás akár egy teljes térség életét is megváltoztathatja, ami különböző fejlesztéseket tehet szükségessé. Miután mindezt felmérik, és látják a foglalkoztatotti létszámot, a béreket és a várható adófizetést, kalkuláció készül arról, hogy az adott vállalat jelenléte mit jelent a magyar gazdaság számára a következő tíz évben.
Ehhez igazítják a támogatási ajánlatot, majd megkezdődnek a tárgyalások. Elmondta, hogy a cég ilyenkor vagy elfogadja az ajánlatot, vagy alkudozik – például ha máshol jobb ajánlatot kapott. Ilyenkor megvizsgálják, tudnak-e jobbat ajánlani, vagy emelni a támogatást, ha a vállalat is növeli vállalásait. A folyamatot komplex számítási rendszerként jellemezte, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság jól járjon. A cégek szerinte szeretik ezt a struktúrát, mert gyors és kiszámítható. Hangsúlyozta, hogy a rendszer tizenegy éve változatlan formában működik, ugyanazokkal az emberekkel és intézményrendszerrel, ami nagy előny, és kevés ország tud ilyet kínálni. Hozzátette, hogy 2014 óta – a COVID-időszak kivételével – minden évben megdőlt a beérkező működőtőke rekordja.
Pozitívak a vállalatok visszajelzései
A gazdasági számítások készítésével kapcsolatban kifejtette, hogy a beruházások idevonzásáért felelős ügynökség, a HIPA, a Külügyminisztérium alá tartozik, és kormánybiztos vezeti, mivel a beruházások több olyan területet is érintenek, amelyek más minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Példaként említette, hogy egy beruházáshoz sokféle engedély kell – építési, környezetvédelmi, vízhasználati –, amelyek különböző hatóságokhoz tartoznak. A HIPA vezetője, mint kormánybiztos, ezekkel a tárcákkal tartja a kapcsolatot, és minden pénzügyi támogatási ajánlatot egyeztetnek az érintett minisztériumokkal. Csak akkor teszik meg az ajánlatot, ha minden fél rábólint.
A polgármesterekkel folytatott tapasztalatairól elmondta, hogy bár a folyamatok nem mindig mennek zökkenőmentesen, a vállalatok visszajelzései pozitívak, és kifejezetten szeretnek velük dolgozni.
„Tizenegy éve azon dolgozom, hogy ez a minisztérium egy nemzetközi szinten is versenyképes beruházásösztönzési rendszert működtessen. A HIPA-nál olyan szakemberek dolgoznak, akik a versenyszférában is simán megállnák a helyüket – sajnos mondom ezt, mert gyakran meg is történik, hogy elviszik őket a cégek. Amikor egy nagyvállalat Magyarországra jön, mindig kap egy dedikált ügyintézőt. Egyetlen kapcsolattartóval kell dolgozniuk, aki végig viszi az egész projektet. És gyakran az történik, hogy amikor a cég letelepedik, megépíti az üzemet, elindul a működés – egyszerűen átcsábítják magukhoz azt az embert, aki addig az ügyeiket intézte”
– fejtette ki a tárcavezető.
Csaknem 180 ezer új munkahelyet teremtettünk
Az Állami Számvevőszék kritikáira reagálva megalapozatlannak nevezte azt az állítást, hogy a támogatási döntések mögött nem minden esetben állnának pontos számítások. Elmondta, hogy minden felvetésre reagáltak, és ha vita van a szakértők között, azt nyíltan vállalják, mert tudják, hogy igazuk van. Hangsúlyozta, hogy minden esetben a lehető legalaposabb és legkomplexebb elemzést készítik a nemzetgazdasági hatásokról.
Ismertette: az elmúlt 11 évben a HIPA támogatásával 2249 beruházási projekt kapott pozitív döntést, amelyek több mint 60,5 milliárd eurónyi befektetést és mintegy 176 500 új munkahelyet jelentettek.
Ezekért, mint mondta, vállalja a felelősséget, és szerinte annak megítélése, hogy egy-egy projekt gazdaságpolitikai vagy stratégiai szempontból helyes döntés volt-e, nem az ÁSZ feladata.
Az akkumulátoripar kiemelt támogatását indokolva elmondta, hogy az autóipar jövője az elektromos autóké, és globális trendként zajlik az átállás. Magyarország ebbe a versenybe beszállt, nagy gyárakat hozott ide, és gyakran nyugat-európai vetélytársakkal szemben kellett megvédenie ezeket. Állítása szerint külföldről finanszírozott propagandát is terjesztettek az akkumulátorgyárak ellen, például Komáromban és Gödön, de ezek a hírek nem feleltek meg a valóságnak.
Kifejtette, hogy az akkumulátorgyárak nagy előnyt jelentenek a településeknek, és szoros kapcsolatban állnak a Magyarországon működő nagy német autógyártókkal. Úgy véli, ha ezek a környezetvédelmi elkötelezettségükről híres cégek Magyarországot választják, az nem lehet rossz döntés. Orbán Viktor szavait idézve hozzátette, hogy 500 ezer ember megélhetése függ a magyar autóipartól, amely az elektromos meghajtás felé tolódik, ezért a kormány lépései nem kényszerpálya, hanem stratégiai előny megszerzését célozták.
Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka
