Tény: az oktatásügyben lévő válságot a kormányzati szándék ellenére sem sikerült még kellőképpen menedzselni, azonban, ha megfigyelték, ciklikusan kezdenek bele az elégedetlenségbe a társadalomból önmagukat különválasztó tanárok, akikre az a nyomasztó feladat hárul, hogy a jövő generációját képezzék. Igen, tudjuk, hogy ez óriási feladat, és azt is, hogy nem könnyű. De véleményem szerint azoktól, akik ezt a hivatást választják, elvárható, hogy ne vigyék a katedrára a politikát és ne vonják bele a rájuk bízott gyermekeket sem abba, ami egyébként nem rájuk tartozik. Hangsúlyozzuk: cikksorozatunknak nem az a célja, hogy a pedagógusok ellen hergelje önöket, sokkal inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, nem minden az, aminek látszik. Nézzük, miről is van szó.
Bár ismét érdektelenségbe fulladt a diákok demonstrációja, azért érdemes górcső alá venni, vajon ezen miért is nem lepődünk meg annyira. Talán Önöknek is feltűnt, a tüntetések forgatókönyve évek óta szinte mindig ugyanaz, sőt, még a főszereplők is, változás csak a “beáldozható”, járulékos veszteségként elkönyvelhető fiatal forradalmárok alakjainál figyelhető meg. Az is jól látszik, hogy a “producer” és a “rendező” egyre dühösebb a magyarországi akciósorozat sikertelensége miatt, talán ennek köszönhető az a vérlázító politikai pedofília, amit az idei kormánybuktató irgum-burgum rendezvényeken tapasztalhattunk. A PestiSrácok több részes cikksorozatban rántja le a leplet (1. rész itt olvasható) az elmúlt évtizedben kezdődő tünti-széria “kulisszatitkairól.” Bemutatjuk a tanártüntetések szervezőit, a hozzájuk csapódó diákmozgalmakat, a rájuk telepedő ellenzéki pártokat, és megismerhetik majd a fizetett provokátorokat, valamint a háttérből irányító szponzorokat is.
Folytatásos teleregény a civilekről, az elnyomó diktatúráról és “gonoszZorbánról” – Készült az ellenzéki pártok támogatásával
Több ellenzéki párt is csatlakozott 2017-ben és 2018-ban a Tanítanék által szervezett Kossuth téri demonstrációkhoz, melyeken a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakoztak – a “civilek”. A Liberálisok közleményben tudatták, hogy kiállnak a szabad, békés, demokratikus és gyermekközpontú oktatásért. Véleményük szerint az Orbán-kormány illiberális, az oktatási rendszer pedig félelemben tartja a diákokat és a tanárokat is. Az MSZP-Párbeszéd Szövetség is üdvözölte a Tanítanék Mozgalom tüntetését, és mint írták: osztoznak az iskolai egyenlőtlenségek, a tanszabadság eltiprása és az iskolák militarizálása feletti dühükben. A Tanítanék mozgalom vezetője kijelentette, hogy a tanárok a diákoktól függetlenül, de őket erősítve demonstrálnak. Törley Katalinéknál akkor (is) az verte ki a biztosítékot, hogy “több dermesztő intézkedés” is érintette őket. A tanártüntetésnek szerinte egyebek mellett az volt a céljuk, hogy az oktatás ügye a 2018-as választási kampány központi témája legyen – nyilatkozta akkoriban. A Magyar Idők birtokába jutott korábban egy titkos dokumentum, mely szerint azonban a Tanítanék mozgalom és annak vezetője leginkább kormánybuktatást akart, az oktatást csak ürügyként használják arra, hogy utcára vonuljanak. Törley Katalinék olyannyira függetlenek, hogy aktívan részt vettek a CEU-tüntetések előkészítésében, illetve az annak álcázott kormánybuktatási kísérletben. A lap által korábban megszerzett “szervezői feljegyzések” szerint a Tanítanék Mozgalom a Civilizáció, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Nem maradunk csendben!, az Oktatási Szabadságot, az Oktatói Hálózat, a Közös Ország Klub, valamint az Occupy Octogonnal közösen tervezték meg 2017 április végén azt, hogyan fogják folytatni és országos méretűre növelni a tüntetéseket. A résztvevők közül elsőként Soros birodalmának egyik karizmatikus arca, Sebály Bernadett szólalt fel, aki a Civilizáció képviseletében vett részt a megbeszélésen. Az nem titok, hogy Sebály az LMP akkori miniszterelnök-jelöltjével kifejezetten jó viszonyt ápol. A CEU-tüntetésnek álcázott kormánybuktatási szándékról kiderült, hogy arra a felsőoktatási törvény módosítása előtt készültek már. Sebály elmondta, hogy a szervezetek között a kommunikáció már január elején elindult. A Magyar Idők által megszerzett jegyzőkönyv szerint Sebály szerint sikerült egy szimbólumot elültetni az emberek fejében, továbbá sikerült fenntartani és újra felpörgetni a CEU-s ügyben már kissé elfáradt tüntetéssorozatot“. Arra különösen büszke volt, hogy az igazságügyi bizottság egyik ülését „megzavarták” tüntető jellegű jelenlétünkkel. A dokumentum más csemegét is tartogatott, hiszen végre megtudtuk az igazságot a “Nem maradunk csendben” tüntetésről is, Nagy Áronnak köszönhetően, aki azzal büszkélkedett, hogy a húsvéti nagy tüntetés szervezői az Auróra, illetve a Bánkitó Fesztivál önkénteseiből kerültek ki. (Itt halkan jegyeznénk meg, hogy óriási felháborodás övezte azt a PestiSrácok.hu által megírt hírt, hogy a Bánkitó Fesztiválon Soros-szervezetek vesznek részt). Az Oktatói Hálózatot Máté András képviselte, aki arról beszélt, hogy az Oktatói Hálózat olyan egyetemi oktatókból áll, akik szemben állnak az elmúlt 7 év oktatáspolitikájával. Elismerte, hogy mozgósító erejük szerény, tagságuk legnagyobb része a humán felsőoktatásban vesz részt tanárként. Akkor azt tervezték, hogy az EU parlament képviselőinek küldenek szét egy nyílt levelet a CEU fontosságáról, ezt egyébként meg is valósították.
A Tanítanék Mozgalom vezetője, Törley Katalin azon örömködött, hogy mennyire jó volt látnia magánemberként azt, hogy gimnazisták is kinn voltak az utcán, a fiatalabb generáció is aktivizálódott. Törley szerint “lett egy közös aha-élményük, ami a jövőre nézvést nagyon jó.“ Ebben tökéletesen egyetértett az Oktatási Hálózattól Pásztor Erzsébet is, akit szintén boldogság töltötte el, ennyi fiatalt látva. Nem is akarta, hogy a tüntetések ereje lankadjon, további megmozdulásokat kell szervezni ELTE-s és Corvinusos hallgatók segítségével.
Az Oktatási Szabadságot a “Lex CEU” tüntetés egyik szervezője, Lehotai Orsolya képviselte, aki kifejtette, hogy mennyi külföldi segítette őket. Az is kiderült, hogy a szervezők nem nagyon szoktak találkozni, a Facebookon vannak jelen és ott tartják a kapcsolatot.
Az MKKP – s Kovács Gergő kijelentette – amit egyébként folyamatosan tagadtak -, hogy a tüntetéshullám a Fidesz ellen szól – és bár az apropó szakmapolitikai, de kormányt szeretnék leváltani.
A Magyar Idők megszerezte a hálózat által elfogadott cselekvési tervet is, amiből elég sokat meg is valósítottak. Itt fogalmazták meg például, hogy új témákkal kell előrukkolni, a fiatalokat mozgósítani kell, a közbeszédet pedig tematizálni. Hangsúlyozták, hogy a függetlenség látszatát meg kell őrizni, de szerezni kell vállalható politikusokat is. Izgalmas momentum, hogy az oroszok ellen bevonható külföldiek segítségével akartak mozgósítani. Talán nem lepődnek meg azon sem, hogy az ágazatok képviselőit is be akarták vonni a tüntetéshullámba, őket sztrájkra biztatták. Pikáns, hogy a Facebookon már létező helyi csoportokban politikai tartalmú posztok megosztásával akartak támogatókat szerezni, de nem riadtak volna meg műemlékek hackelésétől sem (pl. Kisvasút szoborra plakátokat ragasztottak), ezeket pedig a helyi csoportokban népszerűsítették. Nem feledkeztek meg a régi aktivisták mozgósításáról sem, de a Soros-szervezetek vidéki megjelenését is részletesen megtervezték. Feladatuk a helyi ügyek megismerése volt, ehhez alacsony belépési küszöbű ügyeket kerestek, és könnyű győzelmek elérése volt a céljuk (Pl. Tiszavasvári Roma telepen nyári tábor, win-win tanulási lehetőség hosszútávon) Két kiemelt területre fókuszálták a kommunikációt, nyilván nem meglepő, hogy az egyik az iskolai szegregáció problémája, míg a másik a civil szervezetek szolgáltatásaira való felhívás volt.
CEU Kossuth tér 2018.11.27. Fotó: Horváth Péter Gyula
“Gyertek ki! Bemegyünk!”
Az elmúlt időszak történéseinek fényében mindenképpen izgalmas olvasni, hogyan készítették elő a demonstrációkat különböző üzenetek megfogalmazásával. Ugye ismerősen cseng, hogy az oktatási rendszert szétrombolja a kormány? Vagy: “Vonja vissza a kormány a Lex CEU-t“, csakúgy, mint az, hogy “Veled is megtörténhet”, “kormányváltásra van szükség”. Az április 26-i találkozón hangzott el az is, hogy befogadó, nem kirekesztő oktatást/ társadalmat akarnak, valamint, hogy össze kell fognia a civileknek és a pártoknak. Ilyen hangzatos szlogeneket találtak ki – ezekkel később persze találkoztunk is a tüntetéseken: “Európát igen – Moszkvát nem“, “Részvételi demokráciát“, A NER lebontható!, Új kormányt – a NER lebontható, A JÖVŐNK A TÉT!
Mindezt online gyorsképzések, guideline segítségével promotálták, egyebek mellett arról is, hogy sok kamuprofillal kell beépülni kormánypárti csoportokba. A média fontosságáról sem feledkeztek meg, mint elhangzott: “biztos szövetségesek kellenek, mert őket többen nézik, olvassák“, mindemellett saját blogokkal, és a meglévő médiumok használatával. Itt a Kettős mérce, Maci jelentőségére hívták fel a résztvevők figyelmét. Elképzelésük szerint szakszervezeteket és ügyvédeket kell szerezniük, és itt hangzott el az is, hogy bevonjanak-e gimnazistákat. A többség igennel szavazott, bár etikai aggályokat is megfogalmaztak.
Arra az esetre is felkészültek, hogy a CÖF Békemenetet szervez, ezt pedig mindenképpen meg akarták zavarni. “Vegyüljünk be közéjük (mi is civilek vagyunk!), és komoly arccal egyszer csak mutassuk fel az igazi civil molinókat a tömegben, pl. „El a kezekkel a civil szervezetektől!”, szólásszabadság, Soros-támogatott stb…“
És akkor ugorjunk vissza 2022. októberére, amikor ismét fellángolt az elégedetlenség a tanárok között. Talán nem meglepő, hogy az Amnesty International is bekapcsolódott a tüntetések szervezésébe, az alábbi e-mailben pedig részletesen kifejtik, miért is van szükség a polgári engedetlenségre – a diákoknak is.
Az a kormányzat, amely elkötelezte magát a nemzeti-keresztény-konzervatív értékek mellett, nyilván jókora gyomrost húzott be a keresztényellenes, liberális, kozmopolita erőknek. Ők pedig nem is hagyták szó nélkül. Felismerték, hogy a pedagógusokat maguk mellé állítani egy jó alap, de még így is a társadalom kisebbségét képezi. Naná, hogy kellett hozzá a diákok bevonása is – polgári engedetlenségre biztatva őket -, majd a szülőket célozzák meg. (A szülők hergelését sem bízták a véletlenre.) Tudjuk, a pedagógusok helyzete, jövedelme terén van még bőven teendő. De a szakszervezetek csak a politikai botrányban érdekeltek. És persze a baloldal sikerében.
Politikai balhékeltés az oktatásügy?
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar köznevelési rendszer betegségeinek az orvoslása helyett a politikai balhékeltés és a kormány megbuktatása a célja a pedagógusok sztrájkját támogatóknak. De nincs új a nap alatt. 2010 óta rendszeresen ugyanazok a civilnek álcázott, az MSZP és az azóta kimúlt SZDSZ holdudvarához tartozó hálózatok, szervezetek mozgatják a háttérből a kormányellenes tüntetéseket, és ez a Tanítanék Mozgalom pedagógustüntetéseinek eseteiben sem volt másként. Az egyébként jó ügyért harcoló pedagógusok bizonyos platformjait behálózták a liberálisok, már meg sem lepődünk azon, hogy kiderült, a civil, szakmai megmozdulásnak indult és annak kikiáltott pedagógustüntetés keverőpultja mögött kezdetben Schilling Árpád és a Krétakör állt. Schilling és a Krétakör feltűnése azért is pikáns, mert a korábbi, 2013-14-es diáktüntetéseken is az “első sorban” állt a Krétakör, amely akkor a HaHa diákmozgalommal és Bajnai Gordon Együtt 2014 nevű pártjával tüntetett együtt. 2013-ban a Heti Válasz cikke szerint szép summát kaptak Soros György nemzetközi alapítványától, az Open Society Foundation jóvoltából a kampány startjakor szétosztogattak félmilliárd forintot, majd 36 millió forintot akasztottak a Norvég Civil Támogatási Alap kasszájából is. Gulyás az ATV-ben azt nyilatkozta, a pénzt például Lázár János elleni tüntetés szervezésére használták fel, de Schilling főpénztárosa a PestiSrácok.hu-nak is beszélt minderről. Gulyás egy 2013-as interjúban kijelentette: “kifejezetten a Humán Platform és társszervezeteinek megerősítésére és tevékenységének országos kiterjesztésére szolgál ez a pénz.” Ez az a szervezet a Krétakör virtuális mozgalma, amely saját hitvallása szerint az oktatási és a szociális szféra elégedetlenkedő dolgozóit szeretné képviselni. Akkoriban a személyi átfedésekből jól láthatóan Bajnai Gordon politikai projektjének részeként, ma újfent csak kormányellenes civilként. Nemcsak Schilling Árpád a kapocs a 2013-14-es, részben Bajnai Gordon kampányemberei által szervezett diáktüntetések és a későbbi Pukli-féle demonstráció között. Füzessy Károlyról, a Bajnai-csapat tagjáról korábban megírtuk, hogy 2013-ban részt vett a Fidesz-székház elleni támadásban, majd szervezőként és szónokként köszönt vissza. A pedagógustüntetések vezéralakja, Pukli István felesége pedig az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozott akkoriban. A Tanítanék Mozgalom vezetője annyit ismert el, hogy neje valóban a Belügyminisztérium munkatársa, de mivel nem közszereplő, az a nyilvánosságra nem tartozik. Forrásaink arra is felhívták a figyelmünket, hogy a tanártüntetések vezéralakjai közé tartozik az elmúlt rendszer egyik hírhedt tartótisztje, valamint fia, aki a Helsinki Bizottság munkatársa.
Pukli 1997 augusztusában a Fadd-Domboriban megrendezett közéleti táborban került kapcsolatba a Magyar Szocialista Párttal. Ezen a nyáron lett tagja az Ifjú Szocialisták Mozgalomnak, majd ugyanezen év októberében társaival együtt megalakította a Mozgalom szekszárdi alapszervezetét, és tagja lett az MSZP paksi alapszervezetének is. A Tanítanék Mozgalom vezéralakja indult az 1998-as parlamenti választásokon az MSZP Tolna megyei listáján, de nem jutott be a parlamentbe. Pukli szocialistákhoz fűződő múltja kapcsán a börtönt megjárt Zuschlag János is megszólalt. Az MSZP volt parlamenti képviselője – aki 2011-ben jogerősen 6 évet kapott 72 millió forint szabálytalan elköltése miatt – több sajtóorgánumnak, tv-csatornának is azt nyilatkozta Pukliról, “barátok és harcostársak voltak.” Együtt dolgoztak a szocialista ifjúság szervezetben, melynek országos ügyvezetője Zuschlag volt. Sőt Zuschlag János a TV2 Tények februári adásában azt állította, Pukli tudta, hogy milyen pénzekből finanszírozták a szervezeteket. Az adást követően pedig a Facebookon keresztül üzent Puklinak.
Történhetett valami a már-már elviselhetetlenül foLYtogató diktatúrában, ahol elnyomás alatt haldoklik, sőt, már többször meg is halt a sajtószabadság. Mégis független fiatal függetlenek függetlenül alapítottak egy független portált és függetlenekként tüntettek a diktatúra ellen a függetlenségért. Egyetlen szépséghiba, hogy ezt a függetlenségmantrát olyanok szokták használni magukra, akiknek semmi közük a függetlenséghez. Nemcsak a szövegük ismerős, hanem néhányuk arca is. Legfüggetlenebb tagjuk kétségkívül Békés Gáspár, akit elég nehéz volt elkerülni, ha az ember 2017 óta megfordult ellenzéki tüntetésen. Emberünk a CEU-féltő banzájon is felbukkant, mint az egyetem egykori diákja, ahol az azóta momentumos Berg Dániellel ők voltak a fő szónokok. Felbukkanását követően a Független Diákparlament kommunikációs főkoordinátoraként, továbbá bloggerként és tüntetőként igyekezett megbuktatni a magyar miniszterelnököt.
A Brezsnyev mellkasát a bal karjára álmodó Békés Gáspár itt éppen a képviselők parlamenti cirkuszolásának korlátozása ellen tüntet. (fotó: Horváth Péter Gyula)
A Független Diákparlamentet egyébként érdemes megjegyezni – nemcsak mint egy valós felhatalmazás nélküli vágyparlamentet, hanem mint balliberális aktivistaképzőt és a Millenna keltetőjét is. Békés Gáspár volt az új portál legreneszánszabb embere, igazi polihisztor, aki ifjúságpolitika, mémművészet, környezetvédelem, tudomány és kultúra terén is ígér alkotásokat. Az Ateista Társaság tagjaként is igencsak hátborzongató gondolatokkal sokkoló Békés Gáspár végül Karácsony Gergely vezette főpolgármesteri hivatal egyik tanácsadója lett, majd a baloldal által is vállalhatatlanná vált nyilatkozatai miatt megváltak tőle. Ezért persze aztán Békés be is perelte őket, persze bennünket is, de míg a Főváros ellen indított keresetének helyt adott a bíróság, portálunkkal szemben elhasalt. Nahát.
Háttérpénzekből mozgatják a szálakat
Aztán a Független Diákparlamentnél belátták, mennyire értelmetlen diákképviseletet mímelni meg évente választásosat játszani, miközben nemhogy alig érdekli a diákságot ez az egész, hanem több esetben még kellő számú jelöltet sem tudtak felállítani az ún. parlamentjükhöz. Ezért ahogy az utolsó magyarországi kommunista parlament lényegében átvedlett MSZP-vé, a Független Diákparlament is átalakult Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalommá. Most a FreeSZFE név alatt futó diákok az aktuális támogatók. Az Ügy annak is utánajárt, hogy azok mozgatják a tüntetéseket, akik eddig nagyon kis támogatottsággal rendelkeztek. Zavart tudtak okozni, de eredményt nem. Tehát így is meg kellene vizsgálni a tanárok sztrájkját szervezőket, azokat, akik mindig bomlasztás, megosztást hoznának a társadalomba, és ezek a szervezők szinte ugyanazok, mint az elmúlt 10-12 évben. Háttérpénzek, háttérhatalmak mozgatják a szálakat. Alapvetően baloldaliak és liberálisok, ennek ellenére a kimúlt kommunista diktatúra visszaálmodói. De miért is lehetnének mások, mint marxisták, kommunisták, liberálisok. Például az Oktatói Hálózat szervezte a nemzetközi petíciót Lukács György szellemi hagyatékáért. Azért a marxista, kommunista Lukács Györgyért aggódtak, aki a Tanácsköztársaság ideje alatt forradalmi népbiztosként Poroszlón nyolc ember főbelövetésére adott ki parancsot. Ez az Oktatói Hálózat azért a gyilkosságokért felelős Lukács Györgyért állt ki, aki az MSZMP befolyásos embereként a magyar szellemi élet kiválóságait, például Hamvas Bélát, Weöres Sándort szorította ki a közéletből és sok magyar értelmiségit tett tönkre, emigrációba kényszerített.
A pedagógusok egyáltalán nem egy homogén társaság. És vannak a szakmának jogos sérelmei, kifogásai is. A pedagógusok helyzete, jövedelme terén van még bőven teendő. De a szakszervezetek csak a politikai botrányban érdekeltek. És persze a baloldal sikerében.
Folytatjuk!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS