Matematikusok és környezetbiztonsági szakemberek a modellek megalkotásakor azt a tényt tartják szem előtt, hogy a betegség feltehetően a logisztikus görbét követi, vagyis kezdetben nagy sebességgel, hatványozottan nő a betegek száma, azonban bizonyos idő elteltével lassan csökken ez a szám, mivel a vírus nem tud megkétszereződni, már nem lesz ember, aki megfertőződhet.
Éjt nappallá téve dolgoznak azon jelenleg a matematikusok és környezetbiztonsági szakemberek, hogy megszülethessenek azok az algoritmusok, amelyek a járványok lefolyását előre jelzik, és segítenek a védekezési stratégia felállításában.
A természet- és műszaki tudományokban gyakran használnak rekeszes modelleket bizonyos rendszerek viselkedésének leírására. E modellek alkalmazhatók a járványok terjedésének modellezésére is. Ilyenkor csoportokra bontják az érintett populációt, és az egyes rekeszekben lévő emberek megbetegedését nyomon követve írják le a betegség terjedését. A járványmodellezés egyik legfontosabb kérdése, hogy a betegség képes-e elterjedni egy fogékony populációban, vagy rövid idő alatt kihal”
– idézi a szakembereket a Híradó.
Hetesi Zsolt Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának docense a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, könnyen előre jelezhető napjaink többszörösen összetett világában egy mutáció alapján kialakuló új vírus terjedése, ami ellen nincs védettsége az embereknek, és amelynek komoly gazdasági következményi lehetnek. Hozzátette, egy ilyen vírusról már előre jelezhető, hogy végigsöpör az egész világon, hiszen a fejlett turizmusnak köszönhetően szinte a világ összes pontja elérhető távolságba került.
Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, a gazdaság, illetve a politika területén is alkalmaznak matematikai számításokat, modelleket. Hozzátette, az emberi cselekvés, a választói gondolkodás, illetve a külpolitikai, nemzetközi kapcsolatok terén számos modell áll rendelkezésre, amelyeknek célja megjósolni, hogy egy adott helyzethez egy ország hogyan fog viszonyulni.
Azonban, nem mindegy, hogy melyik modellt választjuk az adott helyzet elemzésére”
– mondta Pócza István.
Hozzátette, minden modellnek kapcsolódnia kell a történelemtudományhoz is, ugyanis a történelemtudományból, a korábbi eseményekből lehetséges olyan következtetések levonása, amelyek alkalmazhatók a jelen szituációkra. Kiemelte, nyilván teljesen más, amikor egy háborús helyzetben kell stratégiai döntést hozni. Háborús helyzetben egy csatának, küzdelemnek két kimenetele lehet, viszont egy napi politikai döntésnél nemcsak két, hanem szinte számszerűsíthetetlen következményekkel kell számolni.
Hetesi Zsolt Ferenc elmondta, a logaritmusok kialakításánál először azt kell megvizsgálni, hogy milyen a betegség lefolyása. Azt is fontos, megvizsgálni, hogy amikor elkészítik a modellt, akkor a társadalom hány százaléka beteg. A modellek megalkotásakor azt a tényt tartják szem előtt, hogy a betegség terjedése feltehetően a logisztikus görbét követi, vagyis kezdetben nagy sebességgel, hatványozottan nő a betegek száma, azonban bizonyos idő elteltével lassan csökkenni fog ez a szám, mivel a vírus nem tud megkétszereződni, már nem lesz ember, akit megtámadhat.
Ezek a matematikai modellek arra is jók, hogy megmutassák, bizonyos intézkedéseket mikor érdemes bevezetni”
– mondta Hetesi Zsolt Ferenc. Hozzátette, erre azért van nagy szükség, mivel egy, a kelleténél hamarabb bevezetett intézkedés több gazdasági kárt is okozhat, mint az intézkedés által kiváltott potenciális előnyök.
Forrás: (Híradó)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS