Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a gondolatot még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban. Bár ez nem azt jelenti, hogy a magyar állam bármely módon bele akarna szólni egy szomszédos ország oktatási rendszerébe, mégis kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunk második részében Erdély és Székelyföld után a Felvidéket vesszük górcső alá, többek közt arra választ keresve: hogyan hatott az alig harminc éves Szlovákia nemzeti önállósága az oktatásra; hogyan birkózik meg a szlovák történelemszemlélet az évszázados együttéléssel a Magyar Királyságban; milyen fogalomhasználat különíti el a Trianon előtti és utáni Magyarországot; mire is lenne jő egy kerettanterv a magyar iskolák számára?
„Fontos lenne, hogy magyar történelemből ne nyolc különféle verziót tanuljanak a gyerekek Kárpát-medence-szerte a magyar iskolákban” – ezt még idén júniusban nyilatkozta portálunknak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Ebből a gondolatból kiindulva indítottuk cikksorozatunkat, hogy pontosan megismerhessük, hogyan, milyen tartalommal is zajlik a történelemoktatás a különböző határon túli magyar iskolákban. Célunk elsősorban a megismerés, az oktatási struktúra megértése, a valóság rögzítése, nem bármiféle beleszólási szándék vagy ítélkezés. Támpontkeresés egy ideális és elfogadható kerethez, amelyben a magyarság a Kárpát-medencében ápolni képes hagyományait, gyökereit. Ehhez nyújtott segítséget aktuális cikkünkben Horváth Péter, a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium tanára, amelyben ezúttal a Felvidék kerül górcső alá.
Sorozatunk első, „A román tankönyvek sem vitatják a Magyar Királyság történelmi szerepét” című cikkét itt olvashatják.
Az alapvető kiindulópontunk a Kárpát-medence eltérő magyar történelem oktatásának kérdése, problematikája, de kezdjük a beszélgetést onnan, hogy mindennek van történelme, így a felvidéki magyar oktatásnak is. Hogyan lehetne ezt felvázolni?
Az első fontosabb állomás 1989, akkor ugyanis a rendszerváltással kikerült a tankönyvekből a kommunista ideológia. Ugyanakkor ezt Szlovákia önállósulásával és a Mečiar-kormány megalakulásával felváltotta egy eléggé nacionalista történelemszemlélet, de ez a közbeszédben is tetten érhető volt akkor. A következő korszakhatárt a Mečiar-kormány vége jelentette, hatalma megdőlésével nem tért vissza a nacionalista szemlélet, bármilyen kormány is alakult Szlovákiában.
Miben tért el a kommunista és az azt követő nacionalista történelemszemlélet?
Mivel a fiatalabb generációhoz tartozom, tanári emlékeim ebből a korszakból nincsenek. A kommunista időkben a marxizmus volt az oktatás ideológiai alapja. Miután Mečiar vezetésével Szlovákia a Csehországtól való elszakadás, az önállóság mellett döntött, de ezzel közel sem értett mindenki egyet és a kérdésben népszavazást sem tartottak, ezért a szlovák nemzeti öntudat erősítése politikai programmá vált, ez pedig beszivárgott a tankönyvekbe is. Volt olyan év, amikor kétnyelvű bizonyítványokat sem volt hajlandó kiadni a szlovák állam. Egy fiatal ország akarta bizonygatni nemzeti önazonosságát, sok esetben a magyarság kárára. Ennek az oktatás tekintetében a Mečiar-korszakkal vége szakadt.
Diákok a Mikszáth Kálmán Magyar Tannyelvű Alapiskolában, a felvidéki Ipolyvarbón. Fotó: MTI
Térjünk rá a magyar történelem oktatásának kérdésére, és kezdjük is mindjárt az alapoknál. Hogyan is tanulnak a felvidéki magyar gyerekek általános és középiskolában?
A magyar iskolákban maga az oktatás teljes mértékben magyar nyelven zajlik, csak a szlovák nyelv és irodalom órákat tartják szlovákul, itt tehát nincs probléma. Történelemből vannak olyan tankönyvek, amelyek teljes mértékben a szlovák tankönyvek tükörfordításai, viszont vannak olyan könyveink is, amelyeket szlovákiai magyar történészek írtak. Ezek közül szabadon lehet választani. Még a szlovák nyelvkönyvek szintjén is vannak olyanok, amelyek kimondottan a magyar tanulók számára íródtak, és úgy tanítják a szlovákot, mint idegen nyelvet. A szlovákok nem szeretik ezt a kifejezést, ők azt hangsúlyozzák, hogy a szlovák a második anyanyelv, ami persze nem igaz. A biológia, kémia, matematika tekintetében, ha szakmailag jó egy szlovák tankönyv, nincs baj a magyarra fordított változatával sem. Probléma inkább a történelem tankönyvek kapcsán merül föl ilyen esetben.
Mielőtt a problémákra térnénk, tisztázzuk, hogyan is tanulnak a diákok történelmet általános iskolában és középiskolában?
Általános iskolában ötödik osztályban lép be a történelem, amelyet kilencedikig tanulnak a tanulók. Középiskolában három évig tanulják a történelmet, a tananyag és a tematika megegyezik, természetesen a középiskolában mélyebben és több szempont mentén folyik a tananyag átadása. Egy lényeges különbség, hogy a magyarral ellentétben Szlovákiában nem kötelező érettségi tantárgy a történelem. Magyarországon ilyen szempontból erősebb a történelemtanítás, hiszen mindenki számára kötelező vizsgát tenni, Szlovákiában nem kap akkora teret, akkora hangsúlyt a történelem.
A vizsgabizottság tagjai a magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi vizsgán a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola egyik tantermében, a szlovákiai Rozsnyón. Fotó: MTI
Csak, hogy egy összehasonlítás erejéig utaljak a cikksorozat előző részére, én ott tudtam meg, hogy Erdélyben egyetemes történelmet tanulnak, és külön tanórákon jön be a román és a magyar történelem…
Felvidéken a történelemórákon párhuzamosan halad a világtörténelem és a szlovák, illetve magyar történelem oktatása egy tanórán belül. Alapvetően tehát egy történelem tantárgy van, amelynek része a világtörténelem és a magyar, meg a szlovák.
Miben sajátos a felvidéki magyar történelemoktatás Kárpát-medencei kitekintésben? A két nép történelme szorosan összefügg, hogyan lehet ebből speciálisan szlovák történelmet kreálni?
Egyik fontos eltérés, egyszersmind probléma is, hogy van egy szlovák történelmi kerettanterv, amelyben a szlovák és a magyar történelem egészen Trianonig ugyanaz, majd Csehszlovákia megjelenésével különválik. A középkori állam, a felvilágosodás, az ipari forradalom tananyaga megegyezik, viszont Trianontól kezdve már csak Csehszlovákiával foglalkozik a tankönyv. A magyar iskolákban ezért a történelemtanárok plusz munkával, a tantervet kibővítve oktatják a Horthy-rendszert, a II. világháborút, a kommunista rezsimet.
Kanyarodjunk még vissza kicsit a két nép együttéléséhez, amely legalábbis a Honfoglalás idejétől biztosan datálható. Hogyan viszonyul a szlovák történelemoktatás a Magyar Királyság kérdéséhez?
Ez szintén egy lényeges kérdés, a szlovák történelemírásnak ugyanis van egy külön szava a Magyar Királyságra, amelynek nincs lényegében magyar fordítása: az Uhorsko. Ezzel próbálják érzékeltetni, hogy ez egy többnemzetiségű ország volt. Ezt a kifejezést alkalmazzák következetesen Trianonig. Ha úgy vesszük, ebben az elnevezésben, amelyre mi a Magyar Királyságot használjuk, számukra nincs benne, hogy magyar. Olyan kifejezés, amely a magyar identitás kialakulása előtti szót vesz alapul, elkerülve a Magyar Királyság idejének szorosabb magyarsághoz való kötődését.
Tehát, ha jól értem, a Kárpát-medencében egészen Trianonig volt egy Uhorsko, aztán egyszercsak előkerül Magyarország?
Pontosan, Trianonig az Uhorskót, utána már a Maďarskót használják.
Tanulók játszanak a Szent István Egyházi Alapiskolában a szlovákiai Szádudvarnok-Méhész községben. Fotó: MTI
Ha már ilyen élesen elválik a két fogalom, hogyan éltek a szlovákok saját megítélésük szerint ebben az Uhorskóban?
Nem ismerek minden szlovák történelemkönyvet, elsősorban abból tudok kiindulni, amit az egyetemen tanultam. Egyetem alatt teljes mértékben szlovák nyelven folyt az oktatás, szlovák szemszögből, és azt kell mondanom, teljesen korrekt volt a tananyag, kezdve az Árpád-házi királyoktól. Természetesen, ahogy az egyetemi oktatásba, úgy a tankönyvekbe is hangsúlyosabban kerül be a saját nemzeti ébredésük a XIX. században, itt már van egy kis hangsúlyeltolódás. Míg a magyar történelemnek is megvannak a fontos állomásai a nemzeti ébredés terén, kezdve a nyelvújítással, később Széchenyi vagy Kossuth alakjával, úgy a szlovákoknak is megvannak azok a történelmi alakjai, akik a XIX. században a szlovák nemzeti gondolat élére álltak.
A XIX. század különösen is érdekes abból a szempontból, hogy a Habsburg-ház mindent elkövetett, hogy összeugrassza a Kárpát-medence népeit a magyarság rovására. Ľudovít Štúr, a szlovák ébredés egyik alakja például az osztrákok oldalán harcolt az 1848-as szabadságharc idején. Ez csak egy zárójeles kérdés, de van bármilyen utalás a szlovák történelemszemléletben, hogy más szlovákok éppen a magyarok mellé pártoltak ugyanebben a szabadságharcban?
A szlovák történelemoktatásban, legalábbis egyetemi szinten megjelent, hogy a szlovák hozzáállás nem volt egységes 1848-ban, azaz voltak olyan szlovákok, akik kimondottan támogatták a magyar reformkori eredményeket, mert talán úgy érezték, hogy a magyarok ígértek többet. És születnek olyan munkák, könyvek, amik egymás mellé tudják állítani a két perspektívát, különböző szemszögből is be tudják mutatni ugyanazt a világtörténelmi helyzetet. Volt különben egy olyan kezdeményezés is, hogy legyen egy közös magyar–szlovák tankönyv, amit használnának mind a magyar, mind a szlovák iskolákban és amelyben mindkét szemszög megjelenne, de egyelőre nem született még meg.
Nemcsak a történelmen, de meghatározó történelmi szereplőkön is közösen osztozunk. Van arra példa, hogy a szlovákok megkísérelnek kisajátítani egyes történelmi alakokat, mint például Romániában a Hunyadiakat és Mátyás királyt?
Bél Mátyás egy vitatott alak, akit különben, ha megkérdeztek volna, nem értette volna a kérdést, hogy magyar-e, vagy szlovák, esetleg német. Mindhárom nyelven beszélt, írni latinul és németül írt. De kifejezett kisajátítás, vagy a származásának elferdítésére nem tudok példát mondani. Petőfi is Petrovicsról magyarosította a nevét, de ő egyértelműen magyarként azonosította magát.
Onnan is jutott az eszembe ez a kérdés, mert egyes felvidéki várakban, múzeumokban meglehetősen negatívan festik le az ott székelő magyar földesurakat, vagy gonoszként, vagy félőrültként, a népet sanyargató rabszolgatartóként ábrázolva őket. Azt tapasztaltam, hogy ezeken a helyeken, ha nem lehetett szlovákosítani a történelmi személyeket, akkor rendszerint negatívan ábrázolták…
Valóban lehet hasonlót érzékelni, de ennek a hivatalos történetíráshoz nincs igazán köze. Minden nemzet körében terjednek olyan mítoszok, amik nem teljesen fedik a valóságot. Főleg, ha elmegyünk a tisztán szlovákok által lakott vidékekre, nem biztos, hogy a nemesi családok történetét úgy halljuk vissza, ahogy azt szeretnénk. De hangsúlyozom, ez nincs jelen a szlovák történelemoktatásban. A szlovák közösségben ugyanakkor egyértelműen él egyfajta magyar elnyomás képe, amely leginkább az Osztrák–Magyar Monarchia „magyarizációs” törekvéseihez köthető. Akkor valóban volt egy ilyen szándék, hogy minél több magyar legyen Magyarországon, ez a gondolat az akkori oktatásban is természetszerűen megjelent. Arról azonban sokan elfeledkeznek, hogy ebben az időben az asszimiláció is felgyorsult, különösen a városiasodásnak köszönhetően. A magyar elnyomás képét magánbeszélgetésekben is sokszor visszahallani. A két nép összefogásáról, közös harcairól annál kevesebbet. A közös történelmi emlékezet a XIX. század tapasztalataiból építkezik, amikor nemcsak idegen ellenség ellen, de egymás ellen is voltak konfliktusaink.
