Az országgyűlési képviselők és más, mentelmi joggal rendelkező személyek ügyében is eljáró Központi Nyomozó Főügyészség vette át a Nemzeti Adó – és Vámhivataltól a korrupcióellenes harcra adott uniós pénzek megcsapolása miatt indult nyomozást – értesült a PestiSrácok.hu. A visszaélések kapcsán az adócsalás mellett még a hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerülhet.
A közbeszerzések ellenőrzésére adott uniós pénzek megcsapolása ügyében költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást a mentelmi joggal érintett személyek ügyében is eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vette át a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információját az ügyészség szóvivője. Nagy Andrea elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség tavaly decemberben döntött úgy, hogy az ügyet a KNYF hatáskörébe utalja. Arra, hogy a döntésnek mi volt a pontos oka, nem kaptunk választ, igaz, elvileg bármely bűnügyben dönthet úgy az ügyészség, hogy maga nyomoz, nem csak akkor, ha mentelmi joggal védett személyhez, politikushoz jut el a rendőrség, vagy az adóhivatal. Nagy Andrea azt is elárulta, hogy a március 6-ig meghosszabbított nyomozásnak nincsenek gyanúsítottjai és eddig nem kezdeményezték egyetlen képviselő mentelmi jogának felfüggesztését sem.
Vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és adócsalás gyanúja is felmerült. Fotó: atv.hu
Megcsapolhatták a korrupció elleni pénzeket
A hvg.hu egy éve írta meg, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján korrupciós bűncselekmény merülhetett fel, mégpedig a magyar pénzosztó apparátus csúcsaira vezető szálakkal. Felmerült ugyanis annak a gyanúja, hogy még a Brüsszel által a közbeszerzések ellenőrzésére, azaz tulajdonképpen a korrupció elleni harcra adott pénzeket is megcsapolták. A portál azt írta, hogy az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant. Az OLAF többek között vizsgálta az NFÜ és a Quality Control konzorcium közötti szerződést. A portál azt írta, hogy a fejlesztési ügynökség egyik, éppen a közbeszerzések szabályossága felett őrködő főosztályának 960 millió forintos tanácsadói szerződéséről van szó, amelyet később még meg is toldottak. A megállapodással a főosztály külső segítséget vett igénybe, lényegében az ellenőrző kapacitását bővítette, hogy hatékonyabban szűrhesse ki a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat.
Egy sor bűncselekmény gyanúja felmerült
Az OLAF helyszíni vizsgálatot végzett és ennek során felmerült a gyanú, hogy a brüsszeli pénz egy része nem a közbeszerzések ellenőrzésére ment el. Sőt, olyan súlyosnak találták a szabálytalanságokat, hogy jelentésükben „százszázalékos korrekciót” javasoltak, ami a teljes támogatási összeg, csaknem 2,4 milliárd forint visszafizetését jelenti. Az OLAF ugyanis három szerződést vizsgált meg, a már említett 960 milliós mellett a konzorciummal 2013 júliusában kötött újabb, 256 milliós, illetve az NFÜ, valamint a CEU Tender Kft.–Nagy és Pál Ügyvédi Iroda duóval kötött hasonló, több mint egymilliárdos ügyletét is. A portál emlékeztetett, hogy az OLAF maga nem járhat el a tagországokban, csupán tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és azok dönthetik el, hogy elrendelnek-e nyomozást, vagy sem. A Fővárosi Főügyészség utasítására a NAV még 2015 júliusában indított nyomozást az OLAF jelzése alapján költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt, de az OLAF szerint az adócsalás mellett hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás is történhetett.
Már a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja az OLAF által feltárt visszaéléseket. Fotó: AFP
A csalás elleni hivatalnak a lap szerint az szúrt szemet, hogy bár a tanácsadó konzorcium elég népes csapatból állt össze, a feladat teljesítéséhez mégis alvállalkozókat vett igénybe. A megnevezett alvállalkozó azonban nem szerepelt a nyertes pályázatban, a Drehor Kft. szolgálatait mégis összesen csaknem 166 millió erejéig vették igénybe, ami a teljes szerződéses summa 17 százaléka. Ráadásul a Drehor maga is bevont alvállalkozót, a Bartus Consulting Kft.-t, amelynek 66 milliós értékben adott át tanácsadói órákat. Az eredetileg építőipari cégként alakult Drehor az ügylet kezdetén nem rendelkezett közbeszerzési referenciával, igaz, volt hozzáértő alkalmazottja, történetesen a megrendelő NFÜ-főosztály korábbi helyettes vezetője. A súlyos gyanú akkor ébredt az OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben fizetett a Bartus Kft.-nek – mégpedig a vállalkozások számára a törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket – írta meg a hvg.hu.
Címlapfotó: mno.hu
Károly
2017-02-14 at 16:46
A móri ügyben, a vörösiszap ügyben, Biszku ügyben és a Gergényi ügyben stb stb. megtapasztalhattuk, hogy a bíróság jogszolgáltatóként szolgáltat akár a több tíz felsorolható szolgáltató. (pl gát, villany, kereskedelem stb stb.)
Tisztelettel a 4-es metro ügy is szájkarate kategóriaként végzi.
Justitia, már rég elhagyta az országot.
Egy bírósági itélethez miért szükséges egy emberöltő???????????????????????????????????????
Rátkai Gábor
2017-02-10 at 11:37
lehet, h. kissé megkéstem – nem világraszóló – ötletemmel, DE ! talán be kellene dobni a KÖZTUDATBA, h. fel merné – e vki /vkik vállalni annak az ódiumát, (gondolva itt, a lecserélendő bírói karra, tisztelet a kivételnek ) h. NÉPSZAVAZÁST írjanak ki arra von.-lag, pl. “Akarja -e Ön, h. bűnhődjenek, és / vagy jogerősen elítéljék a Kolontár – i tragédia okozóit, v. a 4-es METRO EU-s pénzeinek lenyúlásában résztvevőket, etc. etc. ?” ezt az ötletet csak azért, mert a 2002 – 2010 között “regnáló” kormányok minden baromságra, népszavazást írtak ki