Milyen feladatot, kihívást lát a jövőre nézve a történelemoktatás terén?
Egyik fontos feladat lenne, hogy legyen egy külön kerettanterv a szlovákiai magyarok számára, amely alapján lehet tanítani a magyar történelmet a szlovákiai magyar iskolákban. Azután kellenének a kerettanterv alapján elkészülő tankönyvek. Ehhez arra lenne szükség, hogy mindkét fél megegyezzen abban, hogyan jelenjen meg a szlovák és a magyar nézőpont is az oktatásban.
Ez azt jelentené, hogy nem válna többé szét az Uhorsko és a Maďarsko?
Hogy ez a két fogalom eggyé váljon az oktatásban, teljesen irreális törekvés. Magyar szempontból furcsa lehet, hogy mi használjuk ezt a két kifejezést, de ha a kifejezés meg is marad, viszont ezen belül mindent úgy taníthatunk, ahogy történt, akkor ez már egy előrelépés. Az ideológia kezd kikopni a történelmi szóhasználat mögül.
Vezetőkép: MTI/Komka Péter (a kép illusztráció)
Susánszky Mátyás
2022-10-11 at 20:44
Kicsit megbántam ezt a címadást, nyilván köze van a cikkhez, és a figyelemfelkeltés volt a célom vele. De a cikkel, magával nem. Sajnálom, hogy a kommentek alapján valójában kevesen olvasták el és akarták megérteni a hozzászólók, miről is van itt szó…
Ba
2022-10-11 at 13:38
Van ám ifjabb szomszédunk is , aki a nyugati jibejájis demokráciák példaképe és horogkeresztes zászlók alatt védik a kisebbségeiket.. ez a ma született bárányok országa!
.
Ba
2022-10-11 at 13:13
Lel,
10/10! : )
Lel
2022-10-10 at 21:16
a lovák történelemkönyv, csak egy rövid kis SMS…
Ungarn über alles
2022-10-10 at 20:26
Tudományos libsizmus
16:40
némely rühes lavóros kanálison látható az a bicskanyitogató reklám, hogy “jöjjön szlovákiába” – hogy megismerje a magyar Felvidéki táj szépségeit
odu
2022-10-10 at 20:04
Ha Kézainak adunk igazat, akkor úgy 375 körüli Tárnokvölgyi csata/Dunántúl elfoglalása/ óta kéne számítani Magyarország történetét.De lehet rivotrilra itta a feleseket vagy jóféle kínai cucossal turbózta magát, elvégre nehéz meló lehet összedobni egy Gestát.
DörrögZuldán
2022-10-10 at 19:43
Kedves Hesslerezredes!
Közjogilag a magyar állam sosem szűnt meg, nem volt az örökös tartományok része, a Pragmatica Sanctio 1723-tól sem szüntette meg az önálló létünket és a rendi gyűlés is működött (időnként).
A nemesség (kicsik és nagyok) jelentékeny hányada árpád kori felmenőkkel bíró magyar volt, nem kozmopolita. Érdemes megnézni a felkeléseinkben részt vevő nemesek családneveit. Néhány nemzetség nyilván pl. besenyő eredetű volt a mi vidékünkön, de ez nem jelentett semmilyen különbséget, amint tót, krobót, stb. eredetű családok is elmagyarosodtak (Szlavóniában ez fordítva is előfordult, lsd. Janus Pannonius családja).
A latin államnyelvi státusza pedig azért maradt fenn sokáig, hogy ne a német legyen a közvetítő nyelv.
pragmatika
2022-10-10 at 18:34
@PG
“Ők is harcoltak a magyar hazáért.”
Valószínű igen. Azonban van egy óriási különbség a Magyar, meg a tót nemzetiség között. Mégpedig az, hogy a tótok lakta részeket nem érintette (legalábbis messze nem annyira mint minket) a törökök elleni 150 éves háború.
Míg nálunk a folyamatos hadi cselekmények nyomán hatalmas területek váltak lakatlanná, ők ott fenn északon viszonylagos nyugalomban éltek. Mondhatni, mi fizettük meg az árát annak, hogy ők ott építgették a kolóniájukat. Valószínű ők is harcoltak, csak ezt nem az otthonuk közelében kellett megtenniük, esetleg végignézve, hogy a családjukat kiirtják. Szóval tulajdonképpen q.vára mi fizettük meg az árát, hogy ők ott viszonylagos nyugalomban élhettek.
Hálából még mindig él a Magyarok kollektív bűnösségét kimondó jogszabályuk.
Én most is azt mondom, egyszerűen be kellett volna hódolni a törököknek.
Ennek nagy előnye lehetett volna, hogy a Habsburgokat legalább letudhattuk volna.
Mi bajuk lett a szerbeknek oláhoknak ? Semmi. Ugyanis azzal, hogy beolvadtak az oszmán birodalomba, viszonylagos békében élhettek. Sőt, még a vallásukat is gyakorolhatták.
Nálunk akadt meg az oszmán birodalom terjeszkedése. Meghálálták ? Ja. 150 év elteltével nemzetközi haderővel kicseszték innen a törököket, hogy aztán a habsburgok csicskái lehessünk.
Amlodipin
2022-10-10 at 18:34
Ez a kétféle megnevezése a magyaroknak nem csak szlovák találmány. A románok is Magyarországot Ungaria-nak, az itteni magyarokat ungurnak mondják, míg az erdélyi magyarokat és anyanyelvüket maghiar-nak nevezik hivatalosan. Ezzel is sulykolva, hogy az ottani magyarok az ő birodalmukba betévedt egyik kisebbségi csoport tagjai, nincs közük Ungaria-hoz, nem hogy valaha ugyanannak az Ungaria-nak az állampolgárai lettek volna, természetesen az Erdélybe beszivárgó egyéb népekkel együtt. Romániában nincs ungur kisebbség.
TS
2022-10-10 at 18:28
MISZTOTFALUSI, ez talán nem egészen így van, pontosabb, ha azt írjuk, a Felföldön élő szlávok “ráfolyva” az ottani régi magyar telepekre, integrálták azokat és a sok-sok német, ruszin, “vlach” telepet, és cseh befolyás alatt váltak lassan szlovák néppé, ámbár már Bonfini megírja, hogy a Felföldet “Sclovákországnak” nevezték már akkoriban is.
TS
2022-10-10 at 18:24
Hesslerezredes, minimum másfél évszázadot késtünk azzal a történelemkönyvvel. Pedig ebbe több pénzt kellene fektetni, mint sok másba, de nem is kellene sokat.
Ugyanígy hiányzik a magyarországi művészet magas színvonalú, angol, német, francia, szlovák, román, cseh stb. kiadású ismertetője, de ugyanezt elmondhatnánk a folklórról, zenéről is. Az irodalom nehezebb tészta a kevés lefordított mű miatt. (Akkor minek összefoglalás?) De abból sem volna pénzkidobás. Akkor mit várunk másoktól?
Amit kapunk: majd ŐK megírják a MIÉNKET…olyan is lesz.
MISZTOTFALUSI
2022-10-10 at 18:22
A tótok Mátyás századában kerültek a Magyar Királyságba! Kengyelország déli részéből, úgy hogy a Kárpátokat nyugat felől kerülték meg! Tehát előbb a Kárpátoktól északra éltek, aztán délen, a magyarság Országában!
Tehát ostobaság az ezer éves együtt élés folytonos emlegetése, mert az csak ötszáz év, legfeljebb!
TS
2022-10-10 at 18:20
Jó lenne, ha nemcsak a szlovák tankönyveket vizsgálnánk meg, hanem a magyarokat is. Ha nem is hamisít, de a hetedikes tankönyv taníthatatlan mennyiségű!
Érdemes megnézni! Minimum másfél régi gimnáziumi tankönyv anyaga, és ez túl sok. Kérdés: nem markolt-e a szerző nagyobbat a kelleténél? De igen.
Csak_úgy
2022-10-10 at 18:05
A történelem hamisítás a tankönyvekben azért sok sebből vérzik, a magyar kultúra ott maradt mindenben. Az épületek falai között a temetőkben, könyvtárakban, templomokban és még a levegőben is, amit nem lehet egy tollal áthúzni és saját szájíz szerint újraírni.
Közoktatás RIP
2022-10-10 at 17:45
Már megint a sírás-rívás, hogy melyik iskolában mit oktatnak. Tessék haladni a korral, és elérthetővé tenni minőségi magyar nyelvű tananyagokat az Interneten. Nemcsak a szomszédos országok gyerekeinek, hanem az egész világon szétszóródott magyarságnak is. Ha sikerülne valami jó dolgot felmutatni, azután kapkodnának a diákok. Ha meg valami [email protected] akarnak rájuk erőszakolni, azt meg a fene megette. Az iskolában oktatott dolgok nagy részét meg úgyis elfelejtik.
Tudományos libsizmus
2022-10-10 at 17:27
Belgium, az EU népirtó náci autentikus mintaállama pölö 1830-ban jött létre. Ha számításba vesszük a német megszállást, akkor 1945-ben jött létre.
“És mi belgák, hová álljunk?”
Csodálom a magam módján a fényességes nyugati “politikusok” mérhetetlen méretű arcberendezését, ahogy játsszák a nagy semmire az eszüket.
PG
2022-10-10 at 17:21
Hát persze, a szlovákoknak is kell valami a múltból, hiszen gyakorlatilag 1000 éven keresztül Magyarországon egy kisebbséget alkottak. Azt meg nem akarják mondani, hogy gyakorlatilag ők is magyarok. Ők is harcoltak a magyar hazáért. Persze éltek itt nemcsak tótok, hanem más nemzetiségűek is. De végül mindet magyaroknak nevezték.
Hesslerezredes
2022-10-10 at 17:17
A modern (hellyel-közzel), FÜGGETLEN, magyar állam valóban 1920-ban jött létre (újra, 1526-után).
A Magyar Királyság valójában egy mini Európai Unió volt (soknemzetiségű, és valójában a nemzetiségeket nem igazán ba…tatták, sőt saját elemi iskolai oktatásuk volt, ami a korabeli Európában sehol nem volt a többi ország nemzetiségének – itt most főleg az 1867 utáni Magyar Királyságra gondolok).
Egyébként a magyar uralkodó osztály abszolút kozmopolita volt, csak nevében volt “magyar”. Rengeteg szláv, éppen szlovák, származású földbirtokos és tőkés is volt köztük (a rengeteg német, osztrák, zsidó, lengyel, román mellett).
És azt vajon a szlovákok tudják, hogy a Magyar Királyságban a HIVATALOS ÁLLAMNYELV 1844-ig NEM IS A MAGYAR VOLT, HANEM A LATIN?????
Ideje lenne nekünk megcsinálni egy objektív Kárpát-medencei/Kelet-Európa-i történelmet és azt lefordítani a környező országok nyelvére.
De akkor ennek nem magyar központúnak, hanem tényleg objektívnek kell/ene lennie.
Baromi nehéz feladat, mert sajnos – jó ha tudjuk! – a történetírás jelentős részben az IRODALOM része. Az meg tele van szubjektív elemekkel.
Tudományos libsizmus
2022-10-10 at 17:05
Orientál:
A cseh a a Föld nevű bolygó legnagyobb opportunistája. Sajnos az eredetileg magyar érzelmű tótok is idővel a cseh ide-oda sunnyogó megalkuvás hívei lettek.
Orientál
2022-10-10 at 16:59
Nagyon kár hogy a jelenlegi szlovák politika az EU-ban is élősködőként meghunyászkodva részesül abból a gesztenyéből amit mi kaparunk ki nekik. – Na és még kiknek? Hát persze hogy a meghunyászkodó cseheknek is.
Tudományos libsizmus
2022-10-10 at 16:57
Néhány évvel ezelőtt vetítettek a tévében egy magyar-tót vagyesházasság filmet Tótiából.
Ott szépen el lett mondva, hogy a tót történelem-szemlélet abból indul ki, hogy a régi Magyarországon élt ezer nemes, akik abból éltek, hogy a tótokról lehúzták a bőrt. Így tanítják Tótiában a történelmet.
Amikor a magyar feleség vagy a magyar férj a vegyes házasságban megpróbálja elmagyarázni a tót férjnek vagy a tót feleségnek, hogy a magyarok között is voltak jobbágyok, nem csak a tótok között, azt a tót férj, tót feleség nem akarja elhinni. Mert így nevelték. Nem hiszi el. Tanfolyamot kell neki rendezni, hogy vegye már tudomásul.
Theo
2022-10-10 at 16:52
Az iskolai történelem oktatás a legfontosabb dolog.
Attól, hogy ősi nagy nemzet volt a magyar, attól még most lehetünk jóban, nem akarjuk letarolni őket, csak a tény, az tény.
Muszáj megértetni mindenkivel, hogy nem egymás ellenségei vagyunk, az ellenség máshol van.
Őszinte bátor tankönyv kell, de velük szemben ellenséges felhangok nélkül.
Tudományos libsizmus
2022-10-10 at 16:40
A nagyobbik fiam idősebb az úgynevezett Szlovákinál. A kisebbik fiam úgyszintén. A lányom már három évvel fiatalabb náluk.
Kutyám még nem volt. Így nem tudom a kutyámat idősebbnek nevezni az úgynevezett Szlovákiánál.
Az azonban biztos, hogy a kisebbik fiammal, aki még mindig idősebb az úgynevezett Szlovákiánál, halálra röhögtünk magunkat a pozsonyi főpályaudvaron, a tót és angol (véletlenül se magyar) nyelvű feliraton: “Köszöntjük a 150 éves szlovák vasutakon”.
150 éves tót vasút. Hát persze. Annak minden egyes kilométerét a MÁV rakta le.
El sem tudom képzelni, hogy nem kap skizofréniát egy tót idegenvezető, amikor a magyar várakat mutogatja a japán turistáknak.
Csak_úgy
2022-10-10 at 16:20
Vajon, hogyan emlékszik egy szlovák idős bácsi? Meg tudod, ha megnézed.
https://www.youtube.com/watch?v=vo5aG1n12ZE
Antónia
2022-10-10 at 16:04
Kisantant tanítás:
Magyarország?
Az ősi szlovák császárság megyécskéje volt csupán, mint ahogy Erdély a Dákóromán királyok vazallusa.
Míg a szovjetek fel nem szabadították.
Ungarn über alles !
2022-10-10 at 15:47
ebben az ügyben én a szlovák Nobel-díjas történészek állásfoglalását várom !
Nagy Mátyás
2022-10-10 at 15:17
A szlovákok Trianon óta történelmet hamisítanak, amit a II. világháború után is folytattak. A Tiso féle fasiszta Szlovákiában 1944. augusztusa és novembere között a kb. 40 ezer partizán által kezdeményezett Hitler ellenes megmozdulást máig a “Szlovák Nemzeti Felkelés”-ként harsogják világgá. A felkelést a németek leverték, vezetőit kivégezték. Akkoriban volt gunyoros szóbeszéd: A második világháború a szlovák nemzeti felkelés egyik epizódja. 🙂 🙂 🙂
Nagy Mátyás
2022-10-10 at 14:50
A szlovákok sík hülyeségeket mondanak.
Történelmi tény, hogy a különböző kisebbségek a Magyar Királyság területén éltek egészen a trianoni terület rablásig. Pl. a mai Szlovákia egész területe a Magyar Királyságból lett kiszakítva. Aki mást mond az hazudik.
lacibá
2022-10-10 at 14:43
Allitolag a torontoi egyetem szlav (ukran?) tanszekenek (ahova a magyar is tartozik) gondozasaban megjelent egy konyv (tan avagy mas jellegu) amelyben allitolag azt mutattak be, hogy a kulonbozo szlav nemzetisegu nepcsoportok kulon allamokat alkottak mar 500 eve a Karpatmedenceben,( tehat jogos Trianon?) Nem volt lehetosegem megvizsgalni ezt, es nem is lesz, de a helyi konzulatus ugy velem tudna felvilagositast adni, es utanna nezni, hiszen ez is a munkajuk koze tartozik